GPS: 2° 21′ 24″ N 36° 35′ 39.9″ E
Cím: Telekis Volcano, Kenya
Teleki Sámuel tudományos érdeklődése már fiatalkorában megmutatkozott. A gróf ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot tanult, ám – ahogyan az a nemesi származású ifjak körében szokás volt 19. század vége felé – felnőttként politikai ambícióit helyezte előtérbe.
Így találkozott a Magyar Földrajz Tudományok Társaság elnökével, Rudolf trónörökössel és annak feleségével, akik rábeszélték, hogy régóta tervezgetett afrikai felfedezőútja során az eredeti tervtől eltérően a Baringó-tótól felfelé fekvő vidék felé vegye az irányt. Egyes történelemtudósok szerint Telekinek a Stefánia hercegnővel való románca miatt kellett az országot elhagynia.
Ludwig von Höhnel tengerészhadnaggyal vágott neki az ismeretlennek 1887 februárjában, hogy megtalálja a legendás sivatagi tengert, melynek partján – a legenda szerint – óriások törzsei élnek.
Az expedíció a Kilimandzsárón és a Kenya-hegyen át haladt, előbbin egészen a hóvonal határáig, vagyis 5310 méterig jutottak – az európai felfedezők közül ők merészkedtek először ennyire magasra. Utóbbin 4300 méterig jutottak, ami pedig már azért is különlegességnek számít, mert elsőként hódították meg a hegyet.
A Teleki-vulkán
Útjuk során Afrika több fehér foltját sikerült kiszínezniük. Többek között ismeretlen népcsoportokat és két nagy tavat is felfedeztek, melyeket Teleki a trónörökös és annak felesége után Rudolf-tónak és Stefánia-tónak nevezett el: ma a vizek a Turkana-tó és a Chew Bahir-tó nevet viselik.
Ám a legnagyobb felfedezés mégis annak a vulkánnak megtalálása volt, amelyet Höhnel nevezett el a grófról. Könyvet is írt expedíciójukról, ami a Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékein 1887-1888-ban címet viseli.
A tűzhányóra a Rudolf-tótól délre, a Suguta-folyó völgyében találtak rá – szinte észrevétlenül húzódott meg a Kelet-afrikai-árokban. Höhnel kerek kráterként írta le, sárga, zöld és vörös lejtőkkel, de említette az ott uralkodó hőséget, valamint az intenzív kén- és klórszagot is.
Napjaink geológiai vizsgálatai alapján Telekiék ottjártakor éppen működött a vulkán, bár nem a főkráterből, hanem valószínűleg az oldaljáratokból szivárgott a láva.
A vulkanikus tevékenység már nagyjából 75 millió évvel ezelőtt beindult, valószínűleg akkor alakult ki az árkos terület. A Teleki-vulkán máig aktívnak számít, a 20. század folyamán is produkált látványos geológiai jelenségeket.
Szerző: Faragó Lili
http://www.femina.hu/utazas/a_magyar_teleki_vulkan