GPS: 54° 41′ 16.9″ N 25° 17′ 14.3″ E
Cím: Žygimantų g. 1, Vilnius
Alkotója: Tomasz Oskar Sosnowski

Hedvig lengyel királynő, litván nagyfejedelemasszony (1374–1399) I. Anjou (Nagy) Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő leánya – a „litvánok apostola”, aki hitvesével, II. Jagelló Ulászló litván nagyfejedelemmel elősegítette a litvánok keresztény hitre terítését.

Fiatalon, huszonöt évesen halt meg gyermekágyi lázban, Krakkóban.

Közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a Krakkói Wawel katedrális oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket szokták temetni.

Uralkodása rövidre szabott ideje alatt is fényesen beírta nevét a lengyel és litván történelembe: erényeit és lelki tisztaságát legendák egész sora örökítette meg. 1997-ben avatták szentté.

A „Jagelló és Hedvig“ fehér márvány szobor (Sosnowski Tomasz Oskar, 1852) a Litván Tudományos Akadémia Könyvtárának előcsarnokában van kiállítva.

A szobor 1856-ban került Vilniusba. Kiállítása után a lengyel és a litván nép egységének szimbóluma lett, melyhez özönlött a felkelők tömege. M. Muravjov, a kitörő lázadások elnyomására Litvániába küldött cári főkormányzó, 1863-ban a szobrot Oroszországba „száműzette”.

A szobor Vilniusba csak 1931-ben került vissza, akkor került jelenlegi helyére. T. O. Sosnowski-nek van egy második „Jagelló és Hedvig“ iker-szobra, melyet 1886-ban, Litvánia-Lengyelország egyesülésének 500. évfordulója alkalmából állítottak fel Krakkóban. A két szobor csak méreteiben és a kő megmunkálásában különbözik. Különös közös sorsuk – mindkét szobron megrongálódott a Hedvig kezében lévő márványkereszt. A Krakkói szobor felújítása 1986-ban, felállításának 100 éves évfordulójára, míg a Vilniusi – 2003-ban, Mindaugas litván király koronázása 750. éves évfordulójára, a Litvániai Szépművészeti Múzeum Vilniusi képtárában rendezett kiállításra lett felújítva.

Marija Rubaževičienė, szül. Homoki Mária