Eltérő módon küzdenek a határon túli cégek a megmaradásért - Külhoni Magyarok
Kárpát-medence arcai

Eltérő módon küzdenek a határon túli cégek a megmaradásért

Felértékelődött az online tér szerepe a koronavírus-járvány miatti válsághelyzetben.


Szinte minden határon túli vállalkozást megviselt a koronavírus-járvány, de a legnehezebb helyzetbe a kárpátaljai cégek kerültek, ahol az állam nem állt a társaság mellé. A vállalkozások változatos eszközökkel küzdenek a talpon maradásért, profilt váltanak, több lábra állnak, vagy adott esetben előre menekülnek, és már most a válság utáni időszakra készülnek. Fel senki nem adja, a tulajdonosok az utolsó leheletükig küzdenek a cégükért.

Mielőtt február végén, március elején megjelent a koronavírus Európában, a Kárpát-medencei vállalkozások is élték a szokásos életüket: szolgáltattak, kereskedtek, gyártottak. A tulajdonosok, ügyvezetők tervezték a jövőt, keresték a pályázati lehetőségeket, akadt, aki éppen fejlesztett. Ha az év elején bárkit megkérdeztünk volna a folytatásról, az illető lelkesen mesélt volna a továbblépési lehetőségekről, a tervbe vett beruházásokról. Aztán a tél végén, tavasz elején jött a koronavírus-járvány, amely szinte mindenkinek fenekestül forgatta fel az életét. Nagyon sok vállalkozásnak kellett beszüntetnie a tevékenységét az állami szinten meghozott korlátozások miatt, csak kevesen mondhatták el azt – leginkább a gyógyszertárak, élelmiszer boltok –, hogy a forgalmuk nem esett vissza, sőt, bizonyos értelemben talán még a járványhelyzet előnyét is élvezték.

A kényszerű leállást, a kijárási korlátozást vagy tilalmat leginkább a vendéglátásban, turizmusban és szolgáltatásban érintett cégek szenvedték meg a határon túl is, akadt olyan vállalkozás, amely éppen az év elején indította el legújabb tevékenységét, máris fel kellett függesztenie azt. Közös a cégekben, hogy sokan szenvedtek a járványhelyzet miatt, de a padlóról mindenki fel akart állni. A különbség abban állt, hogy valaki azonnal lépett vagy néhány hétig a járvány okozta sokk hatása alatt maradt, s persze mindenki másképp kereste a megoldást is a gondokra.

Profilváltással a megmaradásért

A járványhelyzet elején a kulcskérdés az volt, hogy egy adott vállalkozást mennyire lehetett átköltöztetni az online térbe, és ha volt erre lehetőség, akkor az adott cég milyen gyorsan tette-e ezt meg. Más helyzetben volt egy szálloda és egy dobiskola, előbbi az online térben nyilvánvalóan nem tudott vendéget fogadni, míg utóbbi, adott esetben egy pillanat alatt alkalmazkodott a megváltozott viszonyokhoz. S a világháló segítségét igénybe véve folytatta tevékenységét úgy, hogy nem szenvedett nagyobb veszteségeket. S ezzel nemcsak az dőlt el, hogy a tavaszi válsághelyzetet átvészeli, de az is, hogy felkészült a koronavírus-járvány második hullámára, jöjjön az ősszel vagy bármikor. Aki nem tudta a vállalkozását az online térbe költöztetni – erre egy szállodának, kávézónak például nem volt esélye –, megpróbálkozhatott a profilváltással. Egy étterem a vendéglátás helyett ételkiszállításra állhatott át, amikor erre a jogszabályok lehetőséget adtak. Többeknek ez jelentette a túlélést.
A váratlanul jött leállás sokakat előremenekülésre késztetett, egyes vállalkozások ügyfél, partner adatbázist építettek, mások szakmai csoportokat szerveztek a közösségi oldalakon, hogy ha majd újraindul az élet, akkor minél hatékonyan lehessenek jelen a piacon. Emellett a legtöbben úgy vélekedtek, hogy ha csak lehet, valamilyen formában dolgozni kell tovább, és nem szabad alkalmazottakat elbocsátani, mert később sokkal nehezebb lesz visszaverekedni magát egy cégnek oda, ahol a járvány előtt tartott.

Szükség van a biztos háttérre

Az ugyancsak majdnem minden cégre igaz volt, hogy jellemzően nagy veszteségeket szenvedtek, a kérdés csak az volt, hogy mekkorát. Ennek mértéke attól is függött, hogy az adott vállalkozás melyik országban működik. A legrosszabbul az amúgy is nehéz helyzetbe levő kárpátaljai vállalkozások kerültek, mert amíg a szlovák, a szerb, de még a román állam is segített a cégeknek – a támogatás mértéke azért változó –, Ukrajnában már annak is örülnek a társaságok, ha békén hagyják őket. A talpon maradás esélyét növelte az is, ha egy vállalkozás megfelelő tartalékokkal rendelkezett. Sok cégnél okozott gondot, hogy eddig a befolyó bevételek, a profit nagy részét kivették vagy éppen mindent visszaforgattak a vállalkozásba, ezért nem rendelkeztek erős háttérbázissal. Így amikor kitört a koronavírus-járvány, és leállt a cég működése, a társaság azonnal forráshiánnyal küzdött.

Erőt ad a közösséghez tartozás

Jellemző volt az is, hogy a vállalkozók egymástól is próbáltak segítséget kérni, ötleteket szerezni, vagy legalább lelki erőt meríteni abból, hogy a másik sem adja fel. Sokaknak jelentett hatalmas segítséget a májusban, a nemzetpolitikai államtitkárság által megrendezett Kárpát-medencei vállalkozók I. online találkozója, ahol nagyon sok felhasználható tanácsot, ötletet kaptak a cégek, emellett a közösséghez tartozás érzése is hatalmas erőt adott a résztvevőknek.

Most, hogy Ukrajnát leszámítva, a Kárpát-medence államaiban mindenhol jelentősen enyhítenek a korlátozásokon, a vállalkozások próbálnak újra erőre kapni. Abban azonban egyetértenek: mindezt csak úgy tehetik meg, hogy minél inkább felkészülnek a járvány második hullámára. Egyértelmű, hogy aki erre nem figyel, és nem tulajdonít ennek jelentőséget, az elvérezhet a következő válsághelyzetben. Ezt mindenki szeretné elkerülni.

Kapcsolodó cikkek

  • Featured Video Play Icon

    Szent László öröksége Nagyváradon

    Szent László király június 27-i ünnepére városalapító lovagkirályunkról szóló filmmel készültünk, amelyben azt próbáljuk körüljárni, hogyan él ma tovább

  • Featured Video Play Icon

    Híres váradiak

    Nagyvárad, Szent László királyunk városa minden korban a tudományok, művészetek, vallásosság, irodalom, az újító szellem fellegvára volt. A város