Március idusa Bécsben - Külhoni Magyarok
Magyarok a diaszpórában

Március idusa Bécsben

Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Club közös koszorúzással emlékezett meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára.

2020. március 12-én a korábbi évekhez hasonlóan az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Club közös ünnepi megemlékezést és koszorúzást tervezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc és hősei tiszteletére.

Az ünnephez méltó műsorral készült a két szervezet. A megemlékezés ünnepi beszédjének megtartására Dr. Nagy István agrárminisztert kérték fel. A kétnyelvű emlékezés keretében Prof. Margerete Wagner, német irodalomtörténész – a Theodor-Körner-díj kitüntetettje, számos előadás és publikáció szerzője bel- és külföldön, különös tekintettel a 19-20. századi osztrák irodalomra – előadásának témája „Petőfi Sándor német nyelvű fogadtatásának kezdetei az Osztrák Császárságban” lett volna. A múlt megidézésére számos fiatal művész készült. Két fiatal, tehetséges zenész, Ablonczy Bertalan (zongora) és Ripka János (cselló) Kodály Zoltán talán egyik legromantikusabb műve, a Lírikus Románc és Weiner Leó Peregi verbunk zeneművének előadásával készült. A Svung Bécsi Magyarok Művészeti Egyesülete, “Ez most a hajnal, az én hajnalom” – című forradalmi etűdöt vitte színpadra. A Napraforgók Bécsi Magyar Néptáncegyüttes – akik tavaly ünnepelték fennállásuknak 20. évfordulóját – először egy zempléni karikázó, amely magyarbődi és imregi táncokból áll, majd a férfi tánckar fellépésében gömöri verbunk, befejezésként pedig Kassa környéki páros táncok bemutatásával zárta volna az eseményt.

A pandémia miatt az osztrák és a magyarországi egészségügyi óvintézkedések csak a Trautson-palota mellett álló Bessenyei György császári testőrtiszt és író mellszobránál tették lehetővé a koszorúzást, az esti ünnepi megemlékezést a szervezőknek le kellett mondaniuk.

A Bessenyei György szobránál megjelent emlékező közönséget Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke köszöntötte. A két szervező egyesület ösztöndíjasai az alábbi gondolatokkal emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra és hőseire.

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Emlékező Közönség!
1848. március 15-re, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékezünk ma. Minden ünnepnek vannak jelképei, március 15-nek a kokárda. Minden ünnepnek vannak színei, március 15-nek a piros, a fehér és a zöld. Minden ünnepnek vannak hangjai, március 15-nek a fiatal férfiak és nők hangjai, a március idusára emlékező versek:

Juhász Gyula: Március idusára

Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.

Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.

De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!

Mi, magyarok március 15-ét több mint 170 éve minden évben megünnepeljük és megemlékezünk történelmünk egyik legnagyobb eseményéről, hőseiről. Forradalmi hullám söpört végig e korszakban Európán, de ennek az időszaknak a magyar forradalom és az azt követő szabadságharc volt a legmeghatározóbb történelmi eseménye. A forradalmi eszméket olyan erő tüzelte, olyan erős nemzeti érzés, olyan hatalmas szabadság utáni vágy, mely nem tántorította el a forradalmárokat a már első látásra túlerőben lévő császári erőkkel szemben. A 48-as hősök tudták, mit kockáztatnak, tudták mivel fizethetnek, a legdrágábbal, az életükkel. Kiálltak az igaz ügyért és nem hátráltak meg a haza és a magyarság sorsának jobbítása, előremozdítása érdekében. A szabadságharc hősei hozzánk hasonló emberek voltak, akik az egyéni mindennapi gondjaikon felülemelkedve nemzetünk iránti kötelességüknek tartották a haza szolgálatát. Mi volt 1848 titka? – az összefogás, az egység. Ezek kellettek ahhoz, hogy a forradalmi eszmék ilyen nagy horderejűek és ilyen eredményesek legyenek. Mi pedig, a nagy elődöktől ránk hagyományozott örökség talaján szeretnénk jövőt és szeretnénk nemzetet építeni.

Dutka Ákos: Március 15

A rög alatt most megmozdul a mag,
S a szív alatt az örök gondolat,
Hogy itt e rögből egy darab vagyunk,
Rajta nőttünk és általa vagyunk.
Száz titka, nedve még bennünk kering,
Daloltunk, sírtunk s rög leszünk megint,
Magyar mezőn egy múló kis halom,
De repülünk egy bátor dallamon,
Mit zengve hoz a márciusi szél
És vele dobban szívünkben a vér,
A vér, amelyet érlelt annyi nyár,
Kalászba szökkent magyar napsugár.
Anyád porában most mozdul a vér
S indul feléd az új magyar kenyér.
Lélekké válik benned majd a rög,
Mely véred, hazád, sírod, börtönöd,
S benned dalolja örök dallamát
Anyád a rög, hogy ez a föld hazád.

A múlt ismerete és a nagy történelmi tettek előtti tisztelet hozott ma ide bennünket Bessenyei György császári testőrtiszt, a magyar felvilágosodás nagy alakja, filozófus, költő, drámaíró, műfordító, politikus, művelt főnemes, a magyar művelődéstörténet egyik legnevezetesebb irányítójának szobrához. Itt emlékezünk ma arra, amit a márciusi ifjak 1848. március 15-én elkezdtek, itt ezen a helyen emlékezzünk arra, hogy Bessenyei György évtizedekkel azelőtt, a nemzeti önérzet és önbizalom harcában az ernyedés és fásultság ellen milyen sokat küzdött, s idézzük ide, mire tanít bennünket: „Merjünk, akarjunk tisztán, világosan látni, becsüljük meg kultúránk erejét és értékét. Legyen minden magyar részese a kultúra nemzetfenntartó kincseinek. Tanuljuk meghozni érte a szükséges áldozatot.” Vigyük magunkkal, építsük be magunkba ezeket a jövőt alapozó és jövőt formáló intelmeket, mert akkor fog élni a magyar szabadság, így fog élni a magyar nemzet és a haza!
Minden megemlékezésnek vannak virágai, vannak fényei, a tisztelet virágai és az emlékezés fényei. Bessenyei György testőríró szobránál elhelyezett koszorú jelképezi a megemlékezés közös szándékát és a tiszteletet mellyel adózunk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.”

Bessenyei György testőríró szobránál, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezve elhelyezte a tisztelet koszorúját Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke és Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Club elnöke.
A megemlékezés, a koszorúzás zárasaként a jelenlévők közösen elénekelték a magyar himnuszt.

„Ez volt március 15. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.”
(Petőfi Sándor)

Dancsa Anita, korosiprogram.hu

Kapcsolodó cikkek

  • Featured Video Play Icon

    Március 15-i ünnepség Washingtonban

    Az amerikai magyar szervezetek országszerte megünnepelték nemzeti ünnepünket. A magyar és amerikai himuszok közös eléneklését követően már hagyományosan a