Az idén, 2019 november 29. és 30-án, immár 59. alkalommal rendezték meg a Cleveland-i Magyar Kongresszust és Bált. Témája „Trianon kihatása: A magyar nemzet összetartozása” volt.
A konferencia első napja: 2019 november 29, péntek
A kongresszust de. 10 órakor a magyar himnusz eléneklése után dr. Nádas János, a Magyar Társaság elnöke nyitotta meg.
Az első előadó Somogyi Lél, kinek előadása a „Trianon, Hungary, and the Arrogance of Empiers – perspective on the past, present and the future.” (Trianon, Magyarország és a Birodalmak Arroganciája – perspektíva, múlt, jelen és jövő). Az előadó az Árpád Akadémia titkára, a Krónika lap szerkesztője, valamint számos történelmi és kulturális cikk szerzője.
Az átfogó előadás részleteket mutatott be a „Pace Treaty of Trianon” (Trianon-i Békeszerződés) című könyvből. Felméréseket és kinyilatkoztatásokat is láthattak az érdeklődők. Pontosította az arrogancia fogalmát a helyzetre vonatkoztatva, mely a tények eltorzítását és az ország szétdarabolását jelentette a nagyhatalmak részéről. Figyelmen kívül hagyva minden más tényezőt, az indíték igazából az Osztrák – Német – Magyar koalíció megszüntetése volt. Az előadó a jövőre nézve az oktatás és a technológia fejlesztését tekinti a legjárhatóbb útnak a nemzet rehabilitálásához.
Ezután egy szabad beszélgetés következett: „Mit jelent nekem Trianon”, valamint „Mit jelentett a családomnak Trianon” – témával. A hozzászólók: Nádas Gabriella és Márkus Imre a családjaik személyes viszontagságait mesélték el, a hányattatásaik során.
Ft. Mezei András, a Szent Imre és Szent Erzsébet templomok plébánosa a „Katolikus Egyházmegyék átrendeződése Trianon után „témáról tartott átfogó tájékoztatót. Kezdetben tizenkét egyházmegye jött létre, de ezek hatásköre egyre inkább leszűkült, holott az oktatásban és az egészségügyi ellátásban mindvégig jelentős szerepet töltöttek be. Beszélt a megfélemlítésekről, az emberek hit és nyelv miatti negatív megkülönböztetéséről, mélyen elítélve mindezt. A történelmi áttekintés végigkísérte az egyházmegyék és a papság sorsát egészen napjainkig, kiemelve az elszakított országrészek helyzetét. Mindez a legjelentősebb magyar templomok vetített képes bemutatásával fejeződött be.
Dömötörffy Éva, a Magyar Társaság vezetőségi tagja egy hagyományosan magyar ételről mesélt, a pogácsáról és kóstolót is rendezett az egybegyűlteknek.
Szentesi Zöldi László, a Magyar Demokrata főmunkatársa, mint politikai újságíró, délelőtti beszéde „A mai magyar társadalom Trianon-képe” címet viselte. Az előadó rendkívüli hozzáértéssel elemezte a helyzetet és a múltból kiindulva, azt tárgyilagosan és sokoldalúan megközelítve vezetett el a mai helyzetig. Kiemelte az anyaország és a határon túli nemzetrészek egyre sokoldalúbb viszonyát, a magyar egység újra-körvonalazódását. Beszélt a szomszédos országokat érintő nemzetpolitikáról, az egyre javuló nemzetközi viszonyokról Magyarország tekintetében. Ismertette az ellenzék „internacionalista” álláspontját, a közemberek félelmeit, de azt is, hogy a többség az anyanemzethez tartozónak tartja és érzi a külhoni magyarokat.
Következett a Művészeti kiállítások és a Könyvkiállítás ünnepélyes megnyitója. A kiállítás a konferencia egész időtartama alatt látogatható volt. A kiállítók közt szerepelt: Bogárdy Imre az akvarell festményeivel, Oroszné Uszkai Erzsébet erdélyi szőtteseivel, kézimunkáival, Leitgeib Tarkányi Edina az egyedi kézműves babáival, Ladányi Nádas Panni a könyvkiállításával, Peller Ildikó Dr. Peller Zoltán festészeti hagyatékával, Révy Erzsébet kézzel készített üdvözlőlapokból álló gyűjteményével, Nádas Gabriella korabeli újságcikkekből és illusztrációkból összeállított történelmi vonatkozású montázsával. A kiállítást megnyitotta Fazakas Róbert, mint a szervezőbizottság tagja.
Dömötörffy Zsolt, az Irodalmi és művészeti est műsorvezetője vetélkedőt szervezett „Trivia kérdédések a magyar történelemből, földrajzból, a sport világából, irodalomból” témával.
Prof. Dr. Puskás E. Judit az Ohio State University tanára és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja értékes ismeretterjesztő előadást tartott „Dr. Szentgyörgyi Albert: A C-vitamin története és jövője” címmel, kiemelve a legújabb eredményeket.
Német István a Mercyhurst University, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem végzettje „Erdélyi magyar menekültek a 80-as években Magyarországon” címmel tartott előadást és erről a sajátos helyzetről értekezett. Elemezte azt a helyzetet melyben a Szovjetunió érdekszférájába tartozó Magyarország és Románia közt alakult ki, minek következtében magyar határőrök segítették a romániai magyarokat, hogy átlépjék az osztrák határt és menekült státuszt kaphassanak.
Zöld Zsombor, Andrássy Fellow ösztöndíjas, Washington D.C.: „Magyar politika a Balkán irányában” címszó alatt, átfogó képet nyújtott az Osztrák–Magyar Monarchia XIX. századi politikájáról, melynek középpontjába leginkább a Balkán került. A történelmi nyomvonalat követve próbálja megfejteni a trianoni események zajlását. Ebből kiindulva jut el, addig a következtetésig, hogy Trianon tanulmányozása utat mutat a továbbiakra nézve a hasonló hibák elkerülésére.
A konferencia egyik érdekes színfoltja volt a Simon–Benedek Zsuzsa által szervezett Erdélyi Találkozó. A szervező közgazdász és a Bocskai Rádió volt munkatársa és a Magyar Társaság Tisztikarának tagja.
Meghívottja volt Jártó-Kocsis Emőke, a Kőrösi Csoma Sándor Program 2019-es képviselője. Ő egy a szórványban élő magyar fiatal szemszögéből mutatta be a Trianoni Diktátum következményeit, a túlélést, a megújulást és a magyar összetartozást. Előadásának címe: „Erdély szívétől Nyugat-Európán át Amerikáig”. Az előadó saját megéléseivel illusztrálta a kisebbségi élet megtapasztalásait, a hatalom önkényeskedéseit és az emberi összefogást.
A találkozót Simon–Benedek Zsuzsa erdélyi kóstolója zárta.
Az Irodalmi és Művész estet egy koktélparti előzte meg, mely lehetőséget adott az ismerkedésre. Ezután következett Jancsó Dóra, a Miskolci Nemzeti Színház, valamint Jenei Gábor, a Magyar Állami Operaház és a Madách Színház színművészeinek a tartalmas és szórakoztató előadása. A művészek hazafias dalokat, nótákat, valamint a témához tartozó versrészleteket adtak elő nagy beleéléssel, majd a legszebb és legnépszerűbb operett dallamok kerültek műsorra.
Mindezt még tarkította a fiatalok és gyerekek szavalata.
A konferencia második napja: 2019 november 30, szombat
A megnyitót dr. Nádas János elnök tartotta egy rövid bevezetővel.
Az előadássorozatot Somogyi Ferenc, a 14-es Görgey Artúr Cserkészcsapat kiscserkész rajvezetője nyitotta meg. Előadásának címe: „24. Magyar Dzsembori csapatélményei”.
Az említett élményeket a magyar kontingens tagjaként a Nyugat-Virginiában megtartott 24. cserkész világtalálkozón szerezte, ahol anyaországi barátokat szerzett, cserkészmúzeumokat látogatott és felmérte az informatikai tudás fontosságát.
Szentesi Zöldi László „A bennünk élő Trianon”-ról beszélt. Előadása kitért arra a kérdésre, hogy majd száz évvel Trianon után tehetünk-e valamit érdemben a helyzet javításáért. Elmondása szerint az autonómia nagyon szép gondolat, de jelenleg nincs rá kivitelezési mód. Rendkívül fontosnak látja a parlamenti képviseletet az illető országban a kisebbség részéről. Beszélt a diplomáciai sikerekről Szerbiával, valamint azon tárgyalásokról, melyek nyomán lehetőség kínálkozik a NATO segítségével visszaszerezni az anyanyelvhasználat jogát Kárpátalján. Erdélyben a falvak fele irányulást és a faluközösségek újraszerveződését látja elérhetőnek.
„A bennünk élő Trianont akkor tudjuk ledönteni, ha minden magyart egyenlőnek tartunk.” – mondta végezetül.
A gyermekprogram témája volt: Barangolás a Kárpát-medence magyar tájain. Ez 5–12 éves korosztálynak szólt, egy interaktív népmesei foglalkozás keretében. A feldolgozott mese alapjául szolgált „A papucsszaggató királykisasszonyok”. Ez magába foglalt több elemet a népi kultúrából, például kézművesség, néptánc, népdal. Rendezője Kiss Katalin, a foglalkozásokat vezették: Nádas Nagy Katalin, Jártó-Kocsis Emőke, Szabó Péter Bertalan, Patarica Edwin.
Bede Fazekas Zsolt a Torontói Független Magyar Rádió főszerkesztője, a Paraméter Klub egyik alapítója, a Pannónia magyar könyvesbolt tulajdonosa következett. Előadásának címe: „Lenni vagy nem lenni – Magyar kultúra a nyugati diaszpórában”.
Előadásában felsorolja a régi diaszpóra kulturális megvalósításait és felhívja a figyelmet az érdektelenség veszélyére, ami a kultúra és ezzel együtt az identitás elvesztéséhez vezethet.
Javasolja, hogy a Magyar Házak élére fizetett alkalmazottként szakértő vezetőt nevezzenek ki, aki ismeri a kulturális értékeket és menedzselni tudja a helyzetet.
Dr. Bencsik Zita, a Chicago-i Magyar Konzulátus főkonzulja, jogász, német nyelvész a következő címmel tartott optimista kicsengésű előadást „Nemzeti tragédiából a nemzeti összetartozás ünnepe”. Kiemeli a Trianont megelőző állapotok szociális hátterét és ezzel ráirányítja a figyelmet az apró, de fontos részletekre. Ebből az új szemszögből vizsgálva egy teljesebb képet kapunk Trianonról és lehetőségünk nyílik a jövőben elkerülni a hasonló helyzeteket. Az előadó szerint ez egy döntő lépést jelent a nemzeti összefogás megvalósítása felé.
Az ünnepi szónok, a díszvendég Német Zsolt elnök volt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának Elnöke. Előadásának címe: „Különös házasság – a magyar külpolitika és nemzetpolitika 30 éve”.
Elmondása szerint a nemzetpolitika az utóbbi 30 évben fejlődött ki és az összmagyarságot érintő kérdésekkel foglalkozik. Kielemezte, hogy a határokat átívelő nemzetegyesítés politikájában hol tartunk most. Beszélt az együtt elért eddigi eredményekről, például a Bős- Nagymaros kérdésről, az 1988-as romániai falurombolás elleni tüntetés eredményéről.
Megerősítette, hogy Magyarország felelősséget vállal az összmagyarságért és amennyiben lehetséges, hathatósan támogatja a kisebbségi önkormányzatokat. Beszélt a Délvidéken megvalósult kulturális autonómiáról és a kettős állampolgárság jelentőségéről.
Az előadást megelőzte egy ünnepi ebéd, ahol asztali áldást mondott Nt. Dr. László Imre, a Clevelandi Nyugati Református Egyház lelkipásztora.
Folytatásként három egyidejűleg zajló program közül lehetett választani:
Trianon Rockopera, mely egy filmvetítést foglalt magába, az Esztrád színház által előadott darabról.
Kerekasztal beszélgetés, amely Bede Fazekas Zsolt előadásához kapcsolódott.
A Szent László Rend évi közgyűlése Falk Viktor törzsszéktartó helyettes főkapitány elnökletével, amelyen előadott Dr. Kerekes Judit New York-i egyetemi tanár.
Dr. Szentkirályi Endre az Egyesült Magyar Egyletek választott elnöke, irodalmár és irodalomtudós beszéde a következő volt: „Cleveland magyarjai hogyan emlékeztek meg Trianonról? Szociológiai és irodalmi áttekintés és diaszpóra újságcikkek tükrében”.
Ismertette a bevándorlási hullámokat, a hagyományokat, a diaszpóra összetételének változását. Részletesen kitért a tavaszi, nyári, őszi és téli rendhagyó rendezvényekre, cserkész akciókra. Felvázolta, hogy hány személy látogatja átlagban az istentiszteleteket, hány a rendezvényeket. Beszélt arról, hogy az Egyesült Magyar Egyletek egy ernyőszervezet, mely 13 magyar szervezetet foglal magába, hogy van múzeum, könyvtár, három helyi újság és két helyi rádió. Említette a három könyvét is, melyek közül az utolsó interjúkat tartalmaz azzal kapcsolatosan, hogy ki miért tanul meg a diaszpórában magyarul beszélni.
Ezt az átfogó képet vetítés tarkította a város múltjáról, fejlődéséről.
A konferencia a zárónyilatkozattal és a himnusz eléneklésével fejeződött be.
Következett a díszvacsora és magyar bál, melyen köszöntőt mondott Dr. Nádas János elnök és Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, asztali áldást mondott Ft. Mezei András atya a Clevelandi Szt. Imre és Szt. Erzsébet templomok plébánosa.
A vacsora előtt Jártó-Kocsis Emőke énekművész a székely himnuszt és egy hazafias dalt adott elő.
Az est folyamán kihirdették az Árpád-érem idei kitüntetettjét és a Dr. Ladányi Imre Alapítvány művészeti pályázatának nyerteseit.
Az est folyamán a házigazda szerepét Nádas Nagy Katalin és Nádas Zsolt látta el. Fellépett a Clevelandi Magyar Cserkész Regös Együttes, valamint Jancsó Dóra és Jenei Gábor művészek. Az élő zenét a Harmónia Zenekar biztosította Walt Mahovlich vezetésével.
Összességében tekintve a Magyar Társaság szervező bizottsága és a clevelandi magyar közösség egy rendkívül sikeres rendezvényt tudhat maga mögött, amely méltó folytatása a mára már hagyományossá vált eseménynek. Egyúttal újabb lendületet adott a következő jubiláló év programjainak megszervezéséhez.
A rendezvény megvalósulását a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
A Magyar Társaság 2019 -es Tisztikar és Tervező Bizottság Tagjai:
Dr. Nádasné Gabriella – ügyvezető elnök
Dr. Nádas János – M.T. elnök, Árpád Akadémia elnök
Csibi Lóránd – konzultáns, média
Dömötörffy Éva – álló fogadás főrendezője
Dömötörffy Zsolt – az Irodalom és Művészest műsorvezetője
Erőssy Simon Ilona – a kiállítás rendezője
Fazekas Róbert – a kiállítás rendezője
Kiss Katalin – a gyerek program rendezője
Kézdiné Hajnal – konzultáns
Ludányi Nádas Panni – a kiállítás főrendezője
Mészárosné Mária – pénztáros
O’Reilly Krisztina – a kiállítás rendezője
Pellerné Ildikó – kiadványok ügyvezetője, Ladányi Pályázatok főrendezője
Pintérné dr. Pereszlényi Márta – a kongresszus és program rendezője
Rátoni-Nagyné Vali – báli iroda vezetője
Simon Benedek Zsuzsanna – Erdély-i Találkozó főrendezője
Somogyi Lél – Árpád Akadémia Főtitkára
Varga Sándor – meghívók postázásának menedzsere
Molnár Zsolt – média, Bocskai Rádió
Kőrösi Csoma Sándor Program Ösztöndíjasai:
Jártó-Kocsis Emőke, Szabó Péter Bertalan, Patarica Edwin
Jártó-Kocsis Emőke, ösztöndíjas, korosiprogram.hu
