GPS: 52 o 8′ 15,2″N 21 o 3′ 56,2″E
Cím: 02-793, Przy Bażantarni 3, Varsó, Lengyelország
Alkotás, felavatás éve: 2011
A szobor felírata Esterházy János mottójára utal: A mi jelünk a kereszt, s nem a nyilaskereszt.
A főnemesi családból származó mártírsorsú magyar arisztokrata Esterházy János (1901-1957) anyja Elżbieta Tarnowska lengyel grófnő volt. Hatalmas családi birtoka Magyarország megcsonkítását követően, a trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához került. A harmincas évektől a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett. Csehszlovákia 1938-ban bekövetkezett német megszállását követően a Szlovák Köztársaság fennhatósága alá került. Esterházy János volt a szlovák parlament egyetlen olyan képviselője, aki 1942-ben a zsidóság Szlovákiából történő kitelepítését elrendelő törvényjavaslat ellen szavazott.
Lengyelország 1939-es szeptemberi összeomlása után részt vett a lengyel katonák Magyarországra menekítésében. Személyesen szöktette át Budapestre Kazimierz Sosnkowski lengyel tábornokot. Elkerülte a nácik általi letartóztatást, sajnos azonban nem sikerült megmenekülnie a kommunisták börtönétől. Személyes tragédiája a II. világháború befejeződése után kezdődött. Gustáv Husák utasítására letartóztatták és átadták a szovjet NKVD titkosszolgálatnak, majd a Szovjetunióba szállították. Egy évig a moszkvai Lubjankában tartották fogva, majd tíz év kényszermunkára ítélték és szibériai munkatáborba küldték. Pozsonyban távollétében halálra ítélték, s ezt később életfogytiglani büntetésre változtatták. Sohasem nyerte vissza szabadságát, börtönben halt meg.
A lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért Lengyelországban posztumusz megkapta a rangos Polonia Restituta elnevezésű kitüntetést, valamint a Lengyel Köztársaság Újjászületése Érdemrend Tiszti Keresztjét.
A varsói Ursynów kerületben lévő Gielniowói Boldog László-templom mellett állították fel Esterházy János mellszobrát, a templom falán pedig elhelyezték az emléktábláját.
Kiss László
Szöveg: VEDA, Varsó