Korabeli sztárok, mai példaképek - Külhoni Magyarok
Kárpát-medence arcai

Korabeli sztárok, mai példaképek

A tudományos, történelem- és irodalomkönyvek lapjain legtöbbször férfinevekkel találkozunk, nőkről ritkán emlékezik meg a história. Pedig nem csak korunk bővelkedik kiemelkedő nőalakokban. Vajon kiről szóltak (volna) az elmúlt századok női magazinjai? Összeállításunkban három egymást követő évszázad három erdélyi nőalakját idézzük meg, akik nemcsak a korabeli bulvársajtóban szerepeltek vagy szerepelhettek volna, hanem az időtálló kiadványokban is.

Lorántffy Zsuzsanna (1600 körül–1660) beírta nevét Sárospatak és Erdély történelmébe. Feleségként és anyaként is helytállt, ugyanakkor kiválóan igazgatta családi birtokait, támogatta a református gyülekezeteket és iskolákat, de mindezek mellett a nagypolitikára is figyelt. Kora egyik legbőkezűbb és legműveltebb mecénása volt.

„Leveleiből elénk tárul nyitott, szeretetteljes és sokoldalú emberi lénye, akinek szerencsére fejedelemasszonyi helyzetének köszönhetően megadatott, hogy kamatoztathassa adottságait.” – olvashatjuk Oborni Teréz történész tanulmányában.

Csáky Rozália (1764–1851) szívét-lelkét odaadó támogatásával sok hasznos ügyre felhívta kortársainak a figyelmét. Ősi nemesi családból származott, amely a történetét az Árpád-korig vezette vissza. Férje oldalán Erdély első asszonya lett, ennek minden előnyével és felelősségével. Újító vállalkozásokat támogatott, karitatív és kulturális célokért gyűjtött és adakozott.

A folytatásért kattints ide.

Kapcsolodó cikkek

  • Mesterségem címere: hálókötő

    A hálókötés ősi mesterség. A halászok valaha maguk készítették eszközeiket, így a hálókat is. Jellemzően a dologtalan téli hónapokban