Kopecsni Gábor – a Felföldi Dali Iskola vezetője – hagyományőrző és újító egy személyben: megtalálja a módját annak, hogy a nemzeti hagyományok és az általa bemutatott és képviselt harcművészet hogyan élhetnek tovább egy olyan világban, ahol az emberek életének meghatározó aspektusává számos esetben a modern technika és annak vívmányai válnak.
Mi, Vajdaságban szolgáló Petőfisek úgy döntöttünk, hogy nyakunkba vesszük a világnak e délvidéki szeletét és virtuális barangolásba kezdünk a magyar szórványközösségeknél, akiknél az ott töltött hónapokért nagyon hálásak vagyunk. Hogy miket rejtenek ezek a barangolások? Tarts velünk és less bele a VaPet show-ba, a vajdasági Petőfisek online háztűznézőjébe és megtudod.
2019 szeptemberében, amikor Halmágyra kerültem, és Bandi Márta lelkészasszonnyal és mentorommal megterveztük az éves munkánkat, már akkor felhívta a figyelmemet a „törökbuza-főzésre – hogy úgy, hálmágyiason legyen mondva”. Így adták nekem örökül a helyiek ezt a farsangi szokást, mely Erdélyben elterjedt, egyéb területeken azonban nem ismert.
A márciusi hónap közepétől Európa-szerte szinte minden országban érvénybe lépett rendkívüli helyzet miatt meghatározatlan ideig sajnos nem kerülhet sor programok szervezésére. Ez a megváltozott munkahelyzet engem is kihívások elé állított, hogyan segíthetném ebben az időszakban is fogadószervezetem munkáját.
November óta tartok baranta edzéseket Temesváron, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban. Ezalatt az idő alatt az alsó tagozatos diákok és a líceumban tanulók kipróbálták a szablyát, az íjat, a karikás ostort, különböző hosszúságú botokat és az önvédelmi gyakorlatokra is elkezdtek felkészülni. A barantának fontos része a fizikai felkészülés. Bőven volt része ebből is a fiataloknak.
Véget ért az I. Verselő Kárpát-medence online szavalóverseny, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkársággal szoros együttműködésben a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasainak egy része szervezett meg március 25-e és április 25-e között. A Magyar Költészet Napja alkalmából megrendezett online versenyre április 11-ig lehetett beküldeni a pályamunkákat három korcsoportban (5–8 évesek, 9–13 évesek és 14–18 évesek). A pályázatleadási időszakban összesen 459 videó érkezett, főként a Kárpát-medence területéről, de akadtak távolabbi szavalók is (pl. Finnországból, Németországból). Egy interaktív térképen szűrők segítségével lehet keresgélni a pályamunkák között. A videók a YouTube csatornánkon elérhető három lejátszási listán is megtekinthetőek.
Az elmúlt hónapban a cserkészek sem tudták a megszokott módon folytatni tevékenységüket, találékonyságuk azonban nem hagyta őket cserben. Vajdaságban a horgosi 11-es számú Nepomuki Szent János Cserkészcsapat egy olyan programsorozatot indított el, mely megmozgatja a cserkészek apraja-nagyját. Ebbe nyerhet betekintést a kedves olvasó a következő sorokban.
Milyen szerepet tölt be Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa Erdély és a Kárpát-medence kulturális életének szervezésében? Milyen együttműködési lehetőségek és ötletek adódnak járványidőszakban és azon kívül? Melyek azok a stratégiai célok, amelyek eléréséhez szolgálatba állíthatjuk a kulturális diplomáciát? Nagyinterjú Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzullal.
Március 30-án alapításának 30 éves évfordulóját ünnepelte fogadószervezetem, a Medgyesi MADISZ. Bár a tervezett ünnepség későbbre halasztódott, ennek apropóján beszélgettem el az elmúlt három évtized kihívásairól és sikereiről a szervezet elnökével, mentorommal, Balázs Botonddal.
Az idei április kicsit másabb, mint az eddig megszokottak, másabb azért is, mert várva vártuk, hogy a tavaly őszi munkánk vajon eredményes volt-e? Vajon megeredtek-e az emlékezés kicsiny virágai? De hol is kezdődött e történet?
2019 októberében a befogadó szervezetem élére, a Lupény-Vulkáni Unitárius Egyházközséghez, új gyakorló segédlelkész érkezett. Márton Edit az egyházi munkája mellett hamar elindította közösségépítő tevékenységét is. Számomra megtiszteltetés volt, hogy ebbe a munkába a Petőfi Sándor Program Ösztöndíjasaként bekapcsolódhattam. Számos programot és szakkört indítottunk el.
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb eseménye, hiszen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, egyúttal az újjáéledő természetet is köszöntjük. Ez idő tájt minden esztendőben nagy a sürgés forgás, előkerülnek a húsvéti szimbólumok és hagyományos ételek kerülnek a családi asztalokra.
Hogyan látják a bánsági magyar médiumok munkatársai saját szerkesztőségük és közönségük helyzetét? Milyen volt a bánsági magyar média helyzete régen, és milyen ma? Sorozatindító interjúnkban Lehőcz Lászlóval, a Temesvári Rádió riporterével beszélgettünk.
Két héttel ezelőtt, virágvasárnap délelőtt kaptam egy kedves videó felvételt az alsóbodoki tanítónőtől, Gálik Mariettától, amin a két lánya otthon, az előszobájukban egy szalagos zöldágat tartva jókívánságokat énekelnek. Emlékeimből elősejlettek korábbi néprajzi tanulmányaim, és egy hónapokkal ezelőtti beszélgetés a zoboralji élő hagyományokról Tóth Klárával, a mentorhelyettesemmel.
Milyen kutatások folynak a romániai magyar táji nyelvváltozatokkal kapcsolatban? Sorozatunk második részében főleg Székelyföldről és Moldváról beszélgettünk Péntek Jánossal, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott professzorával.
A Verselő Kárpát-medence online szavalóverseny jelentkezési időszaka szombaton, április 11-én lezárult. A média adta lehetőségeket kihasználva több ország, régió lakóit sikerült elérnünk, sőt, még a távoli diaszpóra néhány területéről is akadtak lelkes jelentkezők. Összesen 464 pályázat érkezett, amelyek közül végül 447 felelt meg a feltételeknek, ennyit továbbítottunk a szakmai zsűrinek.
Lelik Berta 2007 óta vezeti a krasznai Bokréta Néptánccsoport gyermek és felnőtt csoportjait. Cikkemben erről a tevékenységéről, a krasznai táncéletről és a szilágysági táncokról is kérdeztem.
Az interjúsorozat I. részéből megtudhattuk, hogy már gyermekkorában találkozott a néptánc élményével. A régi hagyományos krasznai disznótorok, szüretek és bálok táncoló kislánya hogyan vált később a Bokréta Néptánccsoport vezetőjévé?
Rajzfelhívást hirdettem Húsvéti Hagyományok címmel Észak-Bánát szórvány közösségeim óvodásainak és iskolásainak. A felhívásra ötvennégy gyermek készített valamilyen technikával alkotást.
Ez a húsvét más lesz, mint az eddigiek. A Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai egy kis húsvéti kincsesládikával szeretnének kedveskedni szórványközösségeiknek. Az alábbi virtuális húsvéti játszóházba sokan beleszórtak egy csipetet legjobb tudásukból. Van benne kézművesség, néptánc, ének, drámajáték, népszokások. Reméljük hasznos és praktikus leírásokat találtok benne, mit otthon is kipróbálhattok.
Most, hogy a járványhelyzet miatt el kellett hagynom a szolgálati helyemet, azt gondoltam, kis történelmi összefoglalóval kezelem a „honvágyamat” és utánanézek, hogyan is jöttek létre pontosan az általam sokáig nap mint nap látogatott települések. Ehhez pedig az első nagy lépés, a Duna megszelídítése volt.
A Petőfi Sándor Program Hunyad megyében tevékenykedő ösztöndíjasai húsvéti rajzpályázatot hirdettek a megyében élő szórvány magyarság alsó tagozatos diákjai számára.
Az utolsó vasárnap, amikor a hívek fizikailag is jelen lehettek a Gyimes völgyi templomokban, március 15-ére esett. A világjárvány terjedését megelőző intézkedések ekkor még csak a szenteltvíztartók letakarását és a távolságtartást írták elő, de ekkor a gyimesi hívek még nem is sejtették, hogy egy hét múlva már nem léphetnek be a templomaikba.
Milyen ismertetőjegyekkel rendelkeznek a határon túli régiók magyar nyelvváltozatai? Sorozatindító cikkünkben a Bánság néhány nyelvi és dialektológiai sajátosságáról beszélgettünk Juhász Dezső egyetemi tanárral, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének igazgatójával.
A farsangi időszak a maskarázás, mulatozás ideje. A zoboralji falvakban ilyenkor egymást érik a különböző bálok. A gyerekek szórakoztatására élő zenés, jelmezes, farsangi táncházat álmodtunk meg.
Mintegy húsz-harminc magyar csütörtök esténként együtt játszott és társalgott Gyulafehérváron. Miféle hírértéke vagy jelentősége lehet ennek az elhanyagolható létszámú, informális összejövetelnek? Talán érdemes elmélázni rajta.
A Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Kara Mentálhigiénés képzést indít immáron negyedik alkalommal Léván, Felvidéken. A képzés a Magyar Állam hathatós támogatásával valósul meg, s a hallottak alapján nagyon egyedi tanmenettel.
Szilágysági kultúrkincsek című cikksorozatomban Lelik Bertával készített interjúimmal a szilágysági magyar néptánc-, viselet- és tárgykultúra kincseiből szeretnék ízelítőt mutatni. Az első írásban Lelik Berta életútjával, életszemléletével és munkásságával ismerkedhet meg az olvasó.
2020. március 13-án az EUFOR műveleti parancsnokság és a szarajevói NATO-parancsnokság magyar nemzeti rangidőseinek meghívására érkezetünk a Butmir tábor Emlékparkjában megtartott emléktábla-avatásra és az azt követő ünnepi állománygyűlésre.
Áldott legyen emléke a márciusi ifjúságnak! Kibontották összegöngyölt zászlaját az igazságnak. minden szavuk égzengés volt, végigdörgött hazánk felett… Koporsói mély álmából fölkeltette a nemzetet. /Pósa Lajos/
Úgy tartják, a népmese az anyanyelv zenéje és észjárása. A kisoroszi alsó tagozatos diákok tematikus foglalkozásokon keresztül ismerkednek meg népmeséink világával, mondanivalójával és tanulságaival. A foglalkozások februárban kezdődtek és egészen a tanév végéig tartanak.
A történet három évvel ezelőtt kezdődött, amikor a hajdani mentor- és programkoordinátor gondolt egy merészet, és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program hírére bölcsődei foglalkozásokat indított Lészpeden, elsőként a régióban, ösztöndíjasok segítségével. A mára tizenkilenc aktív és még hat várakozó tagot számláló “intézmény” egyedülálló a Bákó megyei csángó-magyar oktatási programban.
A Márai tükrei című kiállítást Márai Sándor születésének 120. évfordulóján nyitották meg a MaJel centrumban, mely egy időben volt az országos matematika versennyel, amit a Márai Gimnáziumban rendeztek meg. A kiállításon a rendezvénysorozat címéhez méltón 120 gyerek és ifjúsági rajzot installáltunk Kassán, a Rovás központ FiguratiF Galériájában.
Oláh Attila és Keresztes Zsolt erdélyi magyar sportolók. Attila kerékpározik, Zsolt pedig a Spartan nevű akadályfutást űzi. Mindennapi munkájuk mellett keményen edzenek, hogy a versenyeken jobbnál jobb eredményeket érjenek el, s e mellett járják az iskolákat, intézményeket, hogy az általuk képviselt értékeket átadják a fiatalabbaknak.
