A Most-Híd párt oktatási szakpolitikusa ma levélben fordult az oktatásügyi miniszterhez.
Prékop Mária Branislav Gröhlingtől az alábbi, a nemzetiségi oktatás jövőjét lényegesen meghatározó kérdésekre vár választ:
- 1. Hogyan érinti az iskolahálózat tervezett optimalizációja a kisebbségi iskolákat?
- 2. Mikor és milyen módon vonja be a minisztérium a kisebbségi iskolákat a tankönyvpiac liberalizálásába?
- 3. Miért nem biztosított a minisztérium a nemzetiségi iskolák számára magyar és ukrán nyelvű digitális oktatási segédanyagot?
- 4. Miért nem kívánja a tárca a jövőben tesztelni a kilencedikeseket magyar nyelvből és irodalomból? Milyen megfontolásból módosítaná a tudásszintmérő teszteket és ez miért épp a magyarra vonatkozna?
A Híd az Oktatáspolitikai Intézetben történteket is aggodalommal figyeli. Az elismert szakemberek és elemzők távozásának a szaktárcától ezekben a nehéz időkben beláthatatlan társadalmi következményei lehetnek.
Más országokban az iskolákat az utolsók között zárták be és az elsők között nyitották meg, Európában az iskolák átlagban 11 hétig, Szlovákiában 31 hétig voltak zárva. A minisztériumnak továbbra sincs terve az iskolák megnyitására és egy év alatt sem dolgozta ki a távoktatás módszertanát.
Az online oktatás a pedagógusok találékonyságának köszönhetően működik, a központi magyar nyelvű digitális tartalmak máig nem készültek el. Elképzelhetetlen, hogy a hazai oktatásügy az elismert szakemberek hathatós segítsége nélkül a jelenlegi helyzetből kilábaljon.
Hozzátette, hogy a COVID-19 járvány 11 hónapos kitörése után a tanárok és pedagógusok nem rendelkeznek a digitális oktatási tananyag, amelyet a nemzeti oktatásért felelős államtitkár a sajtótájékoztatóján ígért.
Ma7
