Két eltérő terület egy vállalkozásban - Külhoni Magyarok
Kárpát-medence arcai

Két eltérő terület egy vállalkozásban

Praktikus okokból egy kft.-ben építgeti saját vállalkozását Bartalos Erzsébet és férje, Bartalos Róbert: a férfi kéményseprőként dolgozik, míg az asszony magatartászavaros gyermekeket gyógyít mozgásterápiával. A házaspár nem állna meg itt, továbbfejlesztené a vállalkozását, Róbert a kémények belső bővítéséhez vásárolna gépet, Erzsébet egészségházról álmodik. S azon dolgoznak, hogy álmuk valósággá váljon.

Ha azt halljuk, olvassuk, hogy egy vállalkozás egyszerre foglalkozik kéményseprő szolgáltatással és mozgásterápiával, akkor sokan joggal kapargathatják a fejüket, hogy ez a két egymástól távol eső terület miként fér meg egymás mellett egy társaságban. Márpedig a felvidéki Berba Kft. ilyen cég, persze ha utánanézünk a részleteknek, hamar rájövünk, hogy trükkről szó nincs. A társaságban két tulajdonos van, s amíg a feleség, Bartalos Erzsébet mozgásterapeutaként a 4 és 16 év közötti gyermekek, fiatalok tanulási problémáit próbálja orvosolni, addig a férj, Bartalos Róbert a térség házainak kéményeit ellenőrzi, s ha szükséges, akkor karbantartja. – Először 2002-ben kéményseprőként én kezdtem a vállalkozást, a feleségem csak jóval később végezte el a gyógypedagógusi és mozgásterapeuta képzést, és vele együtt 2015-ben vásároltunk meg egy 1993-ban alapított, már működő céget. Azóta a vállalkozásban mindenki viszi a saját területét egymástól függetlenül – mondja Róbert, aki előre bocsátja, gyermekkorában sohasem gondolt arra, hogy majd egyszer kéményseprő lesz. – Az ötlet onnan jött, hogy az édesapám, a bátyám és az öcsém is ebben a szakmában dolgozik, és emiatt Robi is arra gondolt, hogy kipróbálja magát ezen a területen – veszi át a szót Erzsébet. – Nálam viszont úgy alakult, hogy eredetileg óvónő és alsó tagozatos pedagógus vagyok, dolgoztam óvodában és iskolában. Közben elvégeztem a gyógypedagógiai szakot, majd utána a mozgásterápiás fejlesztői képzéseket, és ezen a területen kezdtem vállalkozni úgy, hogy főállásban továbbra is dolgozom óvónőként. A vállalkozásban délutánonként tudok foglalkozni a gyerekekkel, míg nyáron, illetve, ha szükséges, akkor hétvégéken, a kivizsgálásokat végzem el – teszi hozzá. Erzsébet elmondja, hogy először a falubeliek jelentkeztek, de ma már egészen távolról is jönnek hozzá. Akad olyan gyerek is, aki Svájcban él a családjával, és csak a nagymama lakik itt a közelben, mégis hozzá jár foglalkozásra. Erzsébet az alapozó terápiával foglalkozik csoportosan a gyerekekkel, heti kétszer két órában. Eleinte csak a családi házuk emeleti részében kialakított teremben tudta fogadni a fiatalokat, aztán a vásárúti iskolában is bérelt egy helységet, ahol a galántai járásból érkezőknek tart foglalkozást hétfőn és csütörtökön. – A szülők jellemzően gyermekük viselkedészavara, hiperaktivitása, diszgráfiás, diszlexiás és diszkalkuliás problémái miatt keresnek meg. A foglalkozásokkal nagyon sokat tudok nekik segíteni, mert helyre tudom állítani a laterális dominanciát, a mozgásterápiával a nem vagy nem elég jól működő idegpályákat meg lehet javítani. Fontos, hogy a gyermekek rendszeresen, legalább heti két, de inkább három alkalommal vegyenek részt a tornákon, mert az agytörzset rendszeresen stimulálni kell, ingereket kell küldeni az idegpályákra, amelyek a folyamatos foglalkozások hatására egy idő után normálisan működnek. Ehhez egy, másfél év kell, s az a jó, hogy a gyerekek úgy fejlődnek, hogy még élvezik is, ami csinálnak – avat be a részletekbe a szakember.

Miközben Erzsébet évek óta tudatosan és hatékonyan építi a saját területét, próbál vele lépést tartani Róbert is, aki mind a keménytüzelésű, mint a gázüzemű fűtési rendszereknél ellenőrzi a kéményeket, az utóbbiaknál műszerekkel is. S ha kell, akkor kéménytakarítást is végez. – Sajnos viszonylag gyakran előfordul, hogy komoly problémákat tapasztalok, éppen a közelmúltban találkoztam egy olyan kéménnyel, amelyet életveszélyesnek kellett nyilvánítanom. Ennek a karbantartását nem én végzem, hanem vannak olyan együttműködő partnereim, akikre a javítási munkálatoknál számíthatok. Állandó alkalmazottam nincs, mert az ellenőrzést, a méréseket és a kéményseprést egyedül el tudom végezni. Ezt nem is akarom rábízni senkire, mert ezekért én vállalok felelősséget – fejti ki Róbert.

A folyamatos munkavégzés mellett a házaspár figyeli a pályázati lehetőségeket, Erzsébet már nyert is támogatást a nemzetpolitikai államtitkárság kiírásán arra, hogy más óvónőknek is bemutathassa a programját, a meghirdetett szakmai napok iránt a tapasztalatok alapján óriási az érdeklődés. Nem állna azonban meg itt, szeretne olyan szakemberekkel együttműködni, akik a 4 évesnél fiatalabbakkal, illetve a 16 évesnél idősebbekkel is tudnának foglalkozni, mert sokan fordulnak hozzá ezekből a korosztályokból is. Ez ügyben Erzsébet már tárgyalásokat folytat, várhatóan egy felnőttekkel foglalkozó szakember már ősztől csatlakozna a Bartalos házaspár cégéhez. – Idővel pedig szeretnék egy egészségházat, egy olyan központot, ahová több problémával, betegséggel is hozzánk tudnának fordulni az emberek. Az idősebbik fiunk pszichológiát tanul, remélem, idővel ő is csatlakozni tud hozzánk – teszi hozzá.

Tervei természetesen Róbertnek is vannak, ő a kémények belső bővítéséhez szeretne egy gépet vásárolni, ami azonban elég költséges, ráadásul Csehországból lehet csak megrendelni. A műszer beszerzésére éppen ezért ő is pályázna, folyamatosan figyeli a lehetőségeket. S hogy kéményseprőnek lenni mennyire kiváltságos ma? A vállalkozó azt mondja, hogy a fiatalok már nem nagyon törődnek velük, de a középkorúak és főleg az idősebb asszonyok még szerencsehozónak tartják a kéményseprőket. – Azért még sokan fogják a gombot, kiabálnak, simogatnak, és várják a kéményseprő naptárat is, amelyet minden évben széthordok a házakhoz. Ebben még a nevek is benne vannak, ezt szeretik az emberek. Olyan is volt, hogy megállítottak a rendőrök, akik mikor megtudták, hogy kéményseprő voltam, nem mertek megbüntetni – meséli nevetve.

Bartalosék nemcsak a nemzetpolitikai államtitkárság pályázatait figyelik árgus szemekkel, hanem a különböző rendezvényekre, konferenciákra, így a Kárpát-medencei vállalkozók találkozójára is szívesen ellátogatnak. Azt mondják, nagyon sok jó tanácsot kapnak, elsősorban a vállalkozásról, marketingről. – A felvidéki magyar vállalkozókkal is tartjuk a kapcsolatot, segítjük egymást bármiben. Sőt, a nemzetpolitikai államtitkárság találkozóin határon túli magyarokkal is sokat beszélgettünk, többekkel meg is ismerkedtünk – emeli ki a házaspár, amely joggal bízhat a pozitív folytatásban, hiszen mindig kéznél van egy kéményseprő.

 

Kapcsolodó cikkek

  • Korabeli sztárok, mai példaképek

    A tudományos, történelem- és irodalomkönyvek lapjain legtöbbször férfinevekkel találkozunk, nőkről ritkán emlékezik meg a história. Pedig nem csak korunk