Margiticsék családi vállalkozásban tartják a terápiás foglalkozásokat - Külhoni Magyarok
Kárpát-medence arcai

Margiticsék családi vállalkozásban tartják a terápiás foglalkozásokat

Hosszú és rögös út vezetett odáig, hogy a kárpátaljai Margitics házaspár – Ildikó és Erik – elmondhatja: saját lovasközpontot üzemeltetnek. Öt lóval és egy pónival sérült gyerekeknek tartanak terápiás foglalkozásokat, emellett lovasoktatással, ifjúsági programok, nyári táborok és történelmi bemutatók szervezésével foglalkoznak. S közben tovább álmodnak, például azt, hogy egyszer lesz egy saját, étteremmel és szálláshelyekkel is rendelkező modern lovasközpontjuk.


– Mindenki más miatt lesz vállalkozó: egyesek olyan családba születnek, ahol ennek az életformának hagyománya van, mások fiatalon, „úttörőként” választják ezt a lehetőséget, míg akad, aki több évnyi, évtizednyi alkalmazotti munka után kezd el saját utat járni. Melyik csoportba tartoznak?
– A férjemmel, Erikkel tizenöt éven keresztül egy holland segélyszervezettel dolgoztunk együtt, és a közös munka által nyílt lehetőségünk arra, hogy el tudjuk indítani a későbbi vállalkozásunkat. Vásároltunk egy földterületet, és azt terveztük, hogy ott növényeket termesztünk, esetleg kacsákat, libákat tartunk. Az édesapám ezt felülírta azzal, hogy megjelent hat tehénnel és egy lóval, mondván, ezentúl ezzel foglalkozunk, így kezdődött a kapcsolatunk a lovakkal 2012 novemberében.

– Bizonyára váratlanul érte önöket a helyzet.
– Teljes mértékben, ennek ellenére egy évig küzdöttünk az állatokkal, de végül azt mondtuk,
hogy a tehéntartás nem a mi világunk. Megmaradt az egy szem lovunk, Szelíd, akiről később a lovas központunkat is elneveztük. Emlékszem, én ott álltam szomorúan a ló mellett. Megöleltem, Szelíd pedig hihetetlenül nagy pozitív energiát adott. Mintha azt üzente volna: „Ne aggódj! Minden rendben lesz”.


– Igaza lett Szelídnek?
– Végül igen, de ennek ellenére továbbra sem volt egyszerű a helyzetünk. Úgy tudtunk továbblépni, hogy megkeresett minket egy lány, aki ajánlatot tett nekünk. Azt mondta, hogy ha már itt van Szelíd, akkor engedjük meg neki, hogy az ő segítségével lovasterápiával foglalkozhasson. Belementünk, ő el is kezdte a foglalkozásokat, ám a lány csakhamar megismerkedett az egyik holland férfival. Nemsokára össze is házasodtak, mi pedig itt maradtunk a lóval és az addig a foglalkozásokra járó gyerekekkel.

– Hogyan sikerült innen továbblépni?
– A helyzet annyiban megváltozott, hogy az egyik holland barátunk megajándékozott minket
még két lóval. Ekkor azt mondtam Eriknek, hogy ez így nem mehet tovább, mi ehhez nem értünk. A hollandokkal addig ugyanis jótékonysági munkát végeztünk, óvodákat, iskolákat újítottunk fel, így ezen a téren volt tapasztalatunk, az állattartáshoz nem értettünk. Eldöntöttem emiatt, hogy képezni fogom magam, és találtam is nagyon jó tanfolyamot Magyarországon. Jobbat nem is választhattam volna, mert Vajda Rudolf lovastúra-vezető OKJ-s képzése különleges lehetőség volt számunkra. Rudi személyében nemcsak egy csodálatos tanárra, hanem igaz barátra is találtunk, aki felkészített a vizsgákra, külön foglalkozásokat tartott nekünk, amelyekért a mai napig szívből hálásak vagyunk! Ez volt életem egyik legszebb éve! A tanfolyamot elvégeztük, a lányunk pedig alternatív lovasterápiás képzésen vett részt.

– Volt érdeklődés a kezdetektől a lovasterápiás programokra?
– Igen, nagyon sok szülő érdeklődött, már az elején óriási igény volt a lovasterápiára. Később pedig látták az elért eredményeket, így folyamatosan sokan keresnek fel minket. Nagy segítség volt, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatán támogatást nyertünk, így a tavasszal harminc gyermek tíz alkalommal térítésmentesen járhatott hozzánk foglalkozásokra. Ez óriási támogatás, mert Kárpátalján hatalmas a szegénység, a legtöbb ember még a kifejezetten jutányos árú foglalkozásokat sem engedheti meg magának.

– Milyen problémákat tudnak orvosolni a lovasterápiával?
– Nagyon sokféle betegségben szenvedő gyermeknek tudunk segíteni, jönnek hozzánk többek között gyermekparalízissel, autizmussal, fejlődési rendellenességekkel és egyéb problémákkal is. Felnőttek is felkeresnek minket, mert a lovasterápia a lelki problémákra is gyógyír lehet. A Károli Gáspár Református Egyetem mentálhigiénés segítő szakának elvégzése után felkészültebben fogadom a gyerekek szüleit és a fiatalokat is. A foglalkozásokat vállalkozáson és alapítványon keresztül is végezzük, muszáj két lábon állni, mert másképp nem működik.

– Mennyi idejük marad a különböző konferenciákra, fejlesztő programokra?
– Ahová csak tudunk, elmegyünk, különböző képzésekre, fejlesztő tréningekre járunk, hogy minél több tapasztalatot, tudást megszerezzünk. Volt egy helyi képzés a KMVSZ (Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége) szervezésében, ahol például stratégiai üzlettervezésről tartottak nekünk előadást, az nagyon tetszett és hasznos volt, de Magyarországon és Lengyelországban is voltunk lovas képzéseken. A tanfolyamok, programok mellett a különböző pályázati lehetőségeket is figyelemmel kísérjük.


– Mire lenne szükségük a vállalkozásuk továbbfejlesztéséhez?
– Hála Istennek nagyon sok nyertes pályázatunk volt, így sok mindent be tudtunk szerezni. Persze sok a fogyó eszköz, de most lényegében mindenünk megvan, amire szükségünk van. Persze tervezünk előre is, szeretnénk megvásárolni az államtól azt az épületet, ahol az őszi, téli időszakban a foglalkozásokat tartjuk, hogy megfelelő, barátságos körülmények között tudjuk fogadni látogatóinkat. Egy teljes nagy lovasközpontot szeretnénk létrehozni étteremmel, szálláshelyekkel, ahol különböző rendezvényeket lehetne tartani. Persze örülünk annak is, hogy idáig eljutottunk, mert hét éve itt egy üres mezőn kezdtük munkánkat.

– Szerveznek a lovasterápiás foglalkozások mellett más programokat is?
Lovasoktatással és lókiképzéssel is foglalkozunk, valamint a fiataloknak is tartunk vidám közösségépítő alkalmakat. Tavasszal osztálykirándulásoknak adunk otthont, de emellett nyári lovas táborokat, illetve négy év óta folyamatosan történelmi lovas bemutatókat is szervezünk. Utóbbi programon tavaly Szent László legendáiból adtunk elő 54 szereplővel. Idén az egri vár védelme volt a témánk, száznál is több fiatal vet részt az előadásban. Készültünk a Nemzeti Vágtára is, de ez egyelőre túl nagy kihívás, egy helyi versenyt, egy próba vágtát azonban már tartottunk kétezer nézővel. Fontosnak tartjuk, hogy a kárpátaljai fiatalok megismerjék a magyar történelmet és a lovaskultúrát. Rengeteg célunk van még, ugyanakkor rendkívül hálásak vagyunk mindenkinek, aki segített nekünk, hogy megvalósíthassuk álmainkat!

Kapcsolodó cikkek

  • Korabeli sztárok, mai példaképek

    A tudományos, történelem- és irodalomkönyvek lapjain legtöbbször férfinevekkel találkozunk, nőkről ritkán emlékezik meg a história. Pedig nem csak korunk