Bencés emlékévet hirdetett a Selye János Gimnázium igazgatója, Andruskó Imre a Szent Benedek-rend komáromi gimnáziumának utolsó tanéve 80-ik évfordulója alkalmából – ezzel is tisztelegve az alapítók emléke és a katolikus egyház legrégebbi szerzetesrendje előtt.
A bencések által 1812-ben alapított (1649-ben jezsuiták alapították) intézményben az 1944/45-ös tanév volt az utolsó bencés tanév Komáromban. Csak pár hónapot működött az intézmény ebben a tanévben, mivel 1944 telén elérte a front a várost, így beszüntették az oktatást is.
Hivatalosan azonban 1945. június 28-án szűnt meg: „a pozsonyi iskolaügyi hivatal a bencés gimnáziumot megszűntnek nyilvánította, a tanulókat, bencés atyákat szélnek eresztette, a 40 fős tanári gárdát és 600 diákot” – fogalmazott Andruskó Imre az október 10-én tartott, az emlékév kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Emlékeztetett, a
Kassai kormányprogram, a Beneš-dekrétumok értelmében az összes magyar tannyelvű iskolát bezáratta a háború után újjáalakult Csehszlovák állam, majd az 1950-es években a szerzetesrendet is elüldözte az országból.
Hangsúlyozta, az emlékév hivatalos támogatói a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, a Tihanyi Apátsági Múzeum és a Pannonhalmi Bencés Apátság mellett a Sine Metu Egyesület, Komárom Városa és a Duna Menti Múzeum.
Az emlékév világi megnyitóján elhangzott, egész évben programokkal készülnek. Külön megtiszteltetés számukra, hogy az emlékév egyházi megnyitójára a győri bencéseknél kerül sor október 22-én. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium dísztermében fogadott vendégeket Tóth Konstantin igazgató köszönti majd, a bencés rendház bejárása után pedig templomi orgona-koncerttel ünneplik az emlékév megnyitóját.
Andruskó Imre igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy Bencés múlt címmel pályázatot hirdetnek a diákok részére – a felhívást a következő napokban elküldik az iskoláknak. A pályázat célja, hogy tisztelegjenek a Szent Benedek-rend atyái előtt, akik irányításával másfél századon át működött a komáromi gimnázium. Mint fogalmazott, a rendszerváltás óta eltelt harminc év sem adta vissza a bencés korszak jelentőségét.
A tudományos igényességű pályamunkákkal méltó emléket szeretnének álltani a bencéseknek és az ezeréves oktatói-nevelői tevékenységüknek.
Az emlékév kapcsán megvalósuló eseményekkel kapcsolatban megemlítette, a tanév során a Selye Gimnázium ötven diákja tanulmányúton ismerkedhet meg a bencés renddel, lelkiséggel, az általuk működtetett iskolákkal. A komáromi gimnáziumban több alkalommal előadást tart majd Barkó Ágoston atya, a Tihanyi Bencés Apátság Múzeumának igazgatója arról, mit is köszönhet a magyar oktatásügy, történelem a bencés rendnek. Emellett számos program – bálok, labdarúgóbajnokság, koncertek – valósul meg a bencés intézmények és a komáromi gimnázium között.
Az intézmény volt diákja, Orosz Örs, a támogató Sine Metu Egyesület elnökeként az emlékév meghirdetésének szentelt sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a felvidéki magyar közösségnek különös figyelmet kell fordítania egy olyan intézményre, mint a Selye János Gimnázium, hiszen a mai napig egyszerre a legnagyobb és a legrégebbi felvidéki magyar középiskola.
Megemlítette, az emlékév kapcsán a Szülői Szövetséggel közösen kiadták nagy méretben, illetve több száz példányban nyomtatták ki azt a térképet, melyet Vörös Péter, volt parlamenti képviselő hagyatékából vásárolt meg egyesületük. Ezen a komáromi bencés gimnázium egykori igazgató-tanára, Németh Vilmos által készített Magyarország hegy-, sík- és vízrajzi térképe látható, melynek érdekessége, hogy a korabeli minisztérium 1881-ben iskolai segédeszközként általános használatba helyezte. Az emléktárgyat ajándékként megkapják a gimnázium diákjai, valamint az emlékév rendezvényeit meglátogató érdeklődők.
Forrás: felvidek.ma