Minden szempontra odafigyel egy jó építész - Külhoni Magyarok
általános Kárpát-medence arcai

Minden szempontra odafigyel egy jó építész

Az építészmérnöki munka nem hagyja megöregedni a tervezőt, mert az alkotás mindig a legfrissebb gondolkodásra készteti – vallja a Csíkszeredában élő és dolgozó Sárig István építész. A szakember elmondta: csak akkor tud örülni egy elvégzett munkájának, ha azzal a megrendelő is elégedett. Sárig István nagy kihívásnak és felelősségnek tartja egy oktatási intézmény megtervezését, mert egy bölcsődének, óvodának vagy akár iskolának, kiemelt szerepe van a helyi közösség életében és a magyarság megtartásában.

– A közelmúltban zárult le a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságnak a Jövőt építünk elnevezésű pályázata, amire ön is jelentkezett. Milyen munkával vett részt a kiíráson?

– Erdély dél-keleti részén fekvő Székelykeresztúrra tervezett napközi otthonnal vettem részt a pályázaton. Székelykeresztúr – tíz faluval határos küküllőmenti székely település – belvárosához közel épített intézményben három csoportszobát és egy multifunkcionális termet alakítottunk ki. Az utóbbiban jelenleg játszóház működik, szükség esetén csoport teremként is használható, további férőhelyeket biztosítva.

– Milyen szempontok érvényesültek az épület tervezésénél?

– Előre kell bocsátani, hogy az intézményt működtető unitárius egyház egy nagyon alkalmas helyszínt ajánlott fel az óvodának. Székelykeresztúr központjához közel, ugyanakkor lakóházas övezet közvetlen szomszédságában található a terület, ami a másik oldalról a XX. század eleji, eklektikus stílusban épített Berde Mózes Unitárius Gimnáziummal szomszédos. A tervezés nehézségét eme kettősség jelentette, a többnyire földszintes lakóházak sora és a léptékváltó emeletes gimnázium közé szerettünk volna  kapocsként egy nem túl kirívó, a helyi hagyományos építészet elemeit felhasználó épületet beilleszteni. Továbbá a Székelykeresztúrt kelet-nyugat irányba átszelő fő útvonal egyik leágazásánál található telek forgalmi zaj és parkolási problémájára szerettünk volna megoldást találni. Így az utcafrontról bevonva helyeztük el az épületet, ezáltal kialakítva saját parkolási lehetőséget és ültetett előkertet. A gyermekeknek kialakított játékudvar és a játék elemeket tartalmazó gumival védett felületek a telek belső, védettebb felén helyezkednek el. Ezzel a beépítéssel a gimnázium frontvonalához igyekeztünk illeszkedni, ugyanakkor az épület tömegképzésében az északi szomszédságban lévő lakóházak formavilágát tükrözni.

– Mennyire fontos lelkileg, hogy milyen épületet tervez egy építészmérnök? Van többlet jelentősége annak, hogy valaki egy bölcsődével, óvodával vagy éppen iskolával dolgozik?

– Az oktatásnak óriási a jelentősége, így a bölcsődéknek, óvodáknak és iskoláknak is hatalmas a felelőssége abban, hogy a jövő nemzedéke miként nő fel, és milyen környezetben folytatja tanulmányait. Éppen ezért nagyon körültekintően kell kialakítanunk egy oktatási intézményt, hiszen a gyermekek a napjaik jelentős részét ott töltik. Meg kell próbálnunk az otthoni környezetnél is jobb körülményeket teremteni, hogy egy napközis, vagy épp egy diák, már csak ennek köszönhetően is, szívesen menjen iskolába, és ott jobban tudjon figyelni a tanítókra. Ezen gondolatokat szem előtt tartva próbáltam megtervezni a székelykeresztúri napközi otthont is, alacsonyabb ablak melvédekkel, a kedvező tájolással, viszonylag nagy belső játékfelületekkel is az ottlétet igyekeztem időtlenebbé, kellemesebbé tenni.

– Mit tud hozzáadni egy jól megtervezett oktatási intézmény a helyi magyar közösség életéhez?

– A magyar kormány által elindított Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program nagyon nagy segítség a határon túli, így az erdélyi magyarságnak is, a kezdeményezés teljes mértékben hiánypótló. Erdély jelentős részében nagyon kevés az előírásoknak megfelelő magyar óvoda, azokat a legtöbb helyen nem rendeltetésszerűen használt, kibővített, átalakított lakóházakban működtetik. Márpedig a minőségre van igény, ezt bizonyítja, hogy az új, tavaly átadott székelykeresztúri napköziben már a megnyitás évében túljelentkezés volt. Vagyis egy új, a mai standardoknak megfelelő, otthonos terekkel rendelkező napközi motiváló a fiatal családoknak, és ösztönzi a szülőföldön való maradást is.

– Egy óvoda megtervezésekor honnan merítik a szükséges tudást?

– A tervezéskor a szigorú előírásokat szem előtt tartva kell dolgoznunk, de az alkotást megelőzően tanulmányozunk belföldi, anyaországi vagy éppen külföldi példákat is. Fontos azonban a józanság a gondolkodásunkban, és az itthoni kontextust figyelembe véve – épített környezet, anyagi forrás, építő, megrendelő és felhasználó – kell közös talajra hozni a megálmodott épületet.

– Ha már a tervezésnél tartunk, minek vagy kinek a hatására választotta az építészmérnöki hivatást?

– Már a napköziben jól rajzoltam, ezért a szüleimnek azt javasolták, hogy mindenképpen művészeti iskolába írassanak majd be. Ennek köszönhetően indultam el a művészeti vonalon, és végül építészmérnök lettem, e hivatásnál a jó rajzkészségemnek hasznát vettem és veszem a mai nap is. Ha csak a saját példámból  indulok ki, az is azt mutatja, hogy már az napközis évek is sorsdöntő hatással lehetnek az ember életére.

– Melyik munkáira a legbüszkébb az eddigiek közül?

– Fiatal építészként, talán az első, csíkpálfalvai családi ház tervem a legemlékezetesebb számomra, értékmegőrzés terén pedig az esztelneki kolostor felújításának a megtervezése volt fontos. Mindig törekszünk az arany középútra, hogy a megtervezett épület jól használható legyen, de mi szakmailag is úgy érezzük, hogy maradandót alkottunk.

– Minden szakmában, hivatásban fontos az utánpótlás. Mivel érvelne a fiataloknak, miért érdemes az építészmérnöki hivatást választani?

– Számomra nagyon fontos, hogy legyen az emberben alkotás iránti vágy, és ennek a vágynak a megéléséhez nyújt remek lehetőséget az építészet. Lényeges szempont, hogy ahány épület annyi kihívás, a munkánk nem unalmas, gyakran változik az ügyfél, a helyszín és a feladat. Összetett gondolkodásra késztet, az építész által tervezett épületek az adott közösséget szolgálják, lenyomatot hagyva az utókornak. Az építészmérnöki munka ráadásul nem hagyja megöregedni a tervezőt, mert az alkotás mindig a legfrissebb gondolkodásra készteti. Talán azt is fontos megemlíteni, hogy ebben a hivatásban a legjobbat otthon lehet nyújtani, ismert környezetben, így nem kell elhagyni a szülőföldünket a boldogulás, esetleg a megélhetés érdekében, mert mindkettőre egy időben és egyazon helyen ad megoldást.

Kapcsolodó cikkek

  • Aki Szabadkát várossá tette

    Hétfőn Szabadkán felavatták Bíró Károly, a város egykori polgármestere a Radić fivérek utcában lévő egykori otthonának falán lévő emléktábláját.