Móra Ferencre emlékeztek Csókán - Külhoni Magyarok
általános Hírek Vajdaság

Móra Ferencre emlékeztek Csókán

Csütörtök délután Csókán Móra Ferenc halálának 90. évfordulójára emlékeztek. Az egybegyűltek először megkoszorúzták az író és muzeológus mellszobrát, majd a Csókai Városi Könyvtár olvasótermében Tóth Lívia újságíró, mesterdiplomás kulturális mediátor A rőzseláng őrzői – Móra Ferenc emlékezete című előadására került sor. Az író műveiből Erdélyi Ilona, Kónya Lívia és Oláj Ibolya olvasott fel, Móra Ferenc megzenésített versét pedig Kónya Sándor adta elő.

A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület és a Csóka Művelődési-Oktatási Központ rendezvényét megtisztelte jelenlétével dr. Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke, Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke, Sutus Áron, a VMMSZ elnöke, Kormányos László tartományi sport- és ifjúsági segédtitkár, Ótott Róbert tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes, Újhelyi Nándor, a törökkanizsai képviselő-testület elnöke, Oláj Tibor, a csókai képviselő-testület elnöke, Jerasz Anikó, a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ igazgatója, Kormányos Katona Gyöngyi, a VMMI igazgatója, valamint a csókai önkormányzat, a VMSZ Csóka községi és helyi szervezetének képviselői.

A koszorúzás után az egybegyűltek átvonultak a könyvtárba, ahol Tóth Lívia előadását hallgathatták meg arról, hogy Móra Ferenc Csókán való tartózkodása milyen hatással volt a település akkori és későbbi életére.

– Móra Ferenc 1907 és 1913 között nyolc alkalommal járt Csókán, és összesen 135 napot töltött el a településen. Régészeti ásatásokat végzett itt a szegedi múzeum fiatal munkatársaként a Csóka melletti régészeti lelőhelyen. Az előadásomban két kérdésre próbálok meg választ találni és adni is. Az egyik az, hogy Móra Ferenc itt-tartózkodása milyen nyomot hagyott a település történetében, illetve mennyire volt hatással az akkori és a mostani lakosok helyi vagy nemzeti identitásának alakulásában és a szülőföld iránti szeretet megerősítésében. A másik kérdés az, hogy az író munkásságára hogyan hatott a Csókán töltött idő. Ezt könnyű megválaszolni, mivel nagyon sok újságcikkben, versben és novellában megemlékezett a településről és az itteni emberekről. Régészeti kutatásának eredményeit is publikálta, így Csóka és a csókai leletek bekerültek a világrégészet irodalmába. Az előadásom sarkkövei az ásatások, Móra Ferenc csókai kötődése és barátsága Farkas Szilárd plébánossal, a kopjafa, amivel megjelölték az ásatási helyszínt, Cs. Simon István és a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, valamint egy útmutató ahhoz, hogy hogyan lehetne az emlékezet őrzését újabb elemekkel bővíteni – fogalmazott Tóth Lívia.

Kiss Tóth Erika, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke rámutatott arra, hogy Móra Ferenc a települést a világirodalomnak adta.

– Csóka egy nagyon kis település a nagy világban, de olyan dolgokat tárt fel az író a határban, amivel felhívta a világ régészeti figyelmét, ezért ezzel az emléknappal tartozunk neki. Egyesületünk 1969-ben kezdett el megalakulni, és úgy érezték, hogy a mi kultúránkat, a mi népi hagyományainkat mi magunk tudjuk őrizni, viselni és megélni a napjainkban. Cs. Simon István és barátai 1970-ben jegyezték be az egyesületet ezen a néven. Ők választották ezt a nevet, és mi örököltük. Azt gondolom, méltán választották, hiszen abban az időben, amikor ő itt kezdő archeológusként ásatásokat végzett, akkor nagyon ügyesen vezette be a világirodalomba a Kremenyák témáját. Mindemellett nagyon szerette a csókai embereket, jó barátságot ápolt a pappal és a helyi hívekkel is. Kötelességünk továbbvinni azt, amit örököltünk, mert van mit tanulni a múltból, hogy bátran léphessünk a jövőbe – fogalmazott Kiss Tóth Erika.

Forrás: magyarszo.rs

Kapcsolodó cikkek

  • Tánczos Barna: Székelyföld volt, van és lesz

    Az 1764-es madéfalvi vérengzésnek emléket állító Siculicidium emlékműnél látta vendégül szombaton Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi kampányrendezvényein