Kategória: Litvánia

GPS: 54° 45′ 6.4″ N 25° 16′ 40″ E
Cím: Katedros a. 2, Vilnius
Alkotója:Henrikas Dmachauskas szobrász műve

A magyarok iránti megkülönböztetett rokonszenv történelmi jelét találjuk Vilnius központjában, a XIII. században épült és többször újjáépített főszékesegyházban, melynek egyik védőszentje – Szent László magyar király (másik védőszentje – Szent Szaniszló lengyel püspök).

A Vilniusi székesegyház utolsó nagy felújítása során (1783–1801), L. Stuoka-Gucevičius litván építész Szent László tiszteletére kápolnát tervezett. Az ellipszis alakú kápolna a mennyezeten lévő, ugyancsak ellipszis alakú ablakon át kapja a fényt. A mennyezetet és a falakat freskó díszítette.

A kápolna oltárát a XIX. században építették. Az oltáron Szent László kifejező, gipsz szobra áll (Henrikas Dmachauskas szobrász munkája, 1831).

Az oltár felett – a jelenleg eltakart részen – található a latin nyelvű dedikációs felírat, magyar fordításban: SZENT LÁSZLÓNAK, MAGYARORSZÁG KIRÁLYÁNAK, aki a szent háborúba vezette a keresztesek seregét. Felszentelve: 1863. év június 27-ik napján. )

A kápolnában megmaradt feliratok részletei – a latin nyelvű ZELUS (Buzgóság) és FIDES (Hit) – a freskók vallásos jellegére utalnak.

Az idővel erősen megrongálódott szobrot 1889-ben Boleslovas Mykolas Ruseckas (1824–1913), Szent Lászlót ábrázoló képe takarta el. A két világháború közötti időben a szobrot felújították. 1950-ben a székesegyházat bezárták és 1956-ban a kápolna falait fehérre meszelték.

A Szent László szobor a XX.sz. végén töredezni kezdett és felújításra szorul. Jelenleg Szent László oltárát és a kápolna nagy részét az itt kiállított torinói lepel másolata takarja el.  Karácsonykor a kápolnában állítják fel a Betlehemi jászolt, Húsvét előtti Nagyhéten pedig a körmenet ide kíséri az Oltáriszentséget.

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária

GPS: 54° 40′ 48.3″ N 25° 16′ 50.1″ E
Cím: LT-01132, Trakų g. 9/1, Vilnius
Alkotója: Dariusz Nadzieja, lengyel művész

Hedvig lengyel királynő, litván nagyfejedelem asszony (1374–1399) I. Anjou (Nagy) Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő leánya – a „litvánok apostola”, aki hitvesével, II. Jagelló Ulászló litván nagyfejedelemmel elősegítette a litvánok keresztény hitre terítését.

Fiatalon, huszonöt évesen halt meg gyermekágyi lázban, Krakkóban.

Közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a Krakkói Wawel katedrális oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket szokták temetni.

Uralkodása rövidre szabott ideje alatt is fényesen beírta nevét a lengyel és litván történelembe: erényeit és lelki tisztaságát legendák egész sora örökítette meg. 1997-ben avatták szentté.

Szent Hedvig oltárának építését Vilniusban Marek Detlaff, a Szűz Mária Mennybemenetele (Ferencesek) templom rektora kezdeményezte. 2010-ben a Krakkói Wawel székesegyházból általa elhozott Szent Hedvig ereklye, a főleg adományokból készült oltáron lett elhelyezve, melyet 2012-ben szenteltek fel.

Az oltár felső részén Szent Hedvig királynő, középen – korona formájú ereklyetartóban az ereklye, alatta pedig balról jobbra – Litvánia, Hedvig királynő és Lengyelország címere látható.

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária

GPS: 54° 41′ 16.9″ N 25° 17′ 14.3″ E
Cím: Žygimantų g. 1, Vilnius
Alkotója: Tomasz Oskar Sosnowski

Hedvig lengyel királynő, litván nagyfejedelemasszony (1374–1399) I. Anjou (Nagy) Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő leánya – a „litvánok apostola”, aki hitvesével, II. Jagelló Ulászló litván nagyfejedelemmel elősegítette a litvánok keresztény hitre terítését.

Fiatalon, huszonöt évesen halt meg gyermekágyi lázban, Krakkóban.

Közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a Krakkói Wawel katedrális oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket szokták temetni.

Uralkodása rövidre szabott ideje alatt is fényesen beírta nevét a lengyel és litván történelembe: erényeit és lelki tisztaságát legendák egész sora örökítette meg. 1997-ben avatták szentté.

A „Jagelló és Hedvig“ fehér márvány szobor (Sosnowski Tomasz Oskar, 1852) a Litván Tudományos Akadémia Könyvtárának előcsarnokában van kiállítva.

A szobor 1856-ban került Vilniusba. Kiállítása után a lengyel és a litván nép egységének szimbóluma lett, melyhez özönlött a felkelők tömege. M. Muravjov, a kitörő lázadások elnyomására Litvániába küldött cári főkormányzó, 1863-ban a szobrot Oroszországba „száműzette”.

A szobor Vilniusba csak 1931-ben került vissza, akkor került jelenlegi helyére. T. O. Sosnowski-nek van egy második „Jagelló és Hedvig“ iker-szobra, melyet 1886-ban, Litvánia-Lengyelország egyesülésének 500. évfordulója alkalmából állítottak fel Krakkóban. A két szobor csak méreteiben és a kő megmunkálásában különbözik. Különös közös sorsuk – mindkét szobron megrongálódott a Hedvig kezében lévő márványkereszt. A Krakkói szobor felújítása 1986-ban, felállításának 100 éves évfordulójára, míg a Vilniusi – 2003-ban, Mindaugas litván király koronázása 750. éves évfordulójára, a Litvániai Szépművészeti Múzeum Vilniusi képtárában rendezett kiállításra lett felújítva.

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária

GPS: 54° 41′ 20.7″ N 25° 17′ 37.9″ E
Cím: Kalnų parkas (Hegyi park), Vilnius

Bekes Gáspár (1520-1579) erdélyi főnemes János Zsigmond bizalmas tanácsosa volt és Habsburg támogatással megkísérelte Báthory István fejedelemségének megdöntését. Miután – 1575-ben, Kerelőszentpálnál – csatát vesztett, kibékült Báthoryval és lengyelországi magyar zsoldosainak főparancsnoka lett. Kitűnő hadvezér volt és 1579-ben, Polock város támadásánál szerzett érdemei elismeréseként Litvánia szenátusától állampolgárságot és földbirtokot kapott.

Bekes Gáspár Hrodnában halt meg.

Kérésére, Vilniusban, a Vilnia (Vilnele) folyó jobb partján lévő három domb egyikén temették el, oda, ahol Báthory másik hadvezére, a Polocki csatában korábban hősi halált halt Pannóniai Vadas Mihály volt eltemetve.

Báthory fejedelem Bekes Gáspár sírja fölé 20 méter magas nyolcszögletű, torony alakú síremléket állíttatott. Akkor kapta a domb a Bekes nevet. A Vilnia (Vilnele) folyó idővel alámosta a dombot, s a síremlék a XIX. század közepén leomlott, maga alá temetve a kőtömböt.

Megjegyzés:

Adam Honory Kirkor feljegyzése szerint 1838-05-17-én leomlottt a torony öt oldala, 1841-01-17-én pedig – a további három oldal is. Az első rész leomlása után a téglák és kőtörmelék között egy süveget és egy koponyát találtak. Semmi más tárgyat illetve leletet nem találtak.

(http://www.vilniauspilys.lt/bekeso15. :Bekešo kalva).

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária

GPS: 54° 41′ 20.7″ N 25° 17′ 37.9″ E
Cím: Kalnų parkas (Hegyi park), Vilnius
Alkotója: Rimantas Zinkevičius, népművész

Bekes Gáspár (1520-1579) erdélyi főnemes János Zsigmond bizalmas tanácsosa volt és Habsburg támogatással megkísérelte Báthory István fejedelemségének megdöntését. Miután – 1575-ben, Kerelőszentpálnál – csatát vesztett, kibékült Báthoryval és lengyelországi magyar zsoldosainak főparancsnoka lett. Kitűnő hadvezér volt és 1579-ben, Polock város támadásánál szerzett érdemei elismeréseként Litvánia szenátusától állampolgárságot és földbirtokot kapott.

Bekes Gáspár Hrodnában halt meg.

Kérésére, Vilniusban, a Vilnia (Vilnele) folyó jobb partján lévő három domb egyikén temették el, oda, ahol Bathory másik hadvezére, a Polocki csatában korábban hősi halált halt Pannóniai Vadas Mihály volt eltemetve.

Báthory fejedelem Bekes Gáspár sírja fölé 20 méter magas nyolcszögletű, torony alakú síremléket állíttatott. Akkor kapta a domb a Bekes nevet. A Vilnia (Vilnele) folyó idővel alámosta a dombot, s a síremlék a XIX. század közepén leomlott, maga alá temetve a kőtömböt.

A Bekes (tölgyfa) emlékoszlop 2009-ben lett állítva, a Litvánia – Magyarország Baráti Kulturális Társaság kezdeményezésére. Felirat az oszlop egy-egy oldalán – litván, angol, magyar és lengyel nyelven olvasható.

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária

GPS: 54.6915171, 25.3616856
Cím: Naujosios Vilnios és Rasų (városi) kerület, Vilnius

Litvánia történelmében kiemelkedő szerepet játszott Báthory István (1533-1586) Erdélyi fejedelem, Litvánia nagyfejedelme és Lengyelország királya. Különös érdeme, hogy megerősítette a litván államot, annak igazságügyi rendszerét és az ország hadi erejét.

A lengyel rendek azt kívánták tőle, hogy szerezze vissza a livóniai háborúban Rettegett Iván cárral szemben elvesztett területeket.

1579-1581 között három hadjáratban győzte le az oroszokat. Előbb Polock várát foglalta vissza, majd Velikije Lukit ostromolta sikerrel, végül pedig Pszkov ellen vonult.  1582-ben Jam Zapolszkijban sikerült fegyverszünetet kötnie az oroszokkal.

Báthory Istvánról nevezték el a Vilniusból, illetve Litvániából Polock felé kivezető utcát, melyen hajdan a fejedelem harcba vezette seregét.

Az utca hossza kb. 6,9 km.

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária

GPS: 54° 40′ 57.6″ N 25° 17′ 12.6″ E
Cím: LT-01513, Universiteto g. 3, Vilnius
Nyitva tartás: I-V: 8.00 – 16.00 óráig: egyetemi oktatás, 16.00 – 20.00 óráig: a Litvániai magyar közösség rendezvényeinek helye
Könyvtár alapítása: 2001.

Litvánia történelmében kiemelkedő szerepet játszott Báthory István (1533-1586) Erdélyi fejedelem, Litvánia nagyfejedelme és Lengyelország királya. Különös érdeme, hogy megerősítette a litván államot, annak igazságügyi rendszerét és az ország hadi erejét. Uralkodásának tíz éve alatt sok újítást vezetett be.

1579. április 1-én kelt alapítólevelével különleges jogokat élvező egyetemi rangra emelte a jezsuiták vilniusi kollégiumát, a Litván Nagyfejedelemség “dicsőségére és hasznára”, így alapítva meg Európa egyik legrégibb egyetemét, az Almae academica et universitas Vilnensis-t. Célja az volt, hogy a szegényebb diákok is elvégezhessék tanulmányaikat, de emellett az egyetem “olyan legyen Északon, akár egy tisztás, ahová, mint a jó tudományok vásárára, gyűljenek össze a környező vidék diákjai tudományt és katolikus hitet meríteni” – írta alapítólevelében “Stephanus Rex”.

Göncz Árpád köztársasági elnök 1997. évi hivatalos Litvániai látogatásakor megtekintette a Vilniusi Egyetemet, ahol létrejött az a szóbeli megállapodás, hogy az egyetem biztosít egy helyiséget a Litvániában élő magyarok rendszeres összejövetelei szervezésére, a magyar kultúra-tudomány népszerűsítésére, Báthory István egyetemalapító emléke megőrzésére.

2001-ben avatták a Vilniusi Egyetem, valamint Magyarország kormánya anyagi támogatásával létrehozott Báthory István Termet és a Magyar Stúdiumok Termet, melyek működtetését a Vilniusi Egyetem, a Magyar Nagykövetség, valamint a Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális szövetsége háromoldalú szerződésben rögzítettek. Ez a helyiség a Litvániai magyarok rendezvényeinek állandó bázisa, itt található a Báthory-emlékanyag állandó kiállítása és a Szövetség könyvtára, ezzel biztosítva a technikai lehetőséget a jövőbeli magyar nyelv oktatásához.

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária

GPS: 54° 40′ 57.6″ N 25° 17′ 12.6″ E
Cím: LT-01513, Universiteto g. 3, Vilnius
Alkotó: Petras Repšys, litván művész

Litvánia történelmében kiemelkedő szerepet játszott Báthory István (1533-1586) Erdélyi fejedelem, Litvánia nagyfejedelme és Lengyelország királya. Különös érdeme, hogy megerősítette a litván államot, annak igazságügyi rendszerét és az ország hadi erejét. Uralkodásának tíz éve alatt sok újítást vezetett be.

1579. április 1-én kelt alapítólevelével különleges jogokat élvező egyetemi rangra emelte a jezsuiták vilniusi kollégiumát, a Litván Nagyfejedelemség “dicsőségére és hasznára”, így alapítva meg Európa egyik legrégibb egyetemét, az Almae academica et universitas Vilnensis-t. Célja az volt, hogy a szegényebb diákok is elvégezhessék tanulmányaikat, de emellett az egyetem “olyan legyen Északon, akár egy tisztás, ahová, mint a jó tudományok vásárára, gyűljenek össze a környező vidék diákjai tudományt és katolikus hitet meríteni” – írta alapítólevelében “Stephanus Rex”.

A fehér márvány emléktáblát 1994-ben avatták a Vilniusi Egyetem Nagyudvarában, a Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetség kezdeményezésére. Litvánia címere, Báthory István neve és rangja alatt a XVI. századbeli történész, Martin Kromer varniai püspök De origine et rebus gestis Polonorum (1555) elismerő sorai olvashatók.

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária

GPS: 54° 40′ 57.6″ N 25° 17′ 12.6″ E
Cím: LT-01513, Universiteto g. 3, Vilnius
Alkotója: Antanas Vaičekauskas szobrász

Litvánia történelmében kiemelkedő szerepet játszott Báthory István (1533-1586) Erdélyi fejedelem, Litvánia nagyfejedelme és Lengyelország királya. Különös érdeme, hogy megerősítette a litván államot, annak igazságügyi rendszerét és az ország hadi erejét. Uralkodásának tíz éve alatt sok újítást vezetett be.

1579. április 1-én kelt alapítólevelével különleges jogokat élvező egyetemi rangra emelte a jezsuiták vilniusi kollégiumát, a Litván Nagyfejedelemség “dicsőségére és hasznára”, így alapítva meg Európa egyik legrégibb egyetemét, az Almae academica et universitas Vilnensis-t. Célja az volt, hogy a szegényebb diákok is elvégezhessék tanulmányaikat, de emellett az egyetem “olyan legyen Északon, akár egy tisztás, ahová, mint a jó tudományok vásárára, gyűljenek össze a környező vidék diákjai tudományt és katolikus hitet meríteni” – írta alapítólevelében “Stephanus Rex”.

A dombormű-emléktábla a Vilniusi Egyetem Disztermének bejárata melletti folyosó falába van beépítve. Az eredeti, 1929-ben alkotott dombormű Antoni Madeyski (1862-1939) munkája volt és 1979-ben, az egyetem felújításakor elveszett. A portré 2011-ben lett felújítva, a korábbi rajzok alapján, Benediktas Juodka egyetemi rektor kezdeményezésére. A felújított dombormű Antanas Vaičekauskas szobrász alkotása.

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária

GPS: 54° 40′ 27.1″ N 25° 17′ 21.1″ E
Cím: LT-01129, Bazilijonų 14/21, Vilnius
Alkotás/felavatás éve: 2006.

1956. november 2-án, a vilniusi fiatalok-diákok – a magyar forradalommal való szolidaritás kifejezéseként, a város szélén lévő Rasos (ejtsd: Rászosz) temetőből békés tüntetéssel vonultak a város központja felé. Az Aušros-kapunál (ejtsd: Ausrosz, Hajnal-kapu) a rendőrség a szimpátiatüntetést megállította és szétoszlatta, sokakat közülük letartóztattak, majd kizártak az egyetemről.

Az Aušros-kaputól balra, közvetlenül a kapu melletti épület falán az 1956-os Magyar forradalom emléktáblája, jobbra – a városfal látható. Fotó: http://lt.wikipedia.org/wiki/Au%C5%A1ros_vartai

A vilniusi események emlékére a Hajnal-kapunál 2006. szeptember 7-én emléktáblát avattak.

Az emléktábla szövege:

1956 MINDENSZENTEK EMLÉKEZETES NAPJÁN,

DACOLVA A SZOVJET ELNYOMÁSSAL, VILNIUSBAN NYILTAN TÁMOGATTÁK

A MAGYARORSZÁGON KITÖRT FORRADALMAT.

DICSŐSÉG AZOKNAK, AKIK

KINYILVÁNITOTTÁK SZOLIDARITÁSUKAT –

IGY SEGITVE ELŐ A LITVÁN ÉS A MAGYAR FÜGGETLENSÉGET.

AZ EMLÉKTÁBLÁT FELAVATTA 2006-BAN

SÓLYOM LÁSZLÓ, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÉS

VALDAS ADAMKUS, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE

A VILNIUSI SZIMPÁTIATÜNTETÉS ÉS

AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária