Küzdelem a megmaradásért Kárpátalján - Külhoni Magyarok
Kárpát-medence arcai

Küzdelem a megmaradásért Kárpátalján

Az ukrán állam jórészt magára hagyta a helyi vállalkozásokat

A tartalékaihoz kellett nyúlnia a kárpátaljai Puskás Ildikónak és Puskás Róbertnek ahhoz, hogy megmentsék a vállalkozásukat. A beregszászi házaspár szorult helyzetbe került a járvány miatt, mivel évek óta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán üzemeltetik a Kiscsikó menzát, és emellett rendezvényeken és programokon biztosítják a cateringet, a korlátozó intézkedések azonban keményen sújtották, sújtják őket. Most előremenekülnek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárvánnyá a koronavírus-fertőzést, ami nagyon gyorsan terjedt Európában. Ukrajna vezetése milyen a vállalkozások életét is korlátozó döntéseket hozott a járvány miatt?

– Kezdetben, a központi döntés értelmében, minden szolgáltatónak be kellett zárnia, a mi helyzetünk annyiban speciális, hogy mi ráadásul egy oktatási intézményben működünk, így a területünkre még szigorúbb korlátozások vonatkoznak.

– Vagyis ez azt jelentette, hogy a szigorítások után már nem tudtak dolgozni?

– Igen, ez így volt, sőt, mi nemcsak a kormány korlátozásai miatt kerültünk bajba, hanem azért is, mert többlakásos társasházban lakunk, és az egyik szomszéd koronavírus-fertőzött lett, és emiatt közel négy hétre hatósági karanténba kényszerültünk. Semmit sem tudtunk csinálni, még az otthonunkat sem hagyhattuk el.

– S mi lett a vállalkozással és a dolgozókkal?

– Hat állandó munkatársunk van, a többséggel közös megegyezéssel abban állapodtunk meg, hogy fizetjük a bérüket, amit majd később túlórában ledolgoznak. A legtöbb itteni vállalkozás azonnali hatállyal kirúgta az embereit vagy nem fizette őket, de mi nem akartuk cserbenhagyni a munkatársainkat, mert többen nagyon nehéz helyzetben vannak. Akadt olyan is, aki nem kérte a segítségünket, mert egy kicsit jobban áll anyagilag, ő fizetés nélküli szabadságra ment, mondván nem akar minket terhelni. Ami örömteli, egyetlen munkavállalónkat sem veszítettük el, folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, hétfő óta pedig újra dolgozunk.

– Hogyan tudtak újra munkához látni?

– Május 11-től engedélyezték az éttermeknek azt, hogy kiszállítással, illetve a nyári, szabadtéri teraszok megnyitásával tovább működhessenek. Mi azonnal nem indultunk el, volt bennünk egy kicsi fék, mert a többhetes leállás nagyon padlóra tett minket lelkileg. A Kárpát-medencei magyar vállalkozók I. online találkozója a legjobbkor jött, felrázott minket, hiszen ismét nagyon sok inspiráló emberrel tudtunk beszélni, jó ötleteket kaptunk. Akadt, aki az online térben „felpofozott” minket, ami jó hatással volt ránk, és meg is lett az eredménye. Összekaptunk magunkat, és jól megnyomtuk a következő egy hetet, hétfőtől kiszállítással mi is elkezdtünk dolgozni.

– Kik lettek az új megrendelők, hiszen eddig menzát üzemeltettek?

– Teljes profilváltásra volt szükség, mert a hagyományos vendégeink a diákok, tanárok és más főiskolai dolgozók közül kerülnek ki, de ők most nincsenek. Éppen ezért nyomtattunk két hétre való menükártyát teljes kínálattal, és nyakunkba kaptuk a várost. Elindultunk Beregszászon, és boltokba, benzinkutakba, rendőrségre, bankokba és a konzulátusra vittünk a reklámanyagból. A próbálkozásunkat egyelőre siker koronázza, hiszen nagy az érdeklődés, az emberek örülnek a lehetőségnek. A profilváltáson egyébként nagyon sokat dolgoztunk, közvéleménykutatást is végeztünk, nyereményjátékot találtunk ki. Sikeres volt a munkánk, a Facebookon keresztül soha nem látott tömegeket értünk el, és nagyon várták az indulásunkat.

– Mekkora veszteséget jelentett a cégüknek a többhetes leállás?

– Ha csak a céget néznénk, akkor már régen befejezhettük volna a vállalkozást, mert nincs profit, sőt, májusban háromhavi jövedelemadót kell befizetnünk, ami komoly tétel még akkor is, ha erre a hónapra elengedték a kötelezettséget. Ebben a hónapban ugyanis nem kell személyi jövedelemadót és nyugdíjalapot fizetnünk. A veszteséges időszak miatt azonban hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz, és így próbálunk talpon maradni. Nem akarjuk, hogy elvesszen a cég, és elfogadjuk, hogy most nekünk kell beletenni pénzt, ha nem akarjuk csődbe vinni a vállalkozást.

– Mit segít az állam azon kívül, hogy májusban nem kell személyi jövedelemadót és nyugdíjalapot fizetniük?

– Csak a nyugdíjalapot engedte el az állam, a másik könnyítést a beregszászi városvezetés tette. Az állam emellett csupán annyit segít, hogy vállalkozói kérelemre ad körülbelül 15-20 ezer forintot azoknak, ahol van tíz év alatti gyermek. Ez csepp a tengerben.

– Az egyértelmű, hogy jelenleg nagyon nehéz helyzetben vannak, és nem lesz könnyű talpon maradniuk. Milyennek látják most a jövőt?

– Mi mindent megteszünk azért, hogy a profilváltásnak köszönhetően megálljunk a lábunkon, és legalább addig fenntartsuk magunkat, amíg véget ér a rémálom. Utána, ha újra megnyit a főiskola, akkor mi is újra beindítjuk a menzát, és talán a vendégkörünk is várni fog ránk. S persze mi is rájuk. Nagyon bízunk benne, hogy nem kell befejeznünk a vállalkozásunkat, de ha mégsem járunk sikerrel, akkor sem adjuk fel, és más lehetőségeket keresünk, hogy boldoguljunk.

Kapcsolodó cikkek

  • Featured Video Play Icon

    Szent László öröksége Nagyváradon

    Szent László király június 27-i ünnepére városalapító lovagkirályunkról szóló filmmel készültünk, amelyben azt próbáljuk körüljárni, hogyan él ma tovább

  • Featured Video Play Icon

    Híres váradiak

    Nagyvárad, Szent László királyunk városa minden korban a tudományok, művészetek, vallásosság, irodalom, az újító szellem fellegvára volt. A város