Mindenáron megtartanák a fiatal szakembereket Székelyföldön - Külhoni Magyarok
Kárpát-medence arcai

Mindenáron megtartanák a fiatal szakembereket Székelyföldön

A fiatal orvosok, művészek szülőföldön való megtartásáért, hazacsábításáért dolgozik a két szervezet 2015-ös összeolvadásával létrejött Studium Prospero Alapítvány Székelyföldön. Vass Levente ügyvezető elnök, romániai egészségügyi államtitkár csaknem tucatnyi programról számolt be, amelyek évek óta élvezik a nemzetpolitikai államtitkárság támogatását. Az alapítványt nem fektette kétvállra a koronavírus-járvány sem, a szervezet a megváltozott körülmények között, az online térben is hatékonyan tud működni.


A Studium Prospero Alapítvány hosszú évek óta aktív szereplője az erdélyi, a székelyföldi közéletnek. Mikor és milyen célok érdekében hozták létre a szervezetet?

– A Studium Alapítvány 1998-ban jött létre, a szervezetet a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség és a magyar tanári kar közösen, együtt dolgozó vezetőségi tagjai gondoltuk ki annak a reményében, hogy az összegyűjtött tapasztalatainkat aktívan tudjuk gyümölcsöztetni az orvosi egyetem háttérintézményének kialakításánál. A Prospero Alapítványt 1997-ben hasonló alapon a művészeti egyetem tanári kara alapította meg. A két alapítvány 1998-tól már közösen, költséghatékonyan, egymás pályázatait figyelve, a másikat támogatva működött. Ez így ment több mint egy évtizedig, majd a két alapítvány egy többéves felmérés és előkészítő munka után 2015-ben egyesült, és a marosvásárhelyi állami magyar felsőoktatás háttérintézményévé vált. Az alapítványnak tizenkilenc kuratóriumi tagja van, a testületbe minden tíz évben egy történelmi egyház képviselője kap meghívást. A kuratóriumnak tagja mások mellett a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség és az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének mindenkori elnöke, míg a két egyetem több személyt is delegál a testületbe, ez biztosítja az átláthatóságot, és azt, hogy megfelelő döntések szülessenek.

– Mivel foglalkozik az alapítvány?

– A Studium Alapítvány 2003-ban adta át a Tanári Lakások Szakkollégiumot. Előzőleg 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány alatt készültek el a rezidens orvos, doktorandusz, művész mesteri képzős szolgálati lakásaink, amelyekkel együtt szocializálódott alapítványunk is. A szakkollégiumban közösségi programok szervezésére is lehetőséget biztosítottunk. Ugyancsak az első Orbán-kormány alatt készült el a Studium Központi Szakkönyvtár, amely sok kisebb-nagyobb marosvásárhelyi szakkönyvtár összevonásával jött létre, itt 9 ezer kötet kapott helyet. Ezt az elmúlt négy évben a művészeti szakkönyvtár állományával egészítettük ki, és ezt a magyar diákok és oktatók rendelkezésére bocsátjuk. Ami az utóbbi éveket illeti, Szatmárnémetiben, Sepsiszentgyörgyön hat, illetve hét szolgálati lakással, kollégiummal, Csíkszeredában három, Gyergyóban kettő, Szilágykrasznán egy családi házzal állunk a hazatelepedni vágyó és itthonmaradó orvosok és művészek rendelkezésére. Marosvásárhelyen folyamatban van újabb tizenöt, Nyárádszeredán pedig két lakás építése, Borszéken és a Székelykeresztúr melletti Nagymedeséren az átadásra készülünk, így idéntől mintegy 65 lakással segítjük az itthon boldogulni szándékozó fiatalokat. Az elmúlt húsz évben több mint hatszáz szakembernek és családjának biztosítottuk a lakhatását legalább egy, de akár hat éves periódusra. Ebben a munkában a nemzetpolitikai államtitkárság mellett helyi magyar vállakozók és az önkormányzatok is támogatnak minket, akik adott esetben telket adnak a fejlesztéshez, és biztosítják az infrastruktúrát, a közműveket is.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával készült orvoslakások átadása Gyergyószentmiklóson 2019. szeptember 12-én

– Milyen további programjaik vannak még?

– Megalkottuk 2014-ben az első Marosvásárhelyi magyar orvosi szaknévsort, amiben 350 szakember elérhetősége kapott helyet. Ezt 4-5 ezer példányban készítjük el, amit elsősorban betegeknek és hozzátartozóiknak juttatunk el , de megkapnak egész Erdélyben az önkormányzatok, egyházak, családorvosok és a szociális intézmények is. Ezzel segítjük a fiatal orvosokat, de a magyar betegeket is, akik így az anyanyelvükön kaphatnak ellátást. Ezen felbuzdulva, 2015-ben elkészítettük és folyamatosan frissítjük a Magyar rezidens orvosok szaknévsorát is, amely a Marosvásárhelyen tanuló körülbelül négyszáz fiatal szakembernek tartalmazza a nevét, a szakosodását, hogy az illető hányad éves és korábban hol érettségizett. A szaknévsort évente eljuttatjuk az orvos-utánpótlásban érdekelt egészségügyi intézményeknek, cégeknek, de az adatbázis elektronikusan is elérhető. Ehhez ettől az évtől hozzákapcsoljuk a többi erdélyi magyar adatbázisunkat is. Időközben a teljes Maros megyei orvosi szaknévsort, majd a Maros megyei fogorvosi szaknévsort is elkészítettük. E „szakember-számontartás” akkor is segít, ha egy székelyföldi városban megüresedő osztályvezetői állásra már évekkel ezelőtt külföldre költöző valamikori rezidenst lenne jó hazahívni az érettségi vizsga helyszínéül szolgáló szülőföldre. A pályaválasztást segítjük úgy is, hogy a rezidensek szakosodása előtt összehozzuk a fiatal orvosokat, a közkórházak vezetőit és a tulajdonosok képviselőit is egy konferencián, ahol megpróbáljuk a hiányszakmák felé irányítani az éppen szakirányt választó fiatalokat.

– Említette, hogy az alapítvány a tevékenysége során együttműködik a nemzetpolitikai államtitkársággal. Miről szól ez a kapcsolat?

– A nemzetpolitikai államtitkárság előtt ismert volt a munkánk, a tevékenységünk, ezért úgy gondolták, hogy intézményes rendszerben, ellenőrizhető módon, a forrásokat el nem aprózva eredményesebb és célravezetőbb lehet támogatást adni. Ezért rendkívül hálásak vagyunk, ugyanakkor felelőséggel ruháztak fel, megbíznak bennünk, és mi kiemelten ezt köszönjük.

– Célzottan egy-egy programra ad a nemzetpolitikai államtitkárság támogatást?

– Az együttműködésünk kiváló. Mi minden évben elküldtük a támogatásra javasolt programjainkat és azok költségvetési tervét, ezt az államtitkárság megvizsgálta, majd szóban is egyeztetünk a javaslatainkról, az általunk javasolt fejlesztések irányáról, céljairól és igyekeznek a vállalásainkra megoldást adni. Ez a rendszer évről-évre kiszámíthatóan működik, szervezeti stabilitást ad és innovatív, hiszen költséghatékonyabb közösségmegtartó programjainkat, új ötleteinket rugalmasan felkarolni képes megoldás.

– A koronavírus-járvány mindenkinek az életét megnehezíti, nincs ez másképpen Erdélyben sem. Milyen változást hozott az önök életében a pandémia?

– A mi munkánk abból a szempontból lett nehezebb, hogy nagyon sokszor a munkatársakat tele munkában vagy váltásban kellett beosztanunk. A rendezvényeinket, a programjainkat online kellett megszerveznünk, az ehhez szükséges infrastruktúrát ki kellett építenünk, de azzal, hogy sikerült, a szükséges feltételeket 5-10 évre biztosítottuk. A megváltozott helyzethez ezzel alkalmazkodtunk, amit jól mutat, hogy az utolsó online rendezvényünkön kétszáz orvos és húsz intézményvezető vett részt. Ezt az új helyzetet azonban nem átoknak, hanem áldásnak érzem, ez minket arra serkent, hogy időben felkészüljünk a várható kihívásokra. A jövőben, akár a járvány után is, sok minden, főleg a kommunikáció az online térbe költözhet át. Ami nem baj, mert nem a rendezvényeken kapott kávék és pogácsák a fontosak, hanem az ügyeink.

Kapcsolodó cikkek