„A büszkeségem abban nyilvánul meg, hogy közösséget és üzletet építek a szülőföldemen” – Rácz Attila szoftvercéget és kastélyszállót vezet Székelyföldön - Külhoni Magyarok
Kárpát-medence arcai

„A büszkeségem abban nyilvánul meg, hogy közösséget és üzletet építek a szülőföldemen” – Rácz Attila szoftvercéget és kastélyszállót vezet Székelyföldön

Rácz Attila az egyik legnagyobb székelyföldi IT-vállalat, a csíkszeredai Magic Solutions alapítója, a Székelyföldi IT Plus Klaszter alelnöke. Amikor nem a helyi digitalizációért tesz, feleségével az olaszteleki Daniel-kastély fejlesztésén és üzemeltetésén dolgozik. A turisztikai projekt merőben más feladatokkal látja el, mint a szoftvercég, legújabb szolgáltatásában mégis találkozik a két terület. A háromgyerekes édesapával digitális és turisztikai vállalkozásról, munka és magánélet egyensúlyáról beszélgettem.

Egy korábbi interjúban mesélted, hogy nem jutottál be elsőre az egyetemre, és olyan is volt, hogy kirúgtak egy munkahelyről, mert nem tartottak elég jó programozónak. Hogyan élted meg ezeket a kezdeti kudarcokat?

A középiskolában informatikai osztályba jártam, az egyetemen pedig gazdasági informatikát tanultam, Bukarestben végeztem. Jelenleg elsősorban nagy IT-projektek értékesítésével foglalkozom. Ezekről azt kell tudni, hogy tíz üzleti lehetőségből kilenc megbukik, én viszont el tudtam fogadni ezt az elrettentő statisztikát, s úgy gondolom, egy sales-es beállítottságú embernek ezt fel is kell tudnia dolgozni. Muszáj felvállalni a kudarcokat is ahhoz, hogy haladjunk a céljaink felé, én éppen ezért ezeket is teljes mellszélességgel vállalom.

Honnan jött az ötlet, hogy vállalkozz?

Az egyik volt osztálytársammal leültünk egyszer meginni valamit, s miközben beszélgettünk, kitaláltuk, hogy létrehozunk egy informatikai vállalkozást. Nem bonyolítottuk túl a dolgot, számítottunk a jó szerencsére, ami meg is jött 2003 tavaszán. Egy hónappal a vállalkozás elindítása után felkeresett egy cég, amelynek olyan partnerre volt szüksége, ahol tudnak magyarul, Budapesten és Bukarestben is jelen vannak, s ismernek egy akkor még kevésbé népszerű technológiát. Mi pont erre a technológiára alapozva hoztuk létre a két városban a Magic Solutions-t. Ez volt az első multinacionális cég, amely elkezdett velünk dolgozni, óriási mázlink volt vele. De úgy gondolom, ha van egy célod, ha tudod, hogy mit szeretnél elérni – hangozzon az bármilyen őrülten is –, elegendő kitartással és tudatossággal meg lehet valósítani. Ez a mentalitás nálam mindig bevált, segített a megfelelő munkahely megtalálásában és a vállalkozás elindításában is. Ma már több mint 40 főt foglalkoztatunk a szoftvercégnél, több alkalmazást és startupot is létrehoztunk, kézben tartunk.

Közel húsz éve alapítottad az informatikai vállalkozást, azóta sikeresen működik. Mi jelentette eddig a legnagyobb kihívást?

Nem tudnék egyet kiemelni, mert itt folyamatosak a kihívások.

Egy szoftvercégnél nagyon gyorsan kell adaptálódni a változásokhoz, napi szinten kell követni, mi zajlik a piacon. Ebben az iparágban nem lehet egy jól működő konzervatív modellt alkalmazni.

2003 óta elég sok mindent megéltünk, de most nagy fordulóponthoz érkeztünk. Jelenleg például egy kisebb erőforráskrízisben vagyunk, ezt próbáljuk orvosolni. Emellett különböző technológiai és modernizációs folyamatokat viszünk véghez, új termékeket hozunk létre, közben a saját startupjainkkal is foglalkozunk. Ez lesz az eddigi legnagyobb változás a cég történetében, viszont várhatók még ennél még nagyobbak is.

A cégvezetés mellett egy komoly turisztikai projektben is részt veszel. Mi motivált abban, hogy a feleségeddel egy kastélyszálló tulajdonosai legyetek?

Szerettük volna itthon nemes célba fektetni a szoftvercégből generált pénzügyi forrásainkat, ezért tizenhárom évvel ezelőtt megvásároltuk az olaszteleki Daniel-kastélyt. Ez egy 17. századi épület, amely nagyon rossz állapotban volt korábban. Felújítottuk, öt év után meg is nyitottuk a kastély egyik szárnyát. Ezt követően vásároltunk egy újabb történelmi ingatlant, amely a kastély közvetlen szomszédságában van. Ezzel növeltük a szálláskapacitást, és létrehoztunk egy különleges wellness-részleget is egy 500 négyzetméteres, boltíves pincetérben. A Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával folyik a kastélypark felújítása, emellett létrehoztunk egy egyedi kiállítóteret is. A legnagyobb öröm számunkra, hogy a kastélyban sok történelmi falképet és faragott kőelemet találtunk a felújítások során, így a műemlékvédelemből is jócskán kivesszük a részünket.

Megfér egymás mellett egy történelmi ingatlan fejlesztése és egy IT-vállalkozás?

Az épített örökség körüli tevékenység szöges ellentéte a szoftverbiznisznek. Utóbbinak csupán néhány éves múltja van, és eléggé megfoghatatlan, a kastélyszálló viszont négy évszázados múltra tekint vissza.

Négyszáz éve áll az épület, és az a cél, hogy minél jobban megőrizzük. Ez ugye megfogható is, mert oda lehet menni, meg lehet tapintani a tárgyakat, neki lehet dőlni a falnak.

A turisztikai vállalkozásunk időközben jövedelmezőbb, szebb és izgalmasabb üzletté alakult, mint a szoftverbiznisz. Legújabb projektünkben, a holmi.jó nevű alkalmazás keretein belül össze is tudtuk hozni ezt a kettőt.

Mi ez az alkalmazás pontosan?

Egy olyan applikáció, amellyel egyszerűen be lehet szerezni helyi, hagyományos módszerrel termelt és előállított élelmiszereket, kézműves tárgyakat. Azt vettük észre a kastélyszálló üzemeltetése során, hogy van egy vendégkör, amely nagyon nyitott ezekre a termékekre, és hajlandó akár többet fizetni is értük. Tulajdonképpen innen jött az ötlet, hogy fogjuk össze a helyi termelőket, tegyük elérhetővé mindenki számára ezeket a minőségi árukat. A holmi.jó alkalmazást a Pro Economica Alapítvány támogatásával készítettük – tőlük nemcsak anyagi segítséget kaptunk, de általuk egy óriási termelői közösségbe is bekerültünk. Decemberre elérjük azt, hogy több mint ezer termelő és több mint ötezer termék lesz megtalálható az appon. Most még tesztelés alatt áll, de már le lehet tölteni.

A Székelyföldi IT Plus Klaszter egyik fő mozgatórugója is vagy. Mi ezzel a célotok?

Informatikai cégeket fogunk össze annak érdekében, hogy Székelyföldön élénkítsük és felgyorsítsuk a digitalizációt, tudatosítsuk a jelentőségét. A klaszter keretén belül van egy fontos eseményünk, a Digitális Székelyföld Konferencia, amely az évek során az egyik legnagyobb romániai magyar eseménnyé nőtte ki magát. Legutóbb körülbelül hatszáz résztvevőnk volt. Ezzel elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy az informatikusok találkozzanak egymással, ugyanakkor az is cél, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok közelebb kerüljenek a digitalizációhoz.

Örülünk, hogy sok magyarországi partnerünk is van, akik nagyon megszerették Székelyföldet, évente jönnek ide eseményekre.

Tavaly elmaradt a rendezvény, nem volt online változata, és úgy néz ki, hogy idén sem fogjuk tudni megtartani a járványhelyzet miatt.

A munkádból kifolyólag sokat utazol, mikor tudsz így időt szakítani a családra?

Valóban mindennap megyek valahova, nem vagyok irodai ember. Általában heti egy napot ülök otthon, akkor e-maileket olvasok, intézem a teendőimet. Sepsiszentgyörgy a bázis, itt élünk a családommal, és legtöbbször Csíkszeredába, Bukarestbe, Olasztelekre járok, néha Marosvásárhelyre, Udvarhelyre, Budapestre is megyek. Szeretem ezt a dinamikus életmódot, de nagyon törekszem arra, hogy meglegyen az egyensúly a munka és a család között. Figyelek arra, hogy esténként néhány órát a gyerekekkel töltsek, de az esetek többségében a reggeli előkészület és a hétvége is a családé. Többször szoktam kivenni szabadságot is, ezek közül egyet-kettőt nagyobb utazásra fordítunk, például elmegyünk valamelyik távoli országba. Legutóbb Afrikában jártunk, ott töltődtünk fel.

Székelyföldön élsz és dolgozol. Mit jelent számodra a magyarságod?

Tisztességes székely neveltetést kaptam otthon. Megtanultam azt, hogy vigyáznunk kell a magyarságunkra, a székelységünkre, és hogy meg kell maradnunk. De az én büszkeségem inkább abban nyilvánul meg, hogy vállalkozásokat fejlesztek, közösséget és üzletet építek a szülőföldemen. A csapatok, amelyekkel dolgozunk, Székelyföldön vannak, a profitot is itt fordítjuk vissza.

A kisebbségi léthez az is hozzátartozik, hogy én Bukarestben az Attila névvel nem igazán tudtam elrejteni, hogy magyar vagyok, de rengeteg előnyt faragtam belőle.

Az emberek egyből megjegyeztek, odafigyeltek rám, én pedig ebből egy nagyon jó brandet építettem ki magamnak, barátságokat és munkakapcsolatokat kötöttem általa.

Vadas Henrietta, Képmás 

Kapcsolodó cikkek