Vukovártól 15 kilométerre délre fekszik az alig több mint 300 lelket számláló Berak. A nyugat-szerémségi falucskát ma már túlnyomórészt horvátok és szerbek lakják, de a szláv környezetben akad egy magyar família is, az Éllő család.
Berak települést először a 15. században említik írásos dokumentumokban, mikor is ott a Kórógyi család kolostort építtetett. A török hódoltság alatt lerombolták, ami ezután elnéptelenedett, és csak a 18. században települtek ide új lakói, akik zömében horvátok voltak, később azonban több német és magyar család is érkezett a vidékre szerencsét próbálni. A második világháború után a község német lakosságát elűzték, házaikba szerbeket telepítettek. A települést egészen a honvédő háborúig virágzó gazdaság jellemezte. A háború (1991-95) alatt 58 beráki lakos vesztette életét, sokan pedig elmenekültek otthonaikból. Az álmos kis település legnagyobb gondja jelenleg a munkanélküliség és az elnéptelenedés, ami az egész régiót sújtja.
Mindig, minden körülmények között megmaradtak magyarnak
Berak távol esik a legtöbb magyar közösségtől, ezért ott nem könnyű magyarnak lenni. Az itt lakó Éllő Dánielék magyarul már csak otthon beszélnek gyerekeikkel és szüleikkel, mivel más magyar család már évtizedek óta nem él a faluban. Éppen ezért nagy szerepet játszik a magyar nyelvű tévéadás és az internet abban, hogy megőrizzék nyelvtudásukat és frissítsék szókincsüket. Gyermekeiket is igyekeznek magyar identitásúnak nevelni. Éllő Dánielnek három, testvérének, Tibornak, aki a szomszédos településen él, egy gyermeke van, akik mind rendszeresen járnak anyanyelvápoló órákra a čakovci iskolába.
– Számunkra fontos megtartani magyarságunkat, a szüleink magyarnak neveltek bennünket, ez az identitásunk. Mindig is rendszeresen jártunk Magyarországra, ahol rokonaink sajnos már nincsenek, de baráti kapcsolat köt minket anyaországi emberekhez, akikkel rendszeresen összejárunk, és ez nagymértékben segít megőrizni magyarságunkat – meséli Dániel, miközben népviseletbe öltözött ősei képeit mutatja.
Csak kemény munkával lehet megélni
A héttagú Éllő család – Dánielék egy háztartásban élnek szüleivel – az egyetlen magyar család Berakon. Őseik a 19. század végén költöztek ide Békéscsaba környékéről, hogy szerencsét próbáljanak. Már a kezdetektől fogva mezőgazdasággal foglalkoztak, négy cséplőgépükkel járták a környéket és aratták a gabonát egészen a második világháború végég. Akkor a kommunista rezsim megfosztotta őket mindenüktől. A testvérek, Dániel és Tibor a kétezres évek elején döntött úgy, hogy őseik nyomdokába lépnek, és belevágnak a földművelésbe. Kezdetben kis földterületen dolgoztak, ám idővel folyamatosan bővítették gazdaságukat.
– Kizárólag szántóföldi kultúrákat termesztünk: búzát, kukoricát, napraforgót és kisebb mennyiségben szóját. Szerencsére az eladással nem szokott gond lenni, igaz, az árak lehetnének kedvezőbbek is. A földeket testvéremmel közösen műveljük, szezonban pedig egy munkást is felveszünk, mivel magunk nem győznénk. Jelenleg 220 hektáros területet művelünk. Egy része saját szántóföld, a többit béreljük. A legnagyobb probléma számunkra, hogy mintegy 120 különböző parcellán dolgozunk, ami nem kis logisztikai feladat – mondja Dániel, aki mosolyogva hozzáteszi, egyszer volt példa arra is, hogy véletlenül más földjét szántották fel.
Éllőék a HMDK gazdaságfejlesztési programjának sikeres pályázói közé tartoznak. Egy modern, a kor követelményeinek teljes mértékben megfelelő traktort pályáztak meg, amely nagymértékben megkönnyíti majd munkájukat, nagyon hálásak érte a magyar kormánynak.
Új Magyar Képes Újság
