Külhoni Magyarok – A Kárpát-medence arcai: portrék, sztorik, életutak

Kategória: Kárpát-medence arcai

Profilváltással igyekszik túlélni a nagyváradi vállalkozó

Két és fél hónapja egyetlen munkája sem volt a rendezvényszervező cégnek

Az állami támogatásba kapaszkodva, a tartalékokat felélve, profilváltással próbálkozva menekül a csődtől Nagy Tímea Zita nagyváradi vállalkozó. Cége, a Davidam, nagy rendezvényeken, jellemzően falunapokon tart a gyermekeknek játékokat, kézműves foglalkozásokat, de március közepe óta egyetlen megrendelésük sincs. Most azt tervezik, hogy amint a helyzet engedi, kisebb, családi programokon vállalnának munkát, és ennek segítségével élnének túl.

(tovább…)

Nagy kihívásokra vágyik az észak-komáromi építész

A válsághelyzet hozzásegítheti a cégeket, hogy nagyot ugorjanak a jövőbe

Egy másfél éve tartó, nagy volumenű munkának köszönhetően jelenleg nincs oka panaszra a családi építész irodát vezető Csémy Krisztiánnak. Az észak-komáromi vállalkozó azt azonban nem tudja – legfeljebb csak reméli –,  hogy a válsághelyzet miatt a következő hónapokban is lesznek-e folyamatosan megrendeléseik. A fiatal szakember kiemelte: hatékonyan tudtak dolgozni a home office-ban is, de e téren a jövőben további újításokat terveznek.

(tovább…)

A reklámszakmában most jöhet a hullámvölgy

Sok vállalkozás tartalékolhat a járvány második hullámára

Sokan gondolhatják azt, hogy egy cég esetében az első költség, amelyet válság idején lefarag, az a reklámkiadás. Van, aki ezt az utat választja, mások a vállalkozásuk felpörgetése érdekében éppen a marketing területén erősítenek. A kézdivásárhelyi Rancz Zsolt, reklámgrafikai cége vezetőjeként mind a két megoldásra sok példát lát, de úgy gondolja, az a vállalkozás, amely válság idején nem költ marketingre, lehúzhatja a rolót.

(tovább…)

Küzdelem a megmaradásért Kárpátalján

Az ukrán állam jórészt magára hagyta a helyi vállalkozásokat

A tartalékaihoz kellett nyúlnia a kárpátaljai Puskás Ildikónak és Puskás Róbertnek ahhoz, hogy megmentsék a vállalkozásukat. A beregszászi házaspár szorult helyzetbe került a járvány miatt, mivel évek óta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán üzemeltetik a Kiscsikó menzát, és emellett rendezvényeken és programokon biztosítják a cateringet, a korlátozó intézkedések azonban keményen sújtották, sújtják őket. Most előremenekülnek.

(tovább…)

A válság miatt megjelent konkurenciával küzdenek az adai ikrek

„Azt már most tudjuk, hogy sokkal többet kell dolgoznunk sokkal kevesebb pénzért”

A több évtizedes tradíció miatt biztos lábakon áll az adai ikrek – Gordos Károly és Sándor – cége, a Fogaskerék (szerbül Zupcanik), de a járvány következtében fellépő válsághelyzet az ő vállalkozásukat is megpróbálja. Fel azonban nem adják, és a szerb állam által biztosított támogatásokkal, illetve a kitartó munkájukkal mindenképpen megerősödve kerülnének ki a válságból. A lehetetlen nincs benne a szótárukban.

(tovább…)

A délvidéki Sila Kft. a válság nyertese lenne

„Virtuális kiállításra hívnánk a partnereinket, hogy újabb üzleteket tudjunk kötni”

A cégünk nincs veszélyben, kész vagyunk keményen dolgozni, és mindent megragadni annak érdekében, hogy ne legyünk a válság vesztesei – jelentette ki a délvidéki Sila Kft. igazgatója. Méhes Béla elmondta, hogy a szerb állam igyekszik minden segítséget megadni a vállalkozásoknak ahhoz, hogy talpon maradjanak.

(tovább…)

Írógéppel a haza szolgálatában – Trianon 100

Saját magát a XX. század fekete dobozának tartotta, azt vallotta, átszűrődött rajta ennek a száz évnek minden nyomorúsága. Szokták a Délvidék krónikásaként is emlegetni. Számomra az az ember, aki megfoghatóvá, érzékelhetővé tett egy felfoghatatlan nemzettragédiát. Tíz éve nincs köztünk Illés Sándor vajdasági író, újságíró.

(tovább…)

Szeretetet, tiszteletet és anyanyelvet kapnak – Csángó gyerekeket táboroztatnak az Öku tanárai

„Csíkország” legkeletibb sarkában, Csíkcsomortánban több mint 20 éve fogadja be a mostoha körülmények között élő csángó gyerekeket a Csibész Alapítvány Babba Mária Gyermekotthona. A budapesti Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola (Öku) pedagógusai pedig már 14 éve szerveznek számukra egyhetes nyári táborokat. Ezek célja a közösségépítésen és a magyarságtudat erősítésén túl a mostoha családi körülmények közé született és korábban sokszor bántalmazott vagy éheztetett csángó gyermekek felkarolása, életminőségének javítása. Az egyik szervezővel, az Öku tanítójával, Batár Attilával beszélgettem.

(tovább…)

Korabeli sztárok, mai példaképek

A tudományos, történelem- és irodalomkönyvek lapjain legtöbbször férfinevekkel találkozunk, nőkről ritkán emlékezik meg a história. Pedig nem csak korunk bővelkedik kiemelkedő nőalakokban. Vajon kiről szóltak (volna) az elmúlt századok női magazinjai? Összeállításunkban három egymást követő évszázad három erdélyi nőalakját idézzük meg, akik nemcsak a korabeli bulvársajtóban szerepeltek vagy szerepelhettek volna, hanem az időtálló kiadványokban is.

(tovább…)

Erre visz az utam… – Kubik Anna és Csíkcsomortán

Mindenkinek van olyan kedvenc helye, amelyhez örök emlékek kötik. Ahol jókat kirándulunk vagy kulturálódunk, amely kikapcsol vagy éppen felpörget, ami feltölt, ihletet és otthont ad. Új sorozatunkban a Kárpát-medence természeti kincseit, településeit, tájegységeit mutatjuk be ismert művészek, sportolók, tudósok, közéleti személyiségek szubjektív szemüvegén keresztül. Elsőként a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Kubik Anna mesél szívének legkedvesebb erdélyi falujáról, Csíkcsomortánról.

(tovább…)

Tiszti, aki jövőt ad az árva csibészeknek

Gergely István, becenevén Tiszti 1987-ben Csíksomlyón kezdte el maga köré gyűjteni a közeli állami árvaházból kikerült fiatalokat. Először megszelídítette, majd befogadta a „csibészeket” a plébániára, ahol édesanyja segítségével gondoskodott róluk. Létrehozott egy alapítványt, amely mostanáig több mint ezer, jelenleg pedig kétszáz hátrányos helyzetű gyermeknek és fiatal felnőttnek viseli gondját, negyven ingatlanban. Kammerer Ágnes, a Csibészek Alapítvány elnöke az amerikai, majd a magyar testvéralapítvány vezetőjeként segíti őket. Ágival személyesen beszélgettem önkéntes munkájáról, az Erdélyben élő Tisztit pedig telefonon kérdeztem múltról és jövőről.

(tovább…)

„Csütörtökön már könnyes a szemük, ha arra gondolnak, másnap újra haza kell menniük” – Interjú Ady István lelkésszel, a Szívárvány Ház alapítójával

Mezőségi szórványmagyar gyerekeknek nyújt oltalmat a magyarfülpösi Szívárvány Ház. Azok a mélyszegénységben élő óvodások és iskolások, akik a kollégiumként is működő intézménybe járnak, gyakran üres gyomorral kezdik a hetet. A kisebbek között pedig van, aki itt sajátítja el a magyar nyelvet. Ady István református lelkész, az iskola alapítója naponta szembesül a gyerekek traumáival.

(tovább…)

Nagymama karácsonya

Tizenöt éve ment el. Levegőért kapkodva hagyta el egy kórházi ágyon a földi világot, maga mögött hagyva életének minden nehézségét és gondját, félelmeit és betegségeit. A halála előtti néhány évben sokat beszélgettünk. Csendes asszony volt, s azóta is hálát adok az Istennek, hogy meg tudott nyílni néhányszor előttem, és szokásával ellentétben mesélt magáról, az életéről. Nem cifrázta a történeteit, csak a maga valójában, tényszerűen mesélte el azokat. Mindannyiszor döbbenettel hallgattam.

(tovább…)

Terjeszkedő állatorvosi dinasztia a Székelyföldön

Nehezen elképzelhető, hogy ha a székelyföldi Zörgő-család asztalhoz ül, akkor a néhány órás együttlét alatt az állatorvoslás nem kerül szóba. Ezt a hivatást választotta ugyanis a két testvér, László és Benjámin, illetve előbbi apósa is e területen dolgozott, amíg nyugdíjba nem vonult. S hogy a kép teljes legyen, Benjámin is egy állatorvos végzettségű lánynak udvarol. A két testvér közösen építgeti, fejleszti a vállalkozásukat, és egymást kisegítve dolgoznak, de a honlapunknak László adott interjút.

(tovább…)

Hankóéknál a családi vállalkozás az ötödik gyermek

Ha valaki azt gondolja, hogy négygyermekes édesanyaként, egy lelkész feleségeként, a gyülekezetért is dolgozva nem lehet sikeres vállalkozást építeni, az téved. A sepsiszentgyörgyi Hankó Gabriella élő példa arra, hogy teher alatt nő a pálma, az asszony a családi teendői mellett dekorációs ajándékboltot és játszóházat üzemeltet. A folyamatosan fejlődő vállalkozásban egyelőre rajta kívül hárman dolgoznak, de nem állna meg itt, már újabb fejlesztéseket tervez. A város központjában nyitna egy többfunkciós játszóházat.

(tovább…)

Az ünnepi készülődéstől karácsonyig a Herman családnál

Egy nem mindennapi családdal beszélgettünk az ünnepek előtt, az adventi készülődés kellős közepén. A lakosi Herman Antal és felesége, Kornelija egy fantasztikus házaspár – bizonyára sokan ismerik is őket, hiszen közösségi emberek –, akiknek két nagylányuk van, Vanesa és Nika. Ahogy meséltek, lassacskán rájöttünk, hogy a családot millió módon be lehetne mutatni, hiszen annyira sokoldalúak és annyi érdekes dolog van az életükben.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Külhoni magyarnak lenni erőforrás – Összefoglaló a külhoni magyarság elmúlt évéről

Külhoni magyarnak lenni erőforrás. Ez az a szemlélet, amely az elmúlt időszakban már nem csak a szavak szintjén, de az élet minden területén érezhető szerte a Kárpát-medencében és azon túl. Fenntartható intézményhálózat, anyanyelvi oktatás a bölcsődétől az egyetemig, erősödő és versenyképes közösségek, egységes oktatási, kulturális és gazdasági tér, egységes magyar nemzet – mindez csak néhány azon intézkedések közül, amellyel az anyaország az elmúlt év során a külhoni magyarságot segítette.

(tovább…)

Szórakozás közben tanítanak a székely társasjátékok

Kevesebb csodálatos dolog van a világon, mint gyermekeket boldoggá tenni, márpedig a székelyudvarhelyi Ágoston György fiatalok tízezreinek okoz örömet azzal, hogy játékokat tervez az új nemzedéknek. S teszi ezt úgy, hogy a gyermekek a megalkotott eszközök segítségével nemcsak szórakoznak, hanem közben elmélyednek a székely történelemben, kultúrában és a hagyományok világában. Ágoston György a játékokon keresztül életre neveli a jövő generációját.

(tovább…)

Otthon kamatoztatja tudását a világot látott fogorvos

Ha valaki fiatalkorában nyugatra megy dolgozni, akkor sok esetben elhangzik az ígérgetés, hogy csak néhány évre utazik ki, szerencsét próbál, aztán hazajön. Sokan közülük mégis kint maradnak, mert nem tudnak ellenállni a nyugati világ által kínált viszonylagos jólétnek. Nem úgy Benke István, aki fogorvosként Magyarországon és Romániában a legjobbaktól tanult, de a szakorvosi képzés befejezése után hazatért Erdélybe, és otthon, Gernyszegen, illetve Marosvásárhelyen praktizál.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Székely pityókás házikenyér

“26 éve foglalkozok kenyérsütéssel és 6 éve kezdtünk el a kedves feleségem biztatására pityókás házikenyeret készíteni, sütni. Az engedélyeztetéshez kértek egy 50 évnél idősebb receptet. Kaptunk a múzeumban egy 1816-ban leírt kenyér receptet, amikor is kevés lett a gabona Székelyföldön és megkérték a székely asszonyokat, hogy kavarjanak pityókát a liszthez. Innen ered több mint 200 éve az az írás, hogy pityókás házikenyér.” – meséli Varga Géza, erdőfüli pékmester.

(tovább…)

Régiós hírnevet szerzett magának a sóváradi fagylalt

A sóváradi Bíró Kinga férjével, Tóth Zoltánnal a klasszikus utat járta be. Az iskola elvégzése után kimentek külföldre, ahol szakmailag és anyagilag megalapozták az életüket, majd itthon vállalkozásba kezdtek. A történetük annyiban azonban mégis egyedi, hogy a fagylalt, amelyet svájci tapasztalatokat is felhasználva készítenek, páratlanul finom, és több száz kilométerről is vonzza a megrendelőket. A házaspár nem állna meg itt, Kinga elmondása szerint saját vendéglátó központról álmodnak.

(tovább…)

Hagyományos értékek a modern társadalomban

Minden ember máshogyan képezeli el saját maga és családja számára az életet, van, aki a pörgést, a zajt, a nagyvárost kedveli. Van, aki szeret elvonulni, kivonni magát a társadalomból, csendben, egymagában élni. Valószínűleg kiskori álmainkat nagyban befolyásolják később a munkahelyi lehetőségek, tanulmányaink, illetve anyagi lehetőségünk is. De akad még néhány olyan család is, akik megpróbálnak együtt élni a természettel, összhangban és harmóniában élni a környezetük minden apró kis elemével. Egy egészen mesebeli kis faluban járunk, a csíksomlyói Szűzanya kötényében, ami elég messze esik a várostól, ahhoz hogy csend és béke legyen. Vacsorára vagyok hivatalos a Csomortáni Gál család otthonába, hogy jobban megismerhessem életvitelüket, művészetüket és családjukat.

(tovább…)

A zene szeretetére nevel és közösséget épít Kiss Levente

Szeretnék eljutni a közeljövőben oda, hogy megtehessem: egy-egy hátrányos helyzetű, de ügyes gyermeket ingyen is taníthassak – mondta el Kiss Levente zenetanár, aki egyelőre Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön működtet dobiskolát. A fiatalember nagy terveket szöveget, Erdélyben többfelé építené tovább a vállalkozását, de mindezt úgy tenné, hogy a minőséget, amit rendkívül fontosnak tart, sohasem veszítse szem elől.

(tovább…)

A legnagyobb kincset, az egészséget segítenek megőrizni

Több mint egy évtizeddel ezelőtt vicces szórakozásnak indult, mára azonban komoly és szervezett rendszerré fejlődött egy fiatalok által, céges és egyesületi formában is működő marosvásárhelyi vállalkozás. Az Outdoor Experience márkanév alatt futó, különböző bel- és kültéri sportolási lehetőségeket nyújtó vállalkozásról annak két oszlopos tagja, a Komáromi-házaspár beszélt. Réka és István sokat viccelődnek, de a terveiket a legnagyobb céltudatossággal és komolysággal hajtják végre.

(tovább…)

A székely hagyományokat éleszti újjá az Esztány család

Őrzi az ősi értékeket, ápolja a székely hagyományokat és gyakorolja a régi mesterségeket a Csíkszentléleken lakó Esztány Zsolt és felesége, Erika. A hétgyermeket nevelő házaspár férfitagja a fafaragás, míg az asszony a szövés tudományát próbálja átadni a jövő generációja számára. A régi időket időző birtokuk minden olyan érdeklődő előtt nyitva áll, aki kíváncsi arra, hogyan éltek a székelyek a régi időkben. Abban bíznak, hogy mind többen követik a példájukat, és velük összefogva a Székelyföld megmaradhat magyarnak.

(tovább…)

Felelős állatvédelemre oktat a székely lógyógyász

Amíg a kommunista hatalom tudomást sem vett az állatvédelemről, a nyugati országokban majmolják a házi kedvenceket, e beteges megoldások helyett egészséges szemléletre tanítja a gyermekeket a csíkszentkirályi, elsősorban lovak gyógyítására specializálódott állatorvos, Nagy Tibor. A székely férfi számára a hivatása gyakorlása mellett csak két dolog fontosabb: a családja és a Székelyföld. Utóbbi szerinte, gyermekek vállalásával, tisztességes felnevelésével, valamint összefogással megtartható magyarnak, amihez a csíksomlyói Szűzanya segítségét is reméli.

(tovább…)

A budakovaci nádazó mester

A szórványban élő magyarok helyzete sosem volt könnyű, de a legnehezebb körülmények közepette is sikerült megmaradniuk magyarnak. Egy ilyen parányi szórványközösségben él a hagyományos nádfeldolgozással foglalkozó Barnaki család is.

(tovább…)

A magyar öntudatot erősítik a székely fiatalokban

A magyar történelemre, a székely hagyományokra és a régi falusi rendre nevelik a gyermekeket a Ferencz-család által vezetett erdei iskolákban, amelyekből egyelőre Kalibáskőn, Csíkpálfalván és ettől az évtől Kászonjakabfalván üzemel egy-egy. A következő néhány évben az érintetlen és ezért egyedülálló Kászoni-medencében megnyílt központot tovább fejlesztik, korszerű éttermet, konyhát és szálláshelyeket építenek. Ez azért is fontos, mert a gyerekek megtapasztalhatják, hogyan működnek a hagyományos családi gazdaságok. Ferencz Levente és családja nagyon hálás az anyaországi támogatásokért, amelyek erkölcsileg és anyagilag is nagyon sokat jelentenek nekik és a többi székelyföldi magyarnak is.

(tovább…)

Margiticsék családi vállalkozásban tartják a terápiás foglalkozásokat

Hosszú és rögös út vezetett odáig, hogy a kárpátaljai Margitics házaspár – Ildikó és Erik – elmondhatja: saját lovasközpontot üzemeltetnek. Öt lóval és egy pónival sérült gyerekeknek tartanak terápiás foglalkozásokat, emellett lovasoktatással, ifjúsági programok, nyári táborok és történelmi bemutatók szervezésével foglalkoznak. S közben tovább álmodnak, például azt, hogy egyszer lesz egy saját, étteremmel és szálláshelyekkel is rendelkező modern lovasközpontjuk.

(tovább…)

Alfalusi Vegyes Kar – egy öröméneklő „nagy család”

Kevés az olyan amatőr magyar kórus van a Drávaszögben, amely oly sok évnyi aktív tevékenységet tudhat maga mögött, mint az Alfalusi Vegyes Kar. A kopácsi, laskói és várdaróci tagokból álló kórus több mint negyven éve működik, és ma már Kárpát-medence-szerte ismert. Vezetője, Ognjenović Kettős Zsuzsannával és néhány kórustaggal beszélgettünk az egyesületről.

(tovább…)

Egy család, amelynél a hagyomány lételem

Legyen szó néptáncról, lovas kocsizásról vagy szénahordásról a farmon, mindent szívvel-lélekkel végeznek, négyen együtt, apa, anya és a gyerekek… Ficáék szerint csak így érdemes élni, aktívan a családért és a közösségért, továbbadva a lángot.

(tovább…)

Emberfeletti küzdelem a kárpátaljai Beregszászon

A szentek köztünk járnak, csak nem mindig tudunk róluk – mondta nekem egyszer egy katolikus pap ismerősöm. Az atya bizonyára olyan emberekre gondolt, mint a beregszászi Ilosvay Mária és családja, akik jelenleg is tíz sérült, hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek, olyan piciket fogadtak be, akikről mások lemondtak. Mária tíz éve kezdett süteményeket készíteni, hogy a gyerekeknek minden finomságot megadjon, majd öt esztendeje a családja segítségével cukrászvállalkozást indított. Azóta már másoknak is készítenek tortákat, süteményeket, egy ideje pedig házi készítésű fagylalttal színesítették a kínálatot.

(tovább…)

Apáról fiúkra szállt a borászati tudomány

A beregszászi Parászka fiúknak édesapjuk tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála miatt 2014-ben egyik napról a másikra kellett átvenniük a családi pincészetet. László az interjúban elmondta, hogy az első évben sokat küszködtek a birtok irányításával, de a barátok, ismerősök átsegítették őket a nehéz hónapokon. Közös erővel mára fejlődő pályára állították a vállalkozást, a fejlesztésekhez pályázati forrásokat is szereztek, de nem ülnek a babérokon, már a továbblépést tervezik.

(tovább…)

Szövetségben fejleszti vállalkozását a beregszászi házaspár

Ha egy tehetséges és elszánt házaspár vállalkozásba kezd, akkor ketten, ha hegyeket nem is mozgatnak meg, de szinte csodára képesek – erre példa a beregszászi Puskás Ildikó és Puskás Róbert. A házaspár két és fél éve nyitott menzát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, emellett különböző rendezvényeken és programokon biztosítják a cateringet. Most arról álmodoznak, hogy szórakozóhelyet nyitnak a helyi fiataloknak, de ahogy eddig dolgoztak, ez csak ma terv, holnap már valóság lehet.

(tovább…)

Az eszéki magyar fogorvosok

Csősz József és édesanyja, Sára több mint egy évtizeddel ezelőtt nyitották meg Eszéken fogorvosi rendelőjüket. A kis családi vállalkozásból mára egy jól menő, 24 alkalmazottal működő, 5000 pácienst ellátó fogászati központ lett.

(tovább…)

Felbecsülhetetlen kincs az adai ikertestvérek tudása

Nincs olyan munka, amelyet Gordos Károly és Sándor ne próbálna meg elvégezni, sőt, kifejezetten vonzza őket az a feladat, amire máshol nemet mondanak. A fémforgácsolással és pótalkatrészek gyártásával foglalkozó délvidéki ikrek hihetetlen ütemben fejlesztik a cégüket, már ötven embert alkalmaznak, és most költöznek egy új, 2400 négyzetméteres üzemcsarnokba. S közben nem felejtkeznek el a feltörekvő fiatal vállalkozókról sem, akiket minden eszközzel segítenek.

(tovább…)

Az ősök tudását felhasználva a jövő gazdaságát építi Csikós Árpád

A nehezebb utat választva, a vegyszereket elhagyva folytat ökológiai növénytermesztést a délvidéki, Tóthfaluban gazdálkodó Csikós Árpád, aki a családi birtokot édesapja halála után vette át. A fiatal vállalkozó húsz hektáron negyvenféle zöldséget, illetve gabonát termeszt, és ha majd a jogszabályi környezet lehetővé teszi, akkor ivóleveket, savanyúságokat és napraforgó olajat is készít, illetve forgalmaz. A legfontosabbnak azt tarja, hogy tevékenységével fel tudja hívni az emberek figyelmét az egészséges élelmiszer fontosságára.

(tovább…)

Meghódítanák a világot a felvidéki gitárkészítők

Kitörne a Kárpát-medencéből, és a világ meghódítására készül a felvidéki Gútán lakó Kamocsai Imre és Szabó Norbert, akik több mint egy évtizede készítenek elektromos és basszus gitárokat. A barátok minden munkájukra büszkék, de arra különösen, hogy az AWS zenekarral együtt működhettek. Az álmuk pedig az, hogy egyszer a francia Gojira vagy a svéd Amon Amarth banda is az ő gitárjaikon játszik majd.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Kincsesék világa

Istent dicsőíti a székelyszenterzsébeti református gyülekezet Hargita megye és Székelyföld délnyugati csücskében. A főút zajától távol eső falu lelkésze, Kincses Kálmán, 15 éve próbál Krisztus igéje nyomán egy olyan életmintát mutatni a székelyszenterzsébetieknek, ami által a közösségi létet valóban meg lehet élni. Székelyszenterzsébeten kevés a gyermek, de minden adott, hogy nagy dolgokat lehessen művelni. Éppen ezért saját hagyományai, népi kultúrája felé tereli nap mint nap a lelkész gyülekezetét, mert hiszi, és életvitelével bizonyítja, hogy a 21. században is lehet önfenntartó és ezáltal szabad közösségekben élni.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Erőt, tisztességet!

Sepsiszentgyörgyön pezsgő kulturális élet van, és szerencsére sokan dolgoznak azon, hogy ez így is maradjon. Egyikük, Nagy Zoltán, 28 éves kétgyermekes családapa, közhivatalnok, történész és hagyományőrző huszár, a Székely Virtus Egyesület tagja. Zoltán hónapokig járt szaktanfolyamra, mert fejébe vette, hogy maga varrja meg egyenruháját, melynek eredménye az 1837-es mintájú huszártiszti dolmány, a Hadtörténeti Múzeumban kiállított eredeti darab hiteles mása. A világháborúk és székely önvédelmi harcok tárgyi hagyatékait is féltőn őrzi a fiatalember.

(tovább…)

Kis városból építenek nagy céget

Egy évtizede még egyikük szülői házában dolgozott a gútai Angyal Tamás és Keszeli Ákos, akiknek ma már saját üzeme van, és csaknem száz embernek adnak munkát. A kezdetek kezdetén csak hobbiból bütykölték a számítógépeket, manapság pedig már tízezerszám értékesítenek új és felújított eszközöket Európa számos országába. Bár sok mindent elértek, tovább szeretnének fejlődni, és a terület meghatározó cége akarnak lenni a kontinensen.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

A kegyelem példája

Kamilla különleges gyermek. Még csak három éves, de annyi nyomorúságon és szörnyűségen ment keresztül, ami egy felnőtt lelkét is megviselte volna. A kislány 2018 decemberében érkezett a nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthonba. A gyermekotthonnak jelenleg 69 lakója van. 69 esély arra, hogy Isten kegyelméből a kislányok új életet kezdhessenek.

(tovább…)

Harangokat és toronyórákat javít egy ifjú zentai vállalkozó

Amíg megtalálta élete hivatását, a zentai Kocsis Szürke Zsolt kacskaringós utat járt be. Fiatal kora ellenére már foglalkozott fotózással és videózással, dolgozott dohánygyárban, megpróbálkozott az üzletkötéssel, és tevékenykedett mindenesként is egy asztalitenisz ütőket gyártó cégben. Néhány éve azonban révbe ért, és minden idejét a templomi harangok és toronyórák javításával tölti. Közben azt tervezi, hogy a munkája során megtalált régi óraszerkezeteket hamarosan állandó kiállításon mutatja be a nagyközönségnek.

(tovább…)

Merész terveket szövöget egy tehetséges felvidéki divattervező

Már másfél évtizede építgeti a KOKA márkáját a felvidéki Kiss Kósa Annamária divattervező, aki az utóbbi években, a nemzetpolitikai államtitkárság rendezvényein tanultak segítségével próbál szintet lépni. Azon dolgozik, hogy ne csak tehetséges divattervező, hanem sikeres vállalkozó is legyen, amihez egy sor, számára új területen kell bizonyítania. Azt ígéri, nem marad el az áttörés.

(tovább…)

Nemcsak saját cégét, székelyföldi társait is fejleszti Rancz Zsolt

Ha egy befutott, nagy eredményeket elért cégtulajdonos úgy dönt, hogy átadja a tapasztalatait a következő generációnak, akkor azt mondják: szép gesztust tesz. Ha ezt egy néhány éve a pályán levő vállalkozó teszi, akkor sokan csodálattal tekintenek rá. S ha azt mondja, hogy mindezt ingyen végzi, akkor azt a legtöbben talán el sem hiszik. A kézdivásárhelyi Rancz Zsolt az utóbbi két kategóriát egyesíti a székelyföldi kezdő vállalkozók legnagyobb örömére.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Magyar példaképek Zoboralján

Szórványvidéken a magyarság megmaradását hatványozottan befolyásolja a magyar iskola léte vagy hiánya. A szülők ilyen területen gyakran pusztán csak kényelmi szempontból választanak szlovák nyelvű iskolát csemetéjük számára. Nyitra vidékén még 1960-ban 24 magyar tannyelvű alapiskola működött. Ma már Zoboralján csak 5 magyar iskola maradt alacsony létszámmal. Mindennek ellenére maradtak még lámpások és elkötelezett magyarok.

(tovább…)

Vállalkozást és magyar közösséget épít Halász Attila

Nem varázslat, hanem kemény munka eredménye, hogy Rimaszombatban, egy egykoron elhagyott romos fűtőház helyén ma a rendkívül felkapott Palazzo olasz étterem fogadja a vendégeket. Halász Attila, a szolgáltató egység tulajdonosa sem varázsló, hanem egy rendkívül szorgalmas vállalkozó, aki hosszú évek alatt, számos kudarcot elszenvedve és akadályt legyőzve jutott el addig, hogy saját étterme legyen. S ha már megadott neki, akkor a köznek is visszajuttat, barátaival a helyi magyar közösséget szervezi.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Straight Outta Erdély

Korán reggel, a kolozsvári Paprika Rádió műsorába igyekszik Filep Kund és Laskay Nimród. Mielőtt végleg rappernek álltak, médiaszakos főiskolai hallgatóként többek között a Kolozsvári Televízió stúdiójában is gyakornokoskodtak, innen az ismeretség. Friss még a hírnév, de már megszokták, hogy úton-útfélen megállítják őket a rajongók.

(tovább…)

Vendégcsalogató pince a királyhelmeci domboldalban

Egy régóta dédelgetett álma vált valóra a felvidéki Csicserben élő Lengyel Csabának azzal, hogy tavaly bérbe vette a királyhelmeci Perényi pincét, amely impozáns helyen fogadja a vendégeket. A vállalkozó idővel szeretné megvásárolni az éttermet, de addig is úgy építgeti, csinosítgatja, mintha a sajátja lenne. A pince fejlesztése nem egyszerű feladat, a munkaerőhiány itt is komoly gondokat okoz, de Csaba ígéri: nem lesz számára leküzdhetetlen akadály.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Múlt, jelen, jövő

„Törökbecsén régóta hagyomány a citeramuzsika. Magam is belecsöppentem ebbe, hiszen öregapám citerázott is. Amikor öregapám látta, hogy az ő fiúunokája elkezdi a kedves hangszerét birizgálni, akkor azt mondta: „Na, gyere fiam, megmutatom!” 1993-ban pattant ki az ötlet, hogy csináljak magamnak egy citurát – itt így hívjuk –, miután a tóthfalusi népzene táborban voltam, és megismerkedtem hangszerekkel” – vallja Micsik Béla, népzenész, hangszerkészítő.

(tovább…)

„Az online területen folyamatosan haladni kell a korral!”

Nekem a legnagyobb siker az, ha egy ügyfelünk elégedett, és évi negyven százalékot tud bővülni a mi megoldásainknak köszönhetően – jelentette ki Marcinkó Adrián, a WADO digitális ügynökség alapítója és vezetője. Bár a fiatal vállalkozó a webfejlesztés és online marketing területen működő cégével több rangos elismerést is besöpört már, a legfontosabbnak azt tartja, hogy a fejlődés mellett az utánpótlásképzésben is részt vesznek.

(tovább…)

A precíziós munka felé tör a szabadkai családi öntöde

Kevés nagyobb öröm van egy vállalkozó életében annál, minthogy a fia továbbviszi és fejleszti az általa megalapított céget – ez a szabadkai Antal családban már kétszer is megtörtént. A családi öntödét a nagypapa alapította meg, majd a fia továbbfejlesztette, az unoka, Antal Mihály pedig az automatizálás bevezetésével a munkakörülmények és ezzel együtt a minőség további javítására törekszik, de úgy, hogy a tradícióra is tekintettel van. Az öntöde ma is ott működik, ahol 1930-ban megkezdte működését. S ez így is marad.

(tovább…)

Nagy ügyvéd lenne a székely kistelepülésről származó Hunor

Tudatosan építi jogi karrierjét és kapcsolatrendszerét a Kárpát-medencében a székelykeresztúri Fodor Hunor József, aki már két ízben is részt vett a Szász Pál tanulmányi ösztöndíjprogramban. A harmadéves jogászhallgató, ha végez tanulmányaival, szakmai kérdésekben szívesen állna a magyar kormány rendelkezésére, de szerinte neki is jól jöhet később az anyaországi kollégák segítsége. Hunor még nem tudja, később pontosan milyen területen dolgozna szívesen, egyelőre a gazdasági és a büntető jog áll közel hozzá.

(tovább…)

Egy vállalkozó, aki a hétvége helyett a hétfőt várja

Csak a kimagasló minőségű munkának van értelme, átlagosra bárki képes, az nem nagy kunszt – vallja a felvidéki Csicseren élő Varga Lakatos Flórián, aki korábban redőnyöket, reluxákat gyártott és szerelt, majd vasmunkával foglalkozott, most pedig a csapatával építkezéseken aljzatbetont készít. Utóbbi munkához a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásával vásárolt gépet. A férfi reméli, hogy idővel sikerül nagy céggé fejlesztenie a vállalkozását, ahol egyelőre magyarok és falubeliek dolgoznak, akikért tűzbe tenné a kezét.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Pál Éva, magyar grafikus Panamában

Két héten át voltak Panamában és Costa Ricában azok a magyar fiatalok, akik az idei Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón vettek részt. A rendezvényen magyar grafikus készítette az IVT illusztrációinak jelentős részét. Pál Éva grafikus önként jelentkezett az IVT csapatába, ahova több száz illusztrátor közül válogatták be. A művész rajzai Panama város különböző részein voltak megtalálhatóak plakátokon, információs táblákon, valamint térképeken egyaránt.

(tovább…)

Magyar helytállás az etnikai határon túl

A figyelem megosztása nem feltétlenül hozza magával az erőforrások szétforgácsolását – erre példa a lévai Németh Nikolas pályafutása. A fiatalember alkalmazottként és vállalkozóként is megállta, megállja a helyét, sőt, a tevékenységeket egyszerre, különböző profilú társaságokban végezte és végzi ma is. A felvidéki férfi tele van tervekkel, miközben meglevő vállalkozásait is tovább fejlesztené.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Virágkoszorús fakereszt

1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem Csík, Gyergyó és Kászon lakosságát erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni. Ám a katolikusok István pap vezetésével a fejedelem ellen vonultak. Csatára nem került sor, János Zsigmond belátta, hogy nincs értelme a testvérháborúnak és visszavonult. Ennek a jelképes győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút Csíksomlyón. Balázs József, gyergyóalfalvi festőművész 1992-ben újraélesztette a gyalogos zarándoklatot Csíksomlyóra, azon az útvonalon, amelyen egykoron István pap vezetésével vonultak a gyergyói székelyek hitüket megvédeni.

(tovább…)

Két eltérő terület egy vállalkozásban

Praktikus okokból egy kft.-ben építgeti saját vállalkozását Bartalos Erzsébet és férje, Bartalos Róbert: a férfi kéményseprőként dolgozik, míg az asszony magatartászavaros gyermekeket gyógyít mozgásterápiával. A házaspár nem állna meg itt, továbbfejlesztené a vállalkozását, Róbert a kémények belső bővítéséhez vásárolna gépet, Erzsébet egészségházról álmodik. S azon dolgoznak, hogy álmuk valósággá váljon.

(tovább…)

A térségét fejlesztve haladna előre a székely vállalkozó

Miközben minden egyes elért eredményéért keményen megküzd, mások előtt tapossa ki az utat Karácsony Zsolt, aki rendezvényszervező céget vezet, de komoly szerepet vállal a Junior Business Club egyesület működtetésében is. A háromszéki fiatalember azt mondja, legyen bármilyen elfoglalt is a jövőben, arra mindig lesz ideje, hogy a következő generációknak átadja a tapasztalatait, a tudását. Azt vallja, ha másokat támogatunk, azzal magunkon is segítünk.

(tovább…)

Apáról fiúra szállt az észak-komáromi építész iroda

Vannak szülők, akik tudatosan terelik gyermeküket saját pályájuk felé, mások szinte tiltják utódaikat a hivatásuktól. Az észak-komáromi Csémy Krisztián édesapja a köztes utat választotta, a döntést a fiára bízta. A fiatalember más irányba indult el, végül mégis apja nyomdokaira lépett, mai fejjel úgy látja, szerencsére. Krisztián ennek köszönhetően ma a családi építész irodát vezeti, édesapja megelégedésére is, sikerrel.

(tovább…)

Hatékony testvérszövetség épít erős vállalkozást

Bár még az eltervezett út elején jár, máris mer nagyot álmodni a nagyváradi Szirtesi-Nagy Réka és Nagy Emőke, akik vállalkozóként tréning eszközöket, programokat terveznek és valósítanak meg. A testvérpár idén saját fejlesztésű és készítésű pozitív visszajelzést támogató képkártya-csomagot jelentetett meg, és idővel az egész Kárpát-medencében ők szeretnének lenni a legerősebbek a piacon. A tervük ambiciózus, és ígérik, rajtuk semmi nem fog múlni.

(tovább…)

Az élet iskoláját indítaná el egy nagyváradi vállalkozó

Egészen speciális iskolát kíván elindítani jövő ősztől a nagyváradi Aczél Dóra, az intézménye akár a hagyományos oktatási rendszert is kiválthatja. Az ötletgazda a tudományok, a művészetek és a természet köré kívánja építeni a képzését, ahol a gyermekek szórakoztató foglalkozásokon keresztül szerezhetik meg a szükséges tudást. A felelősség hatalmas, Dóra azonban ígéri, az elszántsága mindent felülmúl majd. Jelenleg csapatot épít az induláshoz.

(tovább…)

Otthon építene karriert a délvidéki Gellér Enikő

Bár Szerbiában a többségi nemzethez tartozó jogászok, ügyvédek között nehéz érvényesülni, és egy magyar szakembernek kettőzött erővel kell dolgoznia a megbecsülésért, a doroszlói származású Gellér Enikő mégis otthon, a Délvidéken akar bizonyítani. A végzős jogászhallgató, aki háromszor is részt vett a Szász Pál tanulmányi ösztöndíjprogramban, a jövőben emberi jogi kérdésekkel és kisebbségvédelemmel kíván foglalkozni.

(tovább…)

Sikeres fogászdinasztia épül a Kelet-Felvidéken

Fiatalos lendülettel, céltudatosan, mégis öles léptekkel haladva fejleszti a fogászati vállalkozását a Kassán tevékenykedő Szabó házaspár. A cégük egyelőre a városban és Királyhelmecen működtet rendelőt – utóbbi helyen a feleség édesapja a fogorvos –, de az év végén már Szádalmáson is tovább terjeszkednének. Folyamatosan fejlesztik a gépparkot, emellett újabb és újabb programokat indítanak azért, hogy segítsenek az embereknek.

(tovább…)