Szerző: adel

A történelmi tények tiszteletben tartása nem lehet revizionizmus – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén.

A politikus a bizottság előtti éves meghallgatásán kiemelte: ugyanannak a történelmi eseménynek lehet teljesen különböző az értékelése különböző szemszögekből, de Magyarország elvárja annak tiszteletben tartását minden szomszédos országtól, hogy bizonyos történelmi eseményekre úgy emlékezik, mint amelyek „a magyar történelem legszomorúbb lapjaira” tartoznak.

Azt is mondta: a magyar nemzeti közösségek helyzete a Kárpát-medencében általánosságban véve jobb, mint öt éve volt, de még sok megoldásra váró kérdés van.

A külpolitika egyik legfontosabb területe a nemzetpolitika. Mivel Magyarország olyan ország, ahol az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, a nemzetpolitikának a külpolitika fókuszában kell állnia – közölte.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a szomszédos országokkal kapcsolatban a külpolitikai stratégia megfogalmazásakor az a cél, hogy az adott országban élő magyar nemzeti közösség helyzetét folyamatosan javítsák, életét könnyebbé tegyék, valamint elérjék, hogy a magyar közösség „ne elválasszon, hanem összekössön minket”, és a szomszédos országok vezetői is így gondolkodjanak erről.

Kifejtette: el kellett dönteni, hogy a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatok vonatkozásában először mindenről megállapodnak a kisebbségi ügyekben, vagy más területeken építenek sikertörténeteket, hogy aztán a kisebbségek nehéz kérdéseit időről időre a siker reményével nyissák meg.

A kormány a második stratégiát választotta, és az elmúlt öt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy helyes döntést hozott: a közös sikerek általánosan is javítják a magyar közösség helyzetét, és esélyt adnak, hogy a kölcsönös bizalom alapján nehéz kérdéseket is megvitassanak – mondta.

A külügyminiszter hangoztatta: a magyar nemzeti közösséget „geopolitikai játszmák oltárán nem engedjük feláldozni”, a külpolitikai döntések meghozatalakor csak a saját nemzeti érdekeinket szabad figyelembe venni.

Tudomásul kell venni, hogy emiatt rendszeresen nyomás alá kerül a kormány – tette hozzá.

Szerbia vonatkozásában közölte: a szomszédos országok közül – még az EU-tag szomszédokat is figyelembe véve – ott a legtisztességesebb az eljárás a magyar közösséggel szemben, ezért Magyarország joggal érvel Szerbia uniós tagsága mellett.

Szijjártó Péter szerint ennek „ellenpontja” Ukrajna.     Fokozódik a nyomás a magyar közösségen az új elnöki adminisztráció hivatalba lépése óta, különösen az ukrán titkosszolgálat részéről, ami visszautasítandó – közölte.

Úgy látja, „torz módon” revizionizmusnak állítanak be olyan lépéseket, amelyek kizárólag a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség helyzetének javítására irányulnak.

„Nagy reményekkel vagyunk” az új ukrán vezetést illetően, de egyelőre a pozitív nyilatkozatokon túl nincs előrelépés – mondta.

Hozzáfűzte: Magyarország mindazonáltal jó kapcsolatokra törekszik Ukrajnával.

A politikus közölte: Szlovákiával „minden idők legjobb” kapcsolatait ápolják a praktikus kérdésekben, és bizonyos kérdésekben előrelépés történt a kisebbségi ügyek vonatkozásában, de vannak még megoldandó kérdések.

Romániával kapcsolatban elmondta: az országban hiányzik a politikai stabilitás, pedig Magyarország érdeke az lenne, hogy stabil politikai vezetés jöjjön létre, amellyel meg lehet állapodni.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy az elmúlt időben több olyan eset volt, amikor magyarországi pártok, képviselőik a határon túl olyan politikai versenyekben, ahol volt magyar induló is, nem mellette kampányoltak.

Ez olyan „új jelenség”, amely nem feltétlenül a legkedvezőbbek közé sorolható – fogalmazott. Hozzátette: az a helyes, ha a magyarok a határon túl a magyar szereplőket támogatják.

Szijjártó Péter megjegyezte: azért indították el a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, mert fontos cél, hogy gazdaságilag is megerősítsék a magyar nemzeti közösségeket.     Több mint 44 ezer pályázatot támogattak, ezekkel 228 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Jelenleg 35,8 milliárd forintnyi támogatási igényt megfogalmazó pályázat van bírálat alatt – közölte.

Képviselők kérdéseire az ukrajnai helyzetről Szijjártó Péter elmondta: Ukrajna vállalta a NATO felé, hogy a kisebbségi jogok fokozottabban tartja tiszteletben, így ez nem csak kétoldalú kérdés.

Amikor Ukrajna helyreállítja a korábbi helyzetet, akkor tud Magyarország a NATO és Ukrajna együttműködésének zöld jelzést adni – jelentette ki.

Közölte: erőforrásként kell tekinteni a nemzeti kisebbségekre, a magyar kormány is így tekint a Magyarországon élő nemzeti közösségekre.

Ugyancsak több képviselő érdeklődött a határátkelőkről. A külügyminiszter kiemelte: továbbra is prioritás minél több határátkelő nyitása.

A képviselők felvetették az úzvölgyi katonatemetőben történteket is. Szijjártó Péter közölte: folyamatosan napirenden tartják az ügyet.

Nem érthető, miért jó provokálni ilyen ügyben – tette hozzá.

Brenner Koloman (Jobbik) arról a sajtóhírről kérdezett, amely szerint a nagykövetségeknek utasítást adtak, kiket kell meghívni a rendszerváltozás évfordulójára szervezett eseményeikre. A külügyminiszter azt mondta, nem igaz, hogy bármire kötelezték volna a nagykövetségeket, nem adták utasításba, kiket kell meghívni.

Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnökének a magyar-horvát kapcsolatokat érintő érdeklődésére a külügyminiszter úgy reagált, hogy a Mol-ügy befolyásolja a kétoldalú kapcsolatokat.

Ugyanakkor a Mol már több gesztust tett a horvát állam felé, ezért Horvátország feladata, hogy ennek az ügynek az „árnyát” eltüntesse – közölte.

MTI