A břenovi bencés apátság Prága egyik legszebb XVIII. századbeli műemléke. A Pannonhalmi Bencés Főapátság 3 évvel a břevnovi kolostor megalapítása után jött létre, mégpedig břevnovi szerzetesek kis csoportjának segítségével. A két kolostor szoros kapcsolatáról tanúskodnak a csehországi kolostor falán található gyönyörű freskók.

Az első mennyezet freskó a břevnovi kolostor legszebb termében, a Teréz teremben található. Kosma Damián Asa festette 1727-ben „Szent Günther csodatétele a magyar király lakomáján” címmel. A képen Szent István és felesége Gizella, IV. Henrik bajor herceg lánya átható.

A második freskó a břevnovi kolostor földszinti klauzúrájának falán található s a nyilvánosság számára sajnos nem hozzáférhető.  G. Vincentitni festette 1722-ben Szent Adalbert életéről szóló festményciklusának egyik darabjaként.  A képen egyrészt egy bajor legenda kell életre, mely szerint Szent Margit megjelent II. Přemysl Ottokár király hadserege felett az 1260-as kressenburgi csatában, másrészt bemutatja azt a jelenetet, amikor II. Přemysl Ottokár átveszi IV. Béla magyar királytól a kolostor legfontosabb ereklyét, az ún. „Sacrosanctumot”, Szent Margit egyik karját. A břevnovi kolostortemplomát ezer nevezték el Szent Margitról.

Csehország egyik legrégebbi kolostorának, a břevnovi bencés rendi kolostorának alapítóját, Szent Adalbertet három nemzet is magáénak vallhatja, a cseh, a lengyel és a magyar. A hagyomány szerint az Esztergomi Székesegyházban a legnagyobb valószínűséggel 948-ban Ő keresztelte meg Vajkot, aki a keresztségben felvett István névvel lett első királyunk.

Kocsis Dániel