„A Megváltónk legyőzte a bezártságot a feltámadás, a nyitott sír csodája által” - Külhoni Magyarok
Kárpát-medence arcai

„A Megváltónk legyőzte a bezártságot a feltámadás, a nyitott sír csodája által”

Az anyaországi támogatásnak történelmi jelentősége van, az elmúlt tíz év rendkívül meghatározó, egy valódi mérföldkő a mi életünkben is – erről beszélt a Külhonimagyarok.hu hírportálnak adott interjújában a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Géresi Róbert reményét fejezte ki, hogy a felvidéki magyarság fogyását meg lehet állítani, de ehhez szavai szerint teljes összefogásra van szükség. Az egyházi vezető üdvözölte a felvidéki magyar pártok megegyezését, az egységes érdekképviselet létrejöttét.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban 2020 utolsó harmadában általános tisztújítást tartottak, és önt választották meg püspöknek. A tisztséget 2021. január elsejével tölti be. Milyen tervekkel, célokkal kezdte meg püspöki működését?

– Már korábban is benne voltam az egyház szűk vezetésében, mert tizenkét éven keresztül segítettem Fazekas László püspök munkáját a helyetteseként. Így részben tovább szeretném folytatni a megkezdett munkát az egyház építésének a javára. Nagyon sok olyan szolgálati területe van az egyháznak, ahol jelen vagyunk a felvidéki magyar társadalomban. Természetesen mindegyiket szeretném megerősíteni, kiemelt figyelmet ugyanakkor az egyházi oktatás, a misszió és a diakónia területek kapnak. Az oktatáson belül a bölcsődékre, óvodákra, általános és középiskolákra kell gondolni, a misszió erősítésével pedig a gyülekezetek építését szeretném elérni. A szeretetszolgálat terén szintén eredményes időszakot tudunk magunk mögött, de ezen a területen is tovább kell dolgoznunk.

– Korábban abaújszinai református lelkészként, püspökhelyettesként, most pedig püspökként volt, van rálátása a felvidéki magyarság helyzetére. Milyen állapotban van a Szlovákiában élő magyarság?

– A felvidéki magyarság nincs könnyű helyzetben, és a kérdés nagyon összetett. Jelenleg is folyik a népszámlálás, és egyelőre nem tudjuk, hogy milyen adatok jelennek majd meg ezzel kapcsolatban. Ami biztos, egy fogyó közösségről beszélhetünk, a magyarság száma sajnos csökken, aminek több oka van. Egyik oldalról súlyos jelenség a nyelv- és identitásváltás, de az elvándorlás is komoly veszteségeket okoz. Nagyon sok felvidéki magyar fiatal család hagyja el a szülőföldjét, és vándorol el Európa számos országába és természetesen az anyaországba is. Nem szabad ugyanakkor csüggednünk, és nem adhatjuk fel a céljainkat, hogy a fogyást megállítsuk. Ezen a rossz tendencián csak széleskörű összefogással tudunk változtatni, amihez a felvidéki társadalmi élet minden szereplőjének csatlakoznia kell. Erre a református egyház eddig is nyitott volt, és ezután is az lesz. Mindenkivel együtt szeretnénk munkálkodni, aki hajlandó a közös célok érdekében tevékenykedni itt, a Felvidéken. Azt is látni kell, hogy mi, reformátusok a felvidéki magyarságot és azon belül a reformátusságot Kárpát-medencei kontextusba helyezzük el. Mi úgy gondolkodunk, hogy az egységes Kárpát-medencei magyarság részeként látjuk magunkat.

– Említette a szlovákiai népszámlálást. Mire lehet számítani a felvidéki magyarság szempontjából?

– Ennek a szakmának nem vagyok az ismerője, csak a szakemberek becsléseire tudok hagyatkozni, ami szerint mi, felvidéki magyarok kevesebben vagyunk, mint tíz évvel ezelőtt. Azt, hogy ez milyen mértékben mutatkozik meg a népszámlálásnál, nem tudjuk. Abban reménykedek, hogy a fogyás kismértékű lesz. Fontos megjegyezni, hogy jelentős újítás van a mostani népszámlálásnál, ugyanis külön választható lehetőségként megjelent a második identitás, amire a lakosság nem tudott igazából felkészülni. Hogy ennek milyen konkrét következményei lesznek, és ez milyen arányban és kiknél jelenik meg a válaszokban, még nem tudjuk. Azt sem tudjuk, hogy ezek a számok milyen hatással lesznek a Szlovákiában hatályban levő kisebbségvédelmi törvények betartására. Ebben nagy a bizonytalanság egyelőre.

– Létrejött a Felvidéken a megegyezés az egységes magyar érdekképviselet létrehozásáról, az új párt a Szövetség – Magyarok, nemzetiségek, régiók nevet viseli – erről tettek bejelentést a közelmúltban az új politikai tömörülést létrehozó pártok, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd párt és az Összefogás elnökei. Mekkora jelentősége van ennek az összefogásnak?

– Mindenképpen szükség van egy egységes politikai érdekképviseletre a Felvidéken. Az elmúlt tíz év is azt bizonyítja, hogy a megosztottság sok jóra nem vezet. A felvidéki magyar választópolgár csak egy egységes képviselet esetén tud megfelelően tájékozódni, döntéseket hozni. Az egység egy ilyen kisebbségi helyzetben identitást erősítő állapot, függetlenül attól, hogy milyen politikai erők fognak össze. Ez még akkor is igaz, ha persze nem mindegy, hogy milyen személyiségek jelennek meg egy-egy politikai erőtérben, de a legfontosabb az egység.

– Milyen eszközei vannak az egyházakban, hogy erősítsék és megtartsák a felvidéki magyarságot a szülőföldjén?

– Ennél a helyzetnél nagyon fontos kérdés a gazdasági állapot és az az életpálya lehetőség, amelyet egy adott környezet biztosítani tud egy családnak vagy egy személynek. Ezen az élethelyzeten az egyház a maga törekvéseivel, szándékaival mindenképpen segíteni tud. Egy jó egyházi közösség, legyen az éppen református, katolikus vagy éppen evangélikus, megtartó erővel bír. Ez főleg akkor igaz, ha a bizonyságtételét úgy végzi, hogy az egyházon belül otthonra lelnek az emberek. Azokkal az intézményekkel, amelyeket működtetünk az egyházon belül, szintén erre a tendenciára tudunk ráerősíteni. Gondolok itt arra, hogy a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programhoz kapcsolódva 24 helyszínen adunk át új intézményt, amelyek egyaránt jó lehetőséggel bírnak a családoknak, gyermekeknek, de az óvodapedagógusoknak is. Vagyis az egyház önmagában nem tudja meggátolni az elvándorlást és az identitásvesztést, de mindenképpen tud segíteni az életminőség javításában.

– A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nemzeti jelentőségű intézmény. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Az egyháznak a legnagyobb, legfontosabb küldetése az igehirdetés, a Krisztusról szóló bizonyságtétel. Ez az alap, és minden e köré összpontosul az egyház életén belül. Viszont ennek az igehirdetésnek, bizonyságtételnek vannak olyan vetületei, amelyek az egyházi közösségnél szélesebb társadalmi igényre is számot tarthatnak. Vagyis az egyház szélesebb perspektívában működik, ebből a szempontból a felvidéki református egyház az itteni magyarság számára stratégiailag kiemelt intézményhálózatot működtet a gyülekezetekben és azokon túl. Általános tapasztalat az, hogy amely közösségnél egy általános identitásváltozási alaphelyzetet érzékelünk, az utolsó végvár mindig az egyházi közösség, amely megvédi az ősi nyelvet és kultúrát, akár hosszú évtizedeken keresztül. Erre számos példa van a Felvidéken.

– Az anyaországból érkező segítségnek az anyagi vagy az erkölcsi oldala fontosabb?

– Mindkettő nagyon fontos. A segítség anyagi része azt jelenti, hogy minőségileg magasabb színvonalon tudjuk szolgálni a felvidéki magyar társadalmat, gondolok itt akár kiadói tevékenységre, internetes felületek működtetésére, kiadványok elkészítésére, programok, kulturális rendezvények megszervezésére. Nagyon sokrétű tevékenységet folytatunk, bár a járványhelyzet most behatárolja a lehetőségeinket. Ha vége lesz a pandémiának, akkor mindent folytatunk, sőt, igyekszünk még többet tenni a felvidéki magyar közösségért, amihez elengedhetetlenül szükséges az anyaországi támogatás. Ugyanennyire fontos ugyanakkor a segítség erkölcsi oldala, mert így az egyházi közösségünk, és azon túl a kisebbségben élő felvidéki magyarság érzékelheti, hogy az anyaországra számíthat. Jó azt érezni, hogy áll mögöttünk valaki, akire számíthatunk.

– Mekkora hatással van a magyar kormány 2010 óta töretlen nemzetpolitikája a Felvidéken élő magyarságra?

– Az anyaországi támogatásnak történelmi jelentősége van, az elmúlt tíz év rendkívül meghatározó, egy valódi mérföldkő a mi életünkben is. Olyan programok indultak el és valósultak meg 2010 után, amelyekről korábban nem is álmodhattunk. Ennek a tudata, ismerete az egész határon túli közösségben ott van. Érzékelhető, hogy bármerre járunk, mindenhol tudnak arról, hogy az anyaország odafigyel a határon túl élő magyar közösségek életére.

– Húsvét közeledtével mit üzen a felvidéki és az anyaországi magyarságnak?

– Nem könnyű ez az időszak, mert bezártság helyzetben vagyunk, el vagyunk választva egymástól. Ez most nemcsak az anyaország és a Felvidék vonatkozásában igaz, hiszen a járvány miatt korlátozottan tudunk átjutni a határon, hanem a családok is szét vannak szakítva. Még a templomok is zárva maradnak a Felvidéken a húsvéti ünnepkörben. Ebben a helyzetben azt üzenem minden magyar testvéremnek, hogy a mi Megváltónk legyőzte a bezártságot a feltámadás, a nyitott sír csodája által. Reménykedjünk abban, hogy Isten elveszi rólunk a járvány terhét, és az élet, a találkozás irányába vezet el mindannyiunkat.

Kapcsolodó cikkek

  • „Kis nép vagyunk nagy kultúrával”

    A Tamási Áron-díjas Török Viola rendező a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetője Háromszéken született, Kovásznán. Magyarságtudata a népzene és