A kisebbségi nyelvhasználat elősegítését célzó projekt részese a Sapientia EMTE  - Külhoni Magyarok
Hírek

A kisebbségi nyelvhasználat elősegítését célzó projekt részese a Sapientia EMTE 

A kisebbségi nyelvhasználatot elősegítő projektnek részese a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A felsőoktatási intézmény egy másik program keretében kutatásmenedzserek képzését készíti elő.

A kisebbségi nyelvhasználatot önérvényesítő módszerekkel elősegítő projektben vesz részt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara, de egy másik projektnek is részese, mellyel a nálunk hiányszakmának számító kutatásmenedzserek képzését segítik elő. A két nemzetközi Erasmus+ projektről Szenkovics Dezső dékánhelyettes és Toró Tibor, a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék szakkoordinátora számolt be szerdán.

A Listen projektről Toró Tibor elmondta: ez a kisebbségi egyének segítését célozza, hogy jobban merjék használni anyanyelvüket többségi környezetben.

Abból indít, hogy bár Európában sok kisebbség él, az élethelyzetek többségében átváltanak anyanyelvükről a többségi nyelvre. Így célja egy olyan kurzust kidolgozni, mely támpontokat ad a kisebbségieknek arra, hogyan fordíthatják meg az aszimmetrikus többségi-kisebbségi szituációkat, hogyan használhatják tudatosabban anyanyelvüket.

A módszert Katalóniában fejlesztették ki, hogy a katalánok ne váltsanak át rögtön spanyolra, amint egy többségivel találkoznak, főleg, hogy a két nyelv hasonlósága miatt a spanyolok is megértik a katalánt. Utána Baszkföldön is bevetették, és más nyelvterületeken is megpróbálják alkalmazni. A projekt az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (Elen) partnerségével zajlik, de a valenciai és pisai egyetem, északír, walesi és fríz nyelvi jogvédő szervezetek is részesei.

A Sapientia a vizuális anyagok kidolgozásáért felel, és az erdélyi magyarok sajátos tapasztalataival segíti a projektet. Nálunk ugyanis a többségi nemzetnek határozott elképzelése van arról, hogy a kisebbségekhez tartozóknak mikor és hol szabad használni anyanyelvüket.

A Listen projekt célja, hogy meggyőző erővel „ruházza fel” a kisebbségek tagjait a saját anyanyelvük használatát illetően – mondta a Krónika kérdésére Toró Tibor.

Az önérvényesítő módszer olyan típusú technikákat ad, melyek segítségével jobban el tudja fogadtatni a többséggel saját anyanyelvét. A projekt keretében valamennyi résztvevő országból két képzőt is felkészítenek, akik a helyi viszonyokra adaptálják a tanult technikákat.

Egy másik hiánypótló Erasmus+ projekt, melyben a Sapientia részt vesz, a kulturális menedzserek képzését célzó foRMAtion projekt, melyet Szenkovics Dezső dékánhelyettes, a projekt intézményi vezetője ismertetett.

Míg Nyugat-Európában ez létező munkakör, Kelet-Közép-Európában hiányszakmának számít, holott megléte számos feladatot levenne a kutatók válláról.

Mifelénk a kutatói munka mellett ők kénytelenek foglalkozni a kutatásaik menedzselésével is. A két olasz, két portugál, egy szlovén és két magyarországi intézmény részvételével zajló projekt a munkakör iránti igényt hivatott felmérni, ennek képzését megalapozni. A hároméves, tavaly ősszel kezdődött projekt keretében kidolgozott tananyagnak és módszereknek a héten zajlik a tesztelése nemzetközi szakemberek részvételével, akik a járványhelyzethez igazodva az online alkalmazhatóságot is vizsgálják. A tananyagot hosszú távon a kutatóintézetek, egyetemek számára is elérhetővé teszik.

Szenkovics Dezső kérdésünkre közölte: kutatásmenedzserekre Erdélyben is szükség van, hiszen munkájuk gördülékenyebbé teszi a kutatási folyamatot, jobb eredményekhez vezet.

Ugyanis teljes körű rálátásuk van a tudományos világra, ismerik az etikai szabályokat, így egyfajta kontrollt is biztosítanak. De a közpolitikák szintjén is oda tudnak hatni, előkészítik az irányvonalakat a döntéshozók számára. Nem az a kérdés, hogy érdeke-e az intézményeknek kutatásmenedzser alkalmazása, inkább az, hogy megszületik-e a jogi környezet, ami ezt lehetővé teszi – mutatott rá Szenkovics Dezső.

Krónika

Kapcsolodó cikkek