Módosítaná a zászlótörvényt az RMDSZ, hogy ne bírságolhassanak többé a román hatóságok a magyar nemzeti színek és jelképek használata miatt – jelentette ki Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Laczikó Enikő, a kisebbségügyi hivatal vezetője szerint az alkotmány és a Románia által is ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezmény garantálja a szimbólumok szabad használatát, ezért tartja jogalapot nélkülözőnek a zászlótörvény alapján kirótt március 15-i bírságokat.
Nem szolgálják a román–magyar viszony javítását a Kovászna és Hargita megyei prefektúra által a sepsiszentgyörgyi, illetve a székelyudvarhelyi polgármesterekre kiszabott pénzbírságok a magyar nemzeti szimbólumok március 15-i használata miatt – jelentette ki Miklós Zoltán, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője.
A háromszéki politikust azért kerestük meg, mert ellentmondásos helyzetet szült az, hogy miközben az RMDSZ a koalíció tagja, a kormány területi hivatalai büntetéseket róttak ki a magyar nemzeti jelképek használata miatt Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármesterre. A büntetési jegyzőkönyveket a nemzeti liberális párti (PNL-s), tehát a fő koalíciós partner részéről nevesített Cosmin Boricean, illetve Marius Țepeluș alprefektus írta alá.
„Tagadhatatlan, hogy visszás helyzetet szült ez, és ennek a megoldásáról beszélni fogunk a frakcióban, utána pedig a kormánykoalícióban, mert egy koalíciós egyeztetésre sort kell keríteni, mielőtt bármit is lépnénk” – nyilatkozta a Maszolnak Miklós Zoltán. A háromszéki politikus szerint a zászlótörvény módosítására, pontosabban egyértelműsítésére van szükség ahhoz, hogy a jövőben a prefektúrák ne szabhassanak ki bírságot a magyar polgármesterekre a nemzeti szimbólumok használata miatt.
„Van egy ellentmondás a törvény és az alkalmazási normái között. Antal Árpádot azért büntették meg öt-ötezer lejre, mert a magyar zászló mellé nem tűzte ki a románt, illetve, hogy piros-fehér-zöld színű szíveket és kokárdákat tűztek ki a városban. De ha a március 15., az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének az évfordulója magyar nemzeti ünnep, miért kellene kitűzni a román zászlót? Másrészt a március 15-i rendezvényeken használt szimbólumok nem a magyar állam hivatalos zászlói, hanem piros-fehér-zöld kokárdák, zászlók és szívek, amelyek az etnikai identitást fejezik ki, a romániai magyar közösségnek a magyar nemzethez való tartozását, csakúgy, mint a piros-sárga-kék színek a román nemzet esetében” – magyarázta Miklós Zoltán.
A bírságolás ellentétes az elnök és a kormányfő üzenetével
A Kovászna megyei parlamenti képviselő szerint az elmúlt években a prefektusok és alprefektusok agresszív viszonyulása a magyar nemzet szimbólumaihoz jelentősen hozzájárult a nacionalista hangok felerősödéséhez. „Ezek az ismétlődő bírságok indokolatlanok, és nem tesznek mást, mint minden évben megzavarják a békés együttélést. Ráadásul ellentmondanak Klaus Iohannis államfő és Forin Cîțu miniszterelnök idén március 15-i üzeneteivel is” – vélte Miklós Zoltán.
Felvetettük, hogy kínos helyzetbe kerülhet Ráduly István uzoni polgármester, akit az RMDSZ jelölt Kovászna megyei prefektusnak, mert ha kinevezéséig nem sikerül módosítani a zászlótörvényen, elképzelhető, hogy a jövőben a jogszabály alapján neki kell majd aláírnia a magyar polgármesterek nevére kiállított bírságolási jegyzőkönyveket, miközben korábban ő is kapott büntetést a magyar szimbólumok használatáért.
„Ezért van szükség a hatályos zászlótörvény egyértelműsítésére – válaszolt Miklós Zoltán –, hogy feloldjuk az ellentmondást, ami a törvény és annak alkalmazási útmutatója között van, és ami lehetőséget ad a kormány megbízottjainak a különböző értelmezésre és bírságolásra. Világossá kell tennünk, hogy a romániai magyar közösség által használt piros-fehér-zöld színű lobogó, kokárda, szalag és egyéb díszek nem egy »idegen állam« szimbólumai, hanem a magyar nemzet jelképei.”
Arra a kérdésünkre, hogy találnak-e nyitottságot erre a román pártok részéről, a politikus kijelentette: „Láttuk, tapasztaltuk, hogy mindig, amikor a magyar kérdés előkerül, legyen szó március 15. ünenpnappá nyilvánításáról vagy a zászló- és szimbólumhasználatról, zsigerből leseprik az asztalról a kezdeményezésünket. Mi kevesen vagyunk ennek a módosításához, ezért fogunk partnereket keresni, és reményeink szerint megértésre találunk a koalícióban”.
Döntsön a közösség a saját szimbólumairól
Az alkotmány és az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye szavatolja a nemzetiségek számára szimbólumaik szabad használatát Romániában, a zászlótörvény alapján kiszabott bírságoknak pedig nincs jogalapjuk – jelentette ki Laczikó Enikő jogász, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú vezetője.
„Az a törvény tulajdonképpen Románia szimbólumainak a használatát szabályozza. Ez rendben is van, minden demokratikus ország szabályozza, mikor kell felhúzni a lobogót vagy eljátszani a himnuszt. Leírja azt is, hogy a román zászlót és más országok zászlaját milyen körülmények között lehet használni. Önmagában a törvény nem rossz, de a gondot, a tévedést az értelmezésben látom, ha egy kisebbségnek a különöző formákon megjelenített nemzeti színeit egy másik ország zászlajának minősítenek. Tehát szerintem helytelen úgy értelmezni, hogy ezzel megsértették a törvényt” – mondta érdeklődésünkre Laczikó Enikő.
A kisebbségügyi hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy „kisebbségi törvényünk nincsen”, de az identitáshoz való jogot biztosítja az alkotmány, és szintén az alaptörvény rögzíti, hogy „azok a nemzetközi egyezmények, amelyeket ratifikáltunk, és itt konkrétan a kisebbségvédelmi keretegyezményre gondolok, a belső jogrend része lesz”.
Az államtitkár szerint a nemzetközi egyezmény biztosítja, hogy „akár egyénileg, akár közösségben éljünk a jogainkkal”, beleértve a nemzeti jelképek használatát is. „Hogy zászlóként vagy más megjelenítésben láthatók a színek, ezt biztosítja az alkotmány és a kisebbségvédelmi keretegyezmény. Azt, hogy milyen szimbólumot használ, vagy mihez kötődik egy közösség, hadd döntse el az illető közösség. Amíg nem ütközik törvénybe, nem fasiszta vagy más jellegű, amit a törvény tilt, addig szabad a használata” – érvelt.
Laczikó Enikő is egyetértett azzal, hogy módosítani kell a zászlótörvényt, hogy a jövőben elkerüljék a félreértelmezést. Hiányosságnak nevezte, hogy nincs kisebbségvédelmi törvény, és azt is, hogy jó lenne egy szimbólumhasználatot biztosító jogszabály, aminek az elfogadásához azonban kevés reményt fűz. „Amíg a március 15-ét a romániai magyarok ünnepnapjává nyilvánító törvényt nem hagyták jóvá, kérdéses, hogy a szimbólumhasználatra vonatkozó jogszabályt át lehet-e vinni. De alkalmazni kéne az alkotmányt és a kisebbségvédelmi keretegyezményt, és akkor nem lenne gond” – összegezte.
Mint mondta, a kisebbségvédelmi keretegyezmény gyakorlatba ültetétését az Európa Tanács szakértői testülete monitorozza, s a legutóbbi jelentésben benne van – igaz, a székely zászló kapcsán –, hogy az identitáshoz és a szimbólumhasználathoz való jogot biztosítani kell. „Ez ugyanígy érvényes a magyar zászlóra, a piros-fehér-zöldre, nemcsak a székely zászlóra” – tette hozzá.
Maszol
