Külhoni Magyarok – A Kárpát-medence arcai: portrék, sztorik, életutak

Kategória: Kárpát-medence arcai

Egy csodás mesemondó, akit tenyerén hordoz az élet

Úgy érzem, valamiért engem nagyon szeret a Jóistenke, mert azon kevés szerencsés áldottak közé tartozom, akik egész életükben azt csinálhatták, amit szeretnek – vallja Fábián Éva mesemondó, aki nemcsak a népi kultúra ápolásában, hanem óvónőként is maradandót alkotott. A bukovinai székely származású énekes és előadóművész azt reméli: amíg ereje lesz hozzá, és amíg igény lesz a munkájára, addig számíthatnak rá.

(tovább…)

„A Megváltónk legyőzte a bezártságot a feltámadás, a nyitott sír csodája által”

Az anyaországi támogatásnak történelmi jelentősége van, az elmúlt tíz év rendkívül meghatározó, egy valódi mérföldkő a mi életünkben is – erről beszélt a Külhonimagyarok.hu hírportálnak adott interjújában a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Géresi Róbert reményét fejezte ki, hogy a felvidéki magyarság fogyását meg lehet állítani, de ehhez szavai szerint teljes összefogásra van szükség. Az egyházi vezető üdvözölte a felvidéki magyar pártok megegyezését, az egységes érdekképviselet létrejöttét.

(tovább…)

„Kis nép vagyunk nagy kultúrával”

A Tamási Áron-díjas Török Viola rendező a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetője Háromszéken született, Kovásznán. Magyarságtudata a népzene és a néptánc kapcsán alakult felelősséggé és vált megtartó erővé, elkötelezettséggé. Munkája során több ízben is foglalkozott Tamási Áron műveivel. Az utóbbi években színházi munkája során több népszerű előadást is készített a székely magyar író műveiből, ilyen a Boldog nyárfalevél, a Tündöklő Jeromos, a Hullámzó vőlegény vagy a Vitéz lélek.

(tovább…)

Új erőre kapott az elmúlt évtizedben a délvidéki magyarság

A megfogyatkozott délvidéki magyarságnak azok helyett is erőt kell tudnia felmutatni, akik nincsenek itt velünk, de bízunk benne, hogy egyszer majd hazatérnek – jelentette ki a Külhonimagyarok.hu portálnak adott interjújában a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hajnal Jenő részletesen beszélt a tanács által vitt, a nemzetpolitikai államtitkárság támogatását élvező programokról, a magyarság és szerbség példaértékű együttműködéséről és a jövőbeli tervekről is.

(tovább…)

Heroikus tehetséggondozás a sok sebből vérző Kárpátalján

Fel kell kötnie a fehérneműt annak, aki a köz érdekében végzett munkában le akarja körözni a Kárpátalján élő és tevékenykedő Váradi Natáliát. A főiskolai tanár hosszú évek óta több központot vezet, alapítványt igazgat, számos programot, konferenciát szervez, amelyekbe több ezer gyermeket, fiatalt és felnőttet von be. Az elért eredmények tekintélyt parancsolnak, Váradi Natália azonban mégis hihetetlenül szerényen és önzetlenül végzi munkáját, és sugárzó tekintettel szolgálja a gyermekeket és a kevésbé fiatalokat. Ha rajta múlik, Kárpátalján a magyarságnak nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is lesz.

(tovább…)

Emberfeletti küzdelem a vajdasági betegek gyógyításáért

Még csak alig két éve működik a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesülete, de már ennyi idő alatt is sokat tett helyben a magyar ajkú gyógyítás színvonalának javításáért. A Bagi Boján vezette szervezet élvezi a nemzetpolitikai államtitkárság támogatását, amiért az egyesület rendkívül hálás. Az együttműködés nyertesei pedig a délvidéki magyar betegek, akik egyre magasabb színvonalú anyanyelvi ellátásban részesülhetnek.

(tovább…)

Mindenáron megtartanák a fiatal szakembereket Székelyföldön

A fiatal orvosok, művészek szülőföldön való megtartásáért, hazacsábításáért dolgozik a két szervezet 2015-ös összeolvadásával létrejött Studium Prospero Alapítvány Székelyföldön. Vass Levente ügyvezető elnök, romániai egészségügyi államtitkár csaknem tucatnyi programról számolt be, amelyek évek óta élvezik a nemzetpolitikai államtitkárság támogatását. Az alapítványt nem fektette kétvállra a koronavírus-járvány sem, a szervezet a megváltozott körülmények között, az online térben is hatékonyan tud működni.

(tovább…)

Velkey György: A járvány miatt most online fórumokkal, konzultációkkal találunk egymásra

Nagyon szeretnénk, ha egy egységes szemléletű és egy egymást segítő gyermekorvos társadalom jönné létre, és ehhez a Magyar Gyermekorvosok Társasága egy jó keretrendszert is ad – jelentette ki a szervezet tiszteletbeli elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. Velkey György beszélt az elmúlt években elvégzett munkáról, a járvány miatti átállásról és a februárra megszervezett négy online képzésről.

(tovább…)

Erőre kaptak a határon túli magyar cégek az elmúlt években

Jónás László: A határon átívelő együttműködéseket egyáltalán nem befolyásolta a pandémia

Az online világ az információ átadására tökéletes, de érzelmeket kiváltani, közösséget építeni nem lehet a világhálón keresztül – jelentette ki a Design Terminal üzletfejlesztési vezetője. Jónás László kiemelte: a különböző programoknak, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásának köszönhetően sok határon túli magyar cég fejlődött rengeteget az elmúlt öt évben. A cél az, hogy ezek a vállalkozások és az anyaországi szereplők egyszer sikeres hálózatban működjenek együtt.

(tovább…)

Fejlesztő nevelés és közösségépítés az online térben

A koronavírus-járvány miatt online lehetett megtartani idén a Sakkjátszótér Komplex Képességfejlesztő Program Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósuló határon túli képzéseit, amelyek a közelmúltban fejeződtek be. A programba a szomszédos országok magyar óvodapedagógusai kapcsolódtak be, összesen 156-an szerezték meg a gyermekek fejlesztéséhez elengedhetetlen tudást.
(tovább…)

Featured Video Play Icon

Székelyföld bennem él – beszélgetés Szász Enikő színművésznővel

Szász Enikő színművésznő a székelyföldi Gagyon született. Színészi pályája Temesvárhoz kötötte, ahol a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban játszott, másfél évig igazgatta is. Férjével, Dukász Péter színésszel sok közös előadásban szerepeltek együtt, legszebb közös vállalásuk pedig két gyermekük. Élete során kényszerűségből színházon kívüli munkát is kellett keresnie, ennek hatására kezdte meg közérdekű tevékenységét: a Temesvári Nőszövetség elnöke és a Bánsági Magyar Napok szervezője lett. Mostanában ingázik Szentendre és Temesvár között, mert unokái életében is szeretne részt venni, de a magyar kultúra építését sem akarja abbahagyni Temesváron.

(tovább…)

Három gyerekkel, hetven kecskével, öt lóval – egy csipetnyi Erdély Nagyszékely határában

A Tolna megyei zsákfalu mellett, egy festői völgyben apró családi gazdaság bújik meg. Itt él Kolozsi Anna három gyermekével, Zoltával, Zágonnal, Tordával, férjével, a kecskés Zolival, valamint 70 anyakecskével, öt lóval, három tehénnel, tyúkokkal, libákkal, komondorokkal. Tőlük nem messze, Nagyszékely első házában lakik édesanyja és Anna fiatalabb testvérei. Életük akár egy életre kelt Benedek Elek-mese, a Nagyszékelyig vezető út azonban rögös volt, és a székelyföldi Gyergyóditróból indult.

(tovább…)

„Kirázott tőle a hideg, és magával ragadott ez a varázslat” – Sándor Csaba operaénekes mesél „kettős életéről”

Sándor Csaba operaénekes csodálatos basszbariton hangja és igényes színpadi játéka az operakedvelő közönség büszkesége. A Kolozsvári Magyar Opera szólistája és a Magyar Állami Operaház rendszeresen meghívott énekese családjából hozta a népdalok, az éneklés szeretetét. Barátságos, igényes és elhatározásaiban kitartó egyéniségét máig meghatározza gyermekkorának erdélyi, sokszínű kulturális és természeti környezete.

(tovább…)

Rátgéber László: „A határon túli magyarság óriási kincs, de ezt az értéket ki kell bányászni”

Rátgéber László mesteredző a pécsi női kosárlabda-csapatot másfél évtizeden át sikerről sikerre vezette, a nők és a férfiak szövetségi kapitánya is volt. Moszkvai klubbal nyert Bajnokok Ligáját, Isztambulban is edzősködött, ma kosárlabdaakadémiát vezet Pécsett. Mi most élete első időszakáról és az abból táplálkozó érzéseiről, életszemléletéről kérdeztük, hiszen a vajdasági Újvidéken, igazi magyar sportcsaládban nőtt fel. Édesapja jugoszláv szövetségi kapitány, édesanyja kétszeres bajnok kosárlabdázó volt. László 1993-ban, 26 évesen költözött Magyarországra.

(tovább…)

Vajdaságból a Nemzeti Színház színpadára – beszélgetés Mészáros Martinnal

Vizsgaelőadása után telefonon hívták, hogy játsszon a Nemzeti Színházban, Törőcsik Marival egy darabban. Azóta ott már tizenegy előadásban láthattuk, filmszerepeiről és egyéb társulati munkáiról nem is beszélve, pedig csak két éve diplomás színművész. Született tehetség, vagy a szerencse fia? Nem kérdés. Már tízéves kora előtt rájött arra, hogy miben jó. Zentán született, a családjától minden támogatást megkapott, hogy elérje céljait. A vajdasági Csókáról azért ment a szentesi gimnázium irodalmi-drámai tagozatára, hogy megkezdhesse a színészi pálya felé vezető utat. A Szent István Egyetem kaposvári Rippl-Rónai Művészeti Karán szerezte meg színészdiplomáját. Mészáros Martinnal beszélgettünk.

(tovább…)

„Színeim letagadhatatlanul nagybányaiak” – beszélgetés Sándor József Attila festőművésszel

Sándor József Attila festőművész közelebb hozza képei szemlélőihez a természetet, fényjátéka és színkeverési technikája szakralitással tölti meg alkotásait. Hivatását meghatározta a Nagybányai Művésztelep „öröksége”, és erőteljesen hatottak rá kínai és mongóliai kalandozásai is. De hogyan kerül olajfestékei mellé graffiti-spray? És milyen szerepet játszott életében a Retro Jeans? Utánajártunk.

(tovább…)

Böjthe Kinga: „Ajándék- és örömforrásgyártó vagyok”

Böjthe Kinga ötvös, Erdélyből származik. Soha nem felejti el, hogy honnan jött. Nem is tudná, hiszen az egész életét, személyiségét meghatározzák a gyökerei. A mai napig honvágya van, visszavágyik Kolozsvárra. Itt meg kellett tanulnia élvezni az életet, és nem csak túlélni. De hozza magával a szorgalmat, a közvetlenséget és a talpraesettséget is.

(tovább…)

Balogh Ferenc hegedűművész: „Elég volt egyszer országot váltani, még sok is!”

Balogh Ferenc Liszt-díjas hegedűművész már többet élt Magyarországon, mint Erdélyben, de nem tagadja, hogy egy országváltásnak nemcsak nyereségei, hanem veszteségei is vannak. Mai napig hűséges befogadó zenekarához, a Nemzeti Filharmonikusokhoz, amelynek elsőhegedűseként bejárta a világot, még ha az utazgatás útlevél és állampolgárság híján nem is indult zökkenőmentesen.

(tovább…)

„Még saját kocsim sincs, nemhogy kamionom!” – Gui Angéla jótékonysági futó

„Nem tartom magamat normális embernek, mert ha az lennék, nem csinálnék ilyet, hanem tévénézés közben a fotelban enném a chipset” – mondja magáról Gui Angéla, aki 2015 óta szervez véradással egybekötött jótékonysági futásokat. Angéla a közel hatéves önkéntes munkájának eredményeként befolyt összegekből hazai és határon túli gyermekotthonok lakóinak mindennapjait könnyíti meg. Nagyinterjú.

(tovább…)

Veres István, Michelin-csillagos séf: „Székely vagyok, meg tudom csinálni”

Mint a mesében: hősünk egy atyai jótanáccsal a zsebében elindul az ország pereméről, hogy akaraterejével, kitartásával, tehetségével és kreativitásával meghódítsa a világot és lehozza a csillagokat. Egyet legalábbis. A kézdivásárhelyi születésű, fiatal Michelin-csillagos séf, Veres István az idei Bocuse d’Or hazai döntőjének nyertese ezekben a hetekben kizárólag az októberi tallinni európai válogatóra készül, ahol Magyarországot képviseli. És amíg a megadott témára, fürjre és harcsára a nemzetközi zsűri ínyére való egyedi variációkat alkot, a szíve mélyén a világ legfinomabb ételére: csirkepaprikásra és puliszkára vágyik. Az édesanyja főztjére.

(tovább…)

„Egy ösztöndíjas megmentheti a magánytól a szórványban élő magyarokat”

A nyitott, kalandvágyó ifjúság szívesen próbál külföldön szerencsét, és ha még az is szívügyük, hogy megerősítsék, segítsék a kinti magyar közösségeket, akkor erre kiváló lehetőséget nyújt nekik a Kőrösi Csoma Sándor program. Vajda Mátyás több éve lelkes résztvevője a Programnak, a 2019/2020-as szakaszban Franciaország volt a célállomása. Úgy véli, hogy az internet révén manapság egyetlen kattintással elérjük egymást, mégis fontos, hogy a saját bőrünkön tapasztaljuk meg az együttlét, a kultúra, a hagyományok, no meg a magyar nyelv erejét.  (tovább…)

„Úgy tettem, mintha nem tudnék angolul, hogy visszaszoktassam őket a magyarra”

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett vegyészmérnökként, s ma a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterszakára jár. 2008 óta cserkész, ez a tevékenysége inspirálta arra, hogy részt vegyen a Kőrösi Csoma Sándor Programban. Kisbán Petrával beszélgettünk, aki Angliában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség londoni és readingi csapatát erősítette ösztöndíjasként.

(tovább…)

„Közösségben többet érhetünk el” – Tóth Noémi még a legkritikusabb román szülők szívébe is belopta magát

Sokéves színházi és táncművészeti tapasztalattal rendelkezik előadóként és szervezőként is – ez jelentette számára a biztos alapot a külhoni kulturális tevékenységhez. A szórványmagyarság támogatására életre hívott Petőfi Sándor Programra az interneten bukkant rá. Kezdetben abban reménykedett, hogy Új-Zélandon fogja erősíteni a magyar közösséget, ám a sors úgy hozta, hogy a román fővárosba került. Találkozása a gyerekekkel azonnal feledtette vele a kultúrsokkot.

(tovább…)

„Fontos, hogy mindenki megkapja a kulturális táplálékot” – Komáromi Kristóf Nagyenyeden

Komáromi Kristóf szívügyének tartja a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitásának erősítését. Először a Kőrösi Csoma Sándor Program, majd pedig a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként teljesített missziót. Utóbbira a 2019/2020-as programszakaszban került sor – néptánctudásával, közösségi munkájával segítette a Romániában élő magyarságot nyelve és kultúrája megőrzésében. Élményekről, programokról, motivációkról beszélgettünk vele.

(tovább…)

A felvidéki magyaroknak csak a »motor« kell, aki lelkesíti őket és kitart velük – Petőfi-ösztöndíjasként Pozsonyban

A nyitott lelkű, kalandvágyó ifjúság számára a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának ösztöndíjpályázata keretében megvalósuló Petőfi Sándor Program évek óta kitűnő alkalmat biztosít arra, hogy külföldön próbáljon szerencsét, s hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását megerősítse, segítse a kinti közösségeket. A lelkes, tettvágytól buzgó ösztöndíjasok között volt idén Pap Boglárka is, aki a Pozsonyban töltött időről és tapasztalatairól mesél.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Pillanatok Nagyvárad sportéletéből

Nagyvárad a kulturális, építészeti, egyházi értékei mellett, a sport területén is érdeklődésre számot tartó város. Ebben az évben 110 éve annak, hogy a városban, 1910-ben megalakult a Nagyváradi Atlétikai Club, a NAC. A sportmúlt mellett a jelen néhány pillanatába, az utánpótlás-nevelésen keresztül pedig a jövőbe is betekintést nyújt rövidfilmünk. (tovább…)

Featured Video Play Icon

Híres váradiak

Nagyvárad, Szent László királyunk városa minden korban a tudományok, művészetek, vallásosság, irodalom, az újító szellem fellegvára volt. A város oly sok kiválóságot adott az egyetemes magyarságnak, hogy ezeket felsorolni, szinte lehetetlen. Mi mégis megpróbálkozunk azzal, hogy bemutassuk hol születtek azok, akik Nagyváradnak és az egész magyar nemzetnek dicsőséget szereztek. A kisfilmben számos jelentős személyiség szülőházát és emléktábláját villantjuk fel. (tovább…)

Featured Video Play Icon

30 éves a Partiumi Keresztény Egyetem

Nagyvárad egyetemi városi mivoltát élesztették újjá ezelőtt harminc évvel, amikor megalakult a Sulyok István Református Főiskola, amelyből aztán „kifejlődött” a Partiumi Keresztény Egyetem, Erdély első akkreditált magyar nyelvű egyeteme. A Partiumi Keresztény Egyetem a kezdetektől partnere a Szent László Napoknak, az együttműködés egyik leglátványosabb része a fesztivál keretében a képzőművészeti tanszékkel közösen megszervezett „kiállításmaraton.” Filmünkkel kívánunk boldog születésnapot a Szent László Napok fontos partnerintézményének.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Nagyvárad, a modern város – 3. rész

Rendhagyó építészeti sétára hívjuk a nagyérdeműt Hausmann Cecília képzőművész-iparművész és Zuh Deodáth eszmetörténész idegenvezetésével. A századforduló és a korai modernség építészetén keresztül próbáljuk bemutatni Nagyváradot, a város épített örökségének nem vagy kevésbé ismert részleteibe kukkanthatunk be velük, és eloszlatunk néhány tévhitet is a háromrészes sorozattal.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Nagyvárad, a modern város – 2. rész

Rendhagyó építészeti sétára hívjuk a nagyérdeműt Hausmann Cecília képzőművész-iparművész és Zuh Deodáth eszmetörténész idegenvezetésével. A századforduló és a korai modernség építészetén keresztül próbáljuk bemutatni Nagyváradot, a város épített örökségének nem vagy kevésbé ismert részleteibe kukkanthatunk be velük, és eloszlatunk néhány tévhitet is a háromrészes sorozattal. (tovább…)

Featured Video Play Icon

Nagyvárad, a modern város – 1. rész

Rendhagyó építészeti sétára hívjuk a nagyérdeműt Hausmann Cecília képzőművész-iparművész és Zuh Deodáth eszmetörténész idegenvezetésével. A századforduló és a korai modernség építészetén keresztül próbáljuk bemutatni Nagyváradot, a város épített örökségének nem vagy kevésbé ismert részleteibe kukkanthatunk be velük, és eloszlatunk néhány tévhitet is a háromrészes sorozattal.

(tovább…)