Továbbra is háborúpárti az ukrajnai helyzettel kapcsolatos brüsszeli megközelítés, az Európai Bizottság húszmilliárd eurós előterjesztésében minden benne van, ami a háborúról szól, de továbbra sincs benne semmi, ami arról szólna, hogy miként lehetne békét teremteni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülést követő sajóértekezletén arról számolt be, hogy az ukrajnai biztonsági garanciákról szóló javaslatokat tárgyalták meg, amelyek alapján a következő négy évben húszmilliárd euróval támogathatnák a fegyverszállítást, illetve kiképző missziót telepíthetnének az országba. Emellett az európai védelmi ipar fejlesztéséről is szól az előterjesztés, sőt egyesek arról beszélnek, hogy Ukrajnában is hadiipari beruházást kellene végrehajtani. Fontos elem továbbá az ukrajnai újjáépítés és az újabb szankciók elfogadása Oroszországgal szemben – sorolta.
„Tehát minden benne van, ami a háborúról szól, de sajnos továbbra sincsen benne semmi ebben az előterjesztésben, ami arról szólna, hogy hogyan is lesz béke. Jól láthatóan az európai megközelítés, a brüsszeli megközelítés az ukrajnai eseményekhez továbbra is háborúpárti” – mondta. Brüsszelben arra számítanak, hogy a további négy évben is háború lesz Ukrajnában, mi ezt nem fogadjuk el” – szögezte le, rámutatva: ezt bizonyítja, hogy a következő négy évre évente ötmilliárd eurót irányoznának elő az újabb fegyverszállításokra. Ha nem számolnánk azzal, hogy még négy évig háború lesz, akkor miért kellene további négy évben is ekkora mennyiségű, hatalmas összegű pénzért fegyvereket szállítani Ukrajnába?” – tette fel a kérdést.
„Tehát szól ez az előterjesztés mindenről, ami a háborúhoz kapcsolódik, de továbbra sem hajlandó Brüsszelben, Luxemburgban, Nyugat-Európában senki beszélni arról, hogy akkor hogyan is lesz béke” – vélekedett.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Európa továbbra is háborús pszichózisban szenved, és nem hajlandó a béke lehetőségét még csak megvitatni sem. Aláhúzta: Brüsszelben úgy látják, hogy a harctéren keresendő a megoldás, viszont az elmúlt másfél azt mutatja, hogy ez nem igaz. „A harctéren halottak vannak és pusztítás. És ahogy egyre több halott lesz, és ahogy egyre nagyobb lesz a pusztítás, úgy lesznek egyre rosszabbak a feltételei a békének” – fogalmazott. „Szeretném azt is elmondani, hogy akár fegyvergyártás, akár kiképzés telepítése Ukrajna területére, egy háborús területre, az számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan, mert egy ilyen döntés azonnal háborúba rántaná az Európai Uniót is, amely egyébként nem is egy biztonsági, hanem egy politikai-gazdasági integráció” – közölte.
A miniszter az ellen is tiltakozott, hogy biztonsági okokkal próbálnak hazánkra nyomást gyakorolni Ukrajna európai uniós csatlakozásának felgyorsítása érdekében. „Az Európai Unió nem biztonsági szervezet, ez egy politikai-gazdasági integráció, így biztonsági okokkal indokolni kizárólag egy ország leendő tagságát, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan” – emelte ki.
Elmondta, több kollégája is bizonyos „Ukrajna-fáradtságot” emlegetett, ami arról szól, hogy nehéz fenntartani a közvélemény érdeklődését a kelet-európai országban zajló háború iránt, és különösen igaz ez most, amikor az izraeli konfliktus is valamelyeset háttérbe szorítja az eseményeket. „Ha ez igaz, akkor ez még inkább aláhúzza a béke mielőbbi megkötésének szükségességét. Mert csak a békével tudjuk megmenteni az emberéleteket, csak a békével tudjuk elejét venni a pusztításnak” – figyelmeztetett.
MTI