Tiszti, aki jövőt ad az árva csibészeknek - Külhoni Magyarok
Kárpát-medence arcai

Tiszti, aki jövőt ad az árva csibészeknek

Gergely István, becenevén Tiszti 1987-ben Csíksomlyón kezdte el maga köré gyűjteni a közeli állami árvaházból kikerült fiatalokat. Először megszelídítette, majd befogadta a „csibészeket” a plébániára, ahol édesanyja segítségével gondoskodott róluk. Létrehozott egy alapítványt, amely mostanáig több mint ezer, jelenleg pedig kétszáz hátrányos helyzetű gyermeknek és fiatal felnőttnek viseli gondját, negyven ingatlanban. Kammerer Ágnes, a Csibészek Alapítvány elnöke az amerikai, majd a magyar testvéralapítvány vezetőjeként segíti őket. Ágival személyesen beszélgettem önkéntes munkájáról, az Erdélyben élő Tisztit pedig telefonon kérdeztem múltról és jövőről.

Hófehérke csak alapítványi lakásban tud élni

– Kik azok a „csibészek”, akiket támogat az alapítvány?
– Legtöbbjük nehéz sorsú, elhanyagolt vagy elhagyott gyermek. Sok szülő megy külföldre dolgozni, a gyerek pedig otthon marad a gyakran részeges másik szülővel. Tavaly például Forrófalváról elhoztunk egy ötéves kisfiút, aki annyira borzasztó körülmények között élt, hogy a román állami gondozás ki akarta emelni az édesanyja mellől. Sokszor a szülők nem hajlandók lemondani a gyerekeikről az utánuk járó pénz miatt, de a gyámhatóság támogatásával „elintézhető” a kiemelés a családból. Ez a fiú a Csángó Otthonunkba került, amelynek Zoli bácsi, egy szív-lélek ember a vezetője.

– A nevelők együtt élnek a gyerekekkel?
– Nem, nekik van saját családjuk, de folyamatos váltásban, több műszakban dolgoznak. Kemény munka ez, amit a kevés fizetés mellett segíteni akarásból végeznek. És ez nemcsak a szegény sorsból való kiemelésről, a tisztességes megélhetés biztosításáról szól, hanem a magyar nyelv és kultúra átadásáról is. Az előbbi csángó kisfiútól nemrég megkérdezték: „Tudsz még románul?”, mire ő: „Amikor román voltam, tudtam, de amióta magyar vagyok, már nem.” Tiszti sok esetben 18 éves koruk után is tartja a kapcsolatot a fiatalokkal és segíti őket. Az egyik lakásban él például Hófehérke, egy éjfekete bőrű, szellemi fogyatékos cigánylány. Vannak többen is, akik a fizetésükből nem tudnák eltartani magukat, de az alapítványi lakással már elboldogulnak.

– Milyen ingatlanok állnak a rendelkezésükre?
– A házakhoz és lakásokhoz általában úgy jut az Alapítvány, hogy valaki rájuk hagyja vagy megvásárolják. A Fodor házat például a marosvásárhelyi Fodor család kapta vissza a rendszerváltás után és adományozta az alapítványnak. Most ifjúsági szállóként működik, bevételük is van belőle. Tavalyelőtt ott ünnepelték az alapítvány 25 éves évfordulóját. Ezen kívül van három műhelyük – egy autószerelő, egy asztalos és egy varroda –, hogy a fiataloknak legyen szakmájuk és munkájuk. És van egy leányanyaközpont is, mert egyszer csak megjelent egy várandós asszonyka, hogy segítsenek neki…

– Böjte Csaba alapítványának tavaly volt a 25 éves születésnapja, hatalmas médiaérdeklődés keretében. A Csibészekről nemigen hallani…
– Csaba testvérnek sokfelé vannak házai, gyermekei és nevelői, Tiszti viszont azt szereti, ha minden a közelében van, mert mindenkivel személyes kapcsolatot szeret tartani. A mezőségi Vicén született, és amikor Csíksomlyóra került, a szülői házát felajánlotta az Alapítvány javára, csángó családok számára. Abból lett később a Bástya Egyesület, amelynek a vezetését átadta, mert ő a közelében lévő csibészekre akart koncentrálni. Ez a két megközelítés jól elfér egymás mellett, nincs köztük versengés.

Kép: csibeszekalapitvany.hu

A folytatásért kattints ide.

Kapcsolodó cikkek

  • Korabeli sztárok, mai példaképek

    A tudományos, történelem- és irodalomkönyvek lapjain legtöbbször férfinevekkel találkozunk, nőkről ritkán emlékezik meg a história. Pedig nem csak korunk