Az RMDSZ szerint Klaus Iohannis hétfőn ismét előhúzta a magyar kártyát, múlt heti, elfogadhatatlan nyilatkozatát újabb elfogadhatatlan nyilatkozattal próbálta megindokolni, amikor a közigazgatási törvénykönyv hallgatólagos elfogadását bírálta.
Hétfőn este szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában a szövetség arra reagált, hogy a román elnök hétfői televíziós beszédében ismét megvádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan törvénytervezetet támogat, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Iohannis „párhuzamos közigazgatási törvénykönyvnek” nevezte az RMDSZ kezdeményezését, amely – mint fogalmazott – „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein.”
Az RMDSZ leszögezte, a magyar közösség anyanyelvhasználatának megerősítéséért és kibővítéséért küzd immár 30 éve folyamatosan, ebben nincs semmi különös. „Nem az utcán küzdünk, hanem a parlamentben. De nem annak sötét szobáiban, ahogyan azt az államelnök állítja, hanem a plénum előtt mindig alkotmányosan” – közölte álláspontjában a szövetség.
Az RMDSZ úgy véli, a „kisebbségi szempontból példaértékű Romániában” az államelnök tulajdonképpen azt nehezményezi, hogy az alakulat a 2001 óta érvényben levő kisebbségi jogok megerősítését, közösségi szimbólumaink büntetlen használatát kéri.
Az RMDSZ emlékeztetett: ezt kérte 2018-ban, amikor az új közigazgatási törvénykönyvbe a szövetség javaslatára bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelvhasználati jogai utólag nem korlátozhatók. Az új törvénykönyv rögzítette, hogy ezután ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat. A törvénykönyvet a parlament 2018. július 9-én megszavazta, de a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az államelnök, Klaus Iohannis is megtámadta az alkotmánybíróságon.
Rá egy évre, 2019. július 3-án sürgősségi kormányrendelettel fogadta el a Viorica Dăncilă vezette kormány a PSD által kidolgozott új közigazgatási törvénykönyvet. Mivel ez számos ponton csorbította a magyar közösség megszerzett jogait, az RMDSZ módosító javaslatot nyújtott be, de ezt a szenátus meg sem vitatta. Szélesebb körű anyanyelvhasználatért és a magyarság közösségi szimbólumainak büntetlen használatáért nyújtotta be az alakulat október 28-án saját közigazgatási törvénykönyv-tervezetét, ami tartalmazta azokat a javaslatokat, amelyeket a parlament egyszer már elfogadott.
„Ezt a törvénytervezetet fogadta el 2020. április 8-án hallgatólagosan a szenátus, ez ellen szólalt ma fel az államelnök. Miért baj az, ha azt kérjük, hogy a kórház vagy a polgármesteri hivatal mellett a rendőrségen is lehessen magyarul beszélni ott, ahol 20 százalék a kisebbség aránya? Bukovina zászlaját fel lehet vonni, de a székely zászló használatáért büntetés jár?” – teszi fel a kérdést hétfői állásfoglalásában az RMDSZ.
Krónika
