Külhoni Magyarok – A Kárpát-medence arcai: portrék, sztorik, életutak

Kategória: Kárpát-medence arcai

Mesterségem címere: hálókötő

A hálókötés ősi mesterség. A halászok valaha maguk készítették eszközeiket, így a hálókat is. Jellemzően a dologtalan téli hónapokban végezték ezt az időigényes és sok türelmet kívánó munkát.

(tovább…)

„Az élet úgy is szép, ha valaki nem akar eljutni sehová” – Egy szépkorú házaspár története Székelyföldről

A munka nemesíti nemcsak a testet, de a lelket is, tartja a közmondás. Bizony volt idő, amikor valóban hittek ebben, és eszerint éltek az emberek. Fülöp Feri bácsi és felesége, Irénke néni egy székelyföldi kis faluban, Csíkdánfalván élnek, és arról meséltek, hogyan lehetett egyszerűen, békében élni a kommunista rendszerben anélkül, hogy az ember csak a nehézségeket látná.

(tovább…)

„Mindig utolsóként hagytuk abba a táncot” – Egy gyimesi özvegyasszony gondolatai az élet örömeiről és nehézségeiről

Tankó Jutka néni élete nagy részét az Erdélyben található Gyimesfelsőlokon töltötte. Szépkorú dédnagymamaként még mindig abban a házban él, amit férjével közösen építettek azon a telken, amelyet édesapja ajándékozott neki. Kislányként megélte a második világháború viszontagságait, élt menekültként az erdő sűrűjében, majd fiatal nőként férjhez szökött. Egyszerűség és jóság árad belőle, miközben elmélyedve horgol a lámpa fényénél, és közben felidézi élete mérföldköveit.

(tovább…)

Vállalkozói szerepben a háromgyermekes édesanya

Egy vállalkozónak és egy nagycsaládos édesanyának is szorgalmasnak kell lennie, a sikerek mögött mindig sok befektetett munka áll. A székelyföldi Arros Orsolya arra tesz kísérletet, hogy ebben a kettős minőségben egyszerre legyen eredményes, így három gyermek mellett vállalatot épít. Ehhez megvan benne a kitartás, ha kell, sokszor feláll a padlóról is, és csak akkor adja fel, ha nem leli örömét a kettős szerepben.

(tovább…)

A Jóistenbe kapaszkodva minden akadályt legyőznek

Megszerezve a miniszterelnöki áldást, a hatodik gyermek vállalására készül az erdélyi Dorka-Fábián házaspár, Mária és Csaba abban bízik, hogy bármilyen nehézségek is vannak a világban, az Úr majd megadja a szükséges segítséget mindenhez. Éppen ezért, nem meglepő módon, a hitet tartják a legfontosabb értéknek. S közben kiállnak a magyarságuk mellett, ami Kolozsvárott nem mindig könnyű.

(tovább…)

Egy művész, aki Isten műhelyében lett kisinas

Egy sorsfordító élménynek köszönhető, hogy Turi Attila az evezőlapátokat ceruzákra, a kajakot pedig rajzasztalra cserélte, és sportoló helyett építészmérnök lett. S hogy milyen jó döntést hozott, azt a következő évtizedek bizonyítják, mert a tervező azóta szebbnél szebb épületeket alkotott, a munkáit pedig a szakma és közvélemény is elismeri. Turi Attila sok mindent elért, egy régi vágya mégis most válhat valóra: kápolnát tervezhet a Bakonyban.

(tovább…)

Egy elismerő mosoly többet ér egy ünnepi beszédnél

Biológusnak készült, végül építészmérnök lett a Kolozsváron született, de ma Csíkszeredában élő és alkotó Máthé Zoltán. A szakember azt vallja, hogy bármilyen épület megtervezése kihívást jelent, ha az építész helyesen áll a feladathoz. Kiemelte azt is, hogy maga sohasem a díjért dolgozik, ami még akkor is igaz, ha egy elismerésből önbizalmat lehet meríteni. Egy díj akár egy szakmailag válságos időszakon is átsegítheti az építészt.

(tovább…)

A kihívásokra adott megoldások viszik előre a tervezőt

Noha élete egyik legjobb döntésének tartja az építészmérnöki hivatás választását a kézdivásárhelyi Gál Zoltán, a szakember bevallja: van, amikor a nehézségek miatt elgondolkodik a folytatáson. Aztán mindig megtalálja a megoldást, és továbblendül a munkában. Gál Zoltán kérdésre elmondta, hogy bár eddig nem volt lehetősége rá, de később egy szakrális épület, egy templom vagy kápolna terveit nagyon szívesen elkészítené.

(tovább…)

Minden szempontra odafigyel egy jó építész

Az építészmérnöki munka nem hagyja megöregedni a tervezőt, mert az alkotás mindig a legfrissebb gondolkodásra készteti – vallja a Csíkszeredában élő és dolgozó Sárig István építész. A szakember elmondta: csak akkor tud örülni egy elvégzett munkájának, ha azzal a megrendelő is elégedett. Sárig István nagy kihívásnak és felelősségnek tartja egy oktatási intézmény megtervezését, mert egy bölcsődének, óvodának vagy akár iskolának, kiemelt szerepe van a helyi közösség életében és a magyarság megtartásában.

(tovább…)

Nevelne az épületein keresztül a felvidéki építész

Mindig példamutató munkára törekszik az észak-komáromi építészmérnök, Csémy Olivér, aki a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban is több intézményt tervezett a Felvidéken. A szakember azt vallja, hogy ha egy épületben nincs valami plusz, szellemi többlet, ami inspirálja a lakóját, használóját, és szépre neveli őt, akkor nem beszélhetünk építészetről. Csémy Olivér reméli, hogy a tervei alapján elkészült óvodák nyomán arculatváltás indulhat el a felvidéki falvakban.

(tovább…)

Egy jól megtervezett épületnek lelke van

Egy baráti beszélgetés indította el évtizedekkel ezelőtt az építészmérnöki hivatás felé a zentai Vatai Istvánt, aki később, a pályája során több fontos épületet tervezett a Délvidéken. A közelmúltban az ő tervei alapján készült el a szabadkai Vackor óvoda, ezzel a munkájával részt vett a nemzetpolitikai államtitkárság Jövőt építünk pályázatán. Vatai István reményét fejezte ki, hogy az intézmény hozzájárul a délvidéki magyarság szülőföldön való megmaradásához.

(tovább…)

„A mi szakmánk mennyország és pokol is lehet” – Tóth Gábor, a komáromi Marianum tanára

„Tanári siker persze egy tanulmányi versenygyőzelem is, de ugyanakkora öröm lehet, ha a diáknak megy a prímtényezős felbontás” – mondja Tóth Gábor, a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont matematika-fizika szakos tanára, aki elárulja: nem szereti, ha azon kapja magát, hogy frontálisan magyaráz a diákoknak. Nem véletlen, hogy diákszínpadot is vezet, ahol a gyerekek az emberi lélek nagy témáit boncolgatják a színjátszás eszközeivel. Ez is pedagógiai eszköz, ahogyan az a szabadulószoba is játékos tanulásra ad lehetőséget, amelyet kiadásra váró lakásában rendezett be.

(tovább…)

Hatalmas kincs a magyar gyermek egy szórványiskolában

Valóságos küzdelmet folytat a magyar gyermekért a környező nagyvárosokkal – többek között Bethlennel és Déssel – a Magyardécsében működő általános iskola és a hozzá tartozó szórványkollégium. Balla Enikő, az intézmény igazgatója biztos benne, hogy ha az iskola megszűnne, akkor az ottani magyarság is a felmorzsolódás sorsára jutna. Magyardécsében ezért is védik az iskolát, ami nemcsak az oktatás, hanem a hagyományőrzés színtere is.

(tovább…)

„Tiszta forrásból táplálkozunk” – Kupec Mihály, a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes művészeti vezetője

Kupec Mihály és felesége, Andrea 1993 óta igazgatják a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes életét, amely ma már 140 tagot számlál. Időközben két gyermekük is csatlakozott az együtteshez és azoknak az elkötelezett embereknek a csoportjához, akik közösségi munkát is végeznek a felvidéki szórványban élő magyarokért, kultúrájuk gyarapodásáért. „Próbáltam úgy élni, ahogy azt a Jóisten is diktálja, hogy ne a táncosokat küldjem előre, hanem példát mutassak” – vallja Kupec Mihály. A Kupec család élete összefonódott a néptáncegyüttes „nagy családjának” életével. „Nem vagyunk egyedül a világban, mert a közösség megtart” – összegzi a hétköznapokban is erőt adó életérzést.

(tovább…)

Az aknaszlatinai térségben az iskola tartja meg a magyarságot

A mennyiség helyett a minőségben bízhat a Kárpátalján, a Keleti-Kárpátok lábainál levő aknaszlatinai térségben élő szórványmagyarság. Úgy gondolják, ha létszámban meg is fogyatkoztak ott a magyarok, akik maradnak, kettőzött erővel küzdenek a megmaradásért. Benedek Imre oktatási szakember arról beszélt, hogy a végeken folyó küzdelemben az óvodák, iskolák bástyaként védelmezik a szórványmagyarságot.

(tovább…)

„Örökségül kaptam a magyar kultúra tiszteletét a szüleimtől” – Ötvös Anna történész, Márai-kutató

Ötvös Anna kassai történészt rabul ejtette Márai Sándor örök emberi értékeket képviselő írói életműve, csodálatos magyar nyelvezete. Nemrég „Lola könyve – Kassától Márai Sándorig” címmel könyvet jelentetett meg az író alig ismert feleségéről, Matzner Ilonáról, aki hűségesen végigkísérte és támogatta férjét hosszú életén át. A kassai Márai Sándor Emlékkiállítás kurátoraként Ötvös Anna ajándéknak tartja az életében azt, hogy a hobbija és a munkája lényegében azonos.

(tovább…)

„Az Isten háza az emberek lelki otthona” – A felvidéki Nagytúr új templomáról mesél Nagy János plébános

A szlovákiai Nagytúron olyan szép, modern katolikus templom épült, amelynek csodájára járhatnak a felvidéki és az anyaországi magyarok. Az építkezés hajtómotorja Nagy János esperes-plébános, akit előző szolgálati helyein is mindig megtalált a templomfelújítás és közösségépítés feladata. Papi hivatásához nagy erőt ad az a boldogító tapasztalat, hogy a templomépítés vagy -renoválás egységbe kovácsolja a helybéli lakosságot, megmozdítja a távolabb élőket is, tehát olyan közösségteremtő munka, amely hozzájárul a magyarság megmaradásához, és közelebb viszi az emberek lelkét Istenhez.

(tovább…)

Kitartóan küzd a megmaradásért a zoboraljai magyarság

Minden eszközzel azon dolgoznak a határon túl, a szórványban élő magyarok képviselői, hogy megmaradjanak a többségi nemzet szorításában, így van ez a felvidéki Zoboralján is. Ladányi Lajos, a Zoboralja Közhasznú Társaság vezetője elmondta, hogy a Nyitrától észak-keletre eső térségben az erős intézményhálózat és a működő civil szervezetek hálózata védheti meg a magyarság identitását. Csak a kitartó munka hozhat sikereket.

(tovább…)

„A természetjárás nekem olyan, mint a halnak a víz” – Dr. Szarka György geológus, honismereti vezető

„Gyuri bácsi” fogalom: az Erdély-járás szakértelmét, minőségét jelzi. Dr. Szarka György számára a természetjárás éltető elem. Azért lett geológus, hogy a szabadságvágyát megvalósíthassa, és ugyanezért kezdett nyugdíjasként tematikus túrákat szervezni Erdély megismertetésére. Irodalom, kultúra, néprajz, néptánc összetartozástudat a hívószavai ezeknek a lélekgazdagító kirándulásoknak. Gyuri bácsi olyan honismereti vezető, aki átadja a maga hitét és tudását azoknak, akik rábízzák magukat. 2008-ban Magyar Örökség Díjat kapott.

(tovább…)

„Sokan nem hiszik el, hogy szerb és bosnyák gyerek képes egy osztályba járni” – Magyarként Szarajevóban

Muratović Irma, a Szarajevói Magyar Egyesület elnöke nap mint nap tesz azért, hogy a Bosznia-Hercegovinában élő magyar származású emberek ne távolodjanak el az anyaország kultúrájától és nyelvétől. Interjúnkban saját élete sorsfordító eseményein keresztül pillanthatunk be a boszniai magyarok háború alatti és utáni, olykor különlegesen nehéz hétköznapjaiba.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

„Nekünk ki kell tartanunk itt, Erdélyben” – Dr. Szenkovics Dezső Gándhí-kutató, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja

Dr. Szenkovics Dezső erdélyi magyar Gándhí-kutató szakmai életútját gyermekkori olvasmányai, G. Hajnóczy Rózsa és Baktay Ervin könyvei alapozták meg, majd egyetemista korában, 1996-ban két hónapra elutazott Indiába, ami az álma beteljesedését jelentette. Lenyűgözte Mahátmá Gándhí egyenes, szókimondó, igazsághoz ragaszkodó egyénisége, példamutató élete.

(tovább…)

Erős helyi közösségekből épülhet kapcsolati háló a Kárpát-medencében

Az erdélyi cégek, illetve a teljes Kárpát-medence magyar vállalkozásainak együttműködését sürgeti Gogolák-Hrubecz Zsolt, a Multinvest cégcsoport ügyvezető elnöke. A nagyvállalkozó szerint a cégek összefogásában hatékonyabban áramlik a tudás, illetve a szereplők együttműködése erőteljesebb fellépést tesz lehetővé minden szinten. A szakember úgy véli: először a helyi közösségeket kell megerősíteni, és azokból épülget fel erős láncolat.

(tovább…)

„Feltöltődési forrás számomra a műfordítás” – Szenkovics Enikő műfordító

Szenkovics Enikő a kolozsvári, erdélyi irodalmi élet jelentős szereplője, a romániai német (szász és sváb) szerzők műveinek tolmácsolója és népszerűsítője, akinek műfordító munkásságát 2018-ban Hieronymus-díjjal, 2019-ben pedig a Román Kulturális Érdemrend lovagi fokozatával ismerték el. Hazátlanság, hontalanság – gyermekkora óta fontos témái Szenkovics Enikőnek, aki korán átélte a barátai, osztálytársai elvándorlása okozta fájdalmakat. Ezért is különösen büszke Franz Hodjak könyveinek magyarra fordítására, hiszen ő fogalmazta meg legkifejezőbben az elvándorlás életérzését: neki nem hazái, hanem „hontalanságai” vannak. Szenkovics Enikő kortárs román irodalmat is fordít, és erdélyiségéből adódóan szenvedélyévé vált a kultúrák közötti párbeszédek vizsgálata.

(tovább…)

Lassan ledolgozzák hátrányukat az erdélyi magyar vállalkozások

A tudás hatalom, ezért is próbálja meg minél több hasznos információval szolgálni az erdélyi magyar társadalmat, a helyi vállalkozásokat az Erdélystat. Barna Gergő, a statisztikai portál vezető munkatársa úgy véli, az elemzéseik hiánypótlóak, mert nagyon sok gazdasági, egészségügyi, szociális és oktatási szempontból fontos adatot közölnek. A szakember beszélt a járványhelyzet hatásairól is, úgy tapasztalják, hogy sok magyar vállalkozás a nehéz időkben is megállja a helyét.

(tovább…)

„Nekünk ki kell tartanunk itt, Erdélyben” – Dr. Szenkovics Dezső Gándhí-kutató, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja

Dr. Szenkovics Dezső erdélyi magyar Gándhí-kutató szakmai életútját gyermekkori olvasmányai, G. Hajnóczy Rózsa és Baktay Ervin könyvei alapozták meg, majd egyetemista korában, 1996-ban két hónapra elutazott Indiába, ami az álma beteljesedését jelentette. Lenyűgözte Mahátmá Gándhí egyenes, szókimondó, igazsághoz ragaszkodó egyénisége, példamutató élete. Az embernek az a küldetése Gándhí szerint, hogy tetteivel, életmódjával hozzájáruljon az erőszakmentes, becsületes, fenntartható világ megvalósulásához – Szenkovics Dezső is ezt tartja ideálképének a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dékánjaként és erdélyi magyarként.

(tovább…)

„A büszkeségem abban nyilvánul meg, hogy közösséget és üzletet építek a szülőföldemen” – Rácz Attila szoftvercéget és kastélyszállót vezet Székelyföldön

Rácz Attila az egyik legnagyobb székelyföldi IT-vállalat, a csíkszeredai Magic Solutions alapítója, a Székelyföldi IT Plus Klaszter alelnöke. Amikor nem a helyi digitalizációért tesz, feleségével az olaszteleki Daniel-kastély fejlesztésén és üzemeltetésén dolgozik. A turisztikai projekt merőben más feladatokkal látja el, mint a szoftvercég, legújabb szolgáltatásában mégis találkozik a két terület. A háromgyerekes édesapával digitális és turisztikai vállalkozásról, munka és magánélet egyensúlyáról beszélgettem.

(tovább…)

„A család a legerősebb szövetség az üzleti életben is” – Gündisch Ágnes lakberendezőnek készült, lakberendező-üzletasszony lett

Nagy ereje van a tudás megosztásának a nemzedékek között – erre példa az erdélyi Mendola Group léte és működése. Miért jobb a csoportdöntés, mint az autoriter vezetés? Hogyan nő bele az új generáció a családi vállalkozásba? Ezekről kérdeztük Gündisch Ágnest, a cégcsoport lakberendezési tárgyak kereskedelmével foglalkozó ágának ügyvezető igazgatóját, akitől azt is megtudjuk, mivé nőheti ki magát harminc év kitartó munkájával egy kisautónyi használt ruha.

(tovább…)

„A karikatúra szereti kimondani az igazságot” – Könczey Elemér erdélyi grafikusművész, karikaturista

Könczey Elemér gyermekkora óta jobban szeretett „firkálgatni”, mint a kortársai, és a katonaság idején kezdett karikatúrákat rajzolni. Mára már több ezer ismert és népszerű karikatúra alkotója, műveiből kiállításokat rendeztek, albumokat állítottak össze. Több mint két évtizede mindig az ő rajzával jelenik meg a Krónika, amely az egyik legjelentősebb romániai magyar nyelvű napilap. Meglátása szerint a karikatúra úgy működhet és fejtheti ki hatását, mint egy „társadalmi metszőolló”.

(tovább…)

Egymást segítve fejlődhetnek a magyar vállalkozók a Kárpát-medencében

Óriási jelentősége van az I. Erdélyi Gazdasági Fórumhoz hasonló rendezvényeknek a magyar vállalkozások fejlődése szempontjából, az ilyen programokon erős kapcsolatok jöhetnek létre, és közben a résztvevők tudást, tapasztalatot szerezhetnek – véli a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke. Diósi László szerint, ha a magyar vállalkozók összefognak a Kárpát-medencében, megosztják egymással a szükséges tudást, akkor a jövő nyertesei lehetnek.

(tovább…)

A tánc közösségi terápia és önkeresés, egyensúlyban tart, együttműködni tanít – Bordás Attila székely koreográfus a mozgás erejéről

Bordás Attila a romániai kortárs tánc kiemelkedő alakja: nemcsak koreográfus, hanem színházi rendező, oktató, előadóművész, fesztiválszervező is egyben. Négy évvel ezelőtt hozta létre Sepsiszentgyörgyön a CAMP (Contemporary Artistic Movement Platform) nemzetközi vizuális művészeti fesztivált. Szabadúszóként állami és független színházakkal működött már együtt, munkatársként művészeti egyetemeken is megfordult. 2019-ben UNACOR díjjal jutalmazták a romániai független koreográfusi szféra fejlesztéséért.

(tovább…)

Soha nem mondanának nemet az égi áldásra

A jólét egyik oldalon áldás, a másikon átok, hiszen az anyagi javak biztonságot adnak, de talán el is kényelmesítik az embert, és a magyarságunk megőrzését is gátolhatják – erről beszélt a muravidéki Toplak Alenka és férje, Toplak Rudolf. A háromgyermekes házaspár helyben a néptáncon keresztül próbálja segíteni a magyarság megmaradását, de nem hanyagolják el lelki épülésüket sem.

(tovább…)

Mindenkire szükség van a magyar közösség megmentéséhez

Az Úr kegyelméből lettünk nagycsaládosok – vallja Pálinkás Krisztián, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, aki feleségével a lányukban és a két fiukban leli örömét. A férfi elmondta, hogy sohasem vágytak nagy dolgokra, a gyermekeik az egész életüket kitöltötték. Értük küzdenek a helyi magyar közösség megerősítésén is, és ebben a harcban jól jön az anyaország segítő keze.

(tovább…)

Szórványban kettőzött erővel kell küzdeni a megmaradásért

A külhoni magyaroknak sehol sem könnyű megőrizni identitásukat, különösen igaz ez akkor, ha valaki az anyaország határától távolabb, szórványban él. Gabona Ferenc és nagycsaládja a délvidéki Muzslyán igyekszik helytállni, és nemcsak magukban, hanem más magyar családokban is tartják a lelket. A féltve őrzött hitet és hazaszeretetet próbálják meg átadni gyermekeiknek és a többi magyarnak is.

(tovább…)

A nagycsalád az életre mondott igen

Jónak, alázatosnak lenni kívülről nagyon egyszerűnek tűnhet, pedig nagyon kevesen képesek eljutni az önzetlen szeretet legmagasabb szintjére. Az ötgyermekes Kolozsvári Tibor, a tusnádfürdői Szent László Gyermekvédelmi Központ vezetője nagyon jó úton jár, hogy az érzelmi létrán felérjen a csúcsra, ha még nincs ott. A vele való beszélgetésből az is kiderül, hogy a recept világos, hittel kell élni az életet, és igent kell mondani a szembe jövő feladatokra. Erőt mindig kapunk ehhez, eleget.

(tovább…)

Nagycsaládosnak lenni hatalmas isteni ajándék

El sem tudná magát képzelni nagycsaládja nélkül a munkácsi Popovics Pál, aki szerint nem elmagyarázni, hanem átélni kell, hogy miért jó gyermekeket vállalni. A férfi a családjából merített erőt a köz javára fordítja, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnökeként már több ezer gyermek formálását, nevelését segítette. A vállalását folytatja, annál is inkább, mert a cserkészet a magyarság megtartását is segíti.

(tovább…)

„Ismerek történeteket még az ükszüleimről is” – Interjú Csizmadia Annával

2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva verseny és TV-műsor szólóének és hangszer kategóriáját. Anna, ez a kupuszinai, délvidéki kislány beragyogta a színpadot tiszta személyiségével és energiáival. Az azóta eltelt közel egy évtizedben sok minden történt vele: 2016-ban végzett a Zeneakadémián, férjhez ment, és tavaly novemberben kislánya született. Anna férje szintén vajdasági magyar, középiskolás koruk óta egy párt alkotnak, egy népzenei vetélkedő hozta őket össze, ahol Zalán néptáncolt, Anna pedig természetesen énekelt. Anna most elsősorban babázik, aminél szebb és jobb dolog szerinte nincs is egy nő számára.

(tovább…)

„Nálunk, erdélyi magyaroknál a nehézség az hagyomány, öröklődik”

Botházi Mária Székelyudvarhelyen született, tanulmányait a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Újságíró szakán végezte, ahol most egyetemi adjunktus. Tizenöt évet dolgozott különböző erdélyi napi- és hetilapoknál, 2017–2018-ban a Nőileg havilap főszerkesztője volt, jelenleg a Főtér.ro portál publicistája. A Boldogság juszt is a tiéd (2016) és a Biorobot (2019) című kötetei erdélyi sikerkönyvek lettek. Első karcolatkötetét a Transindex portál Az év könyve-díjjal tüntette ki. (tovább…)

„Eldöntöttem, hogy amit tudok, megteszek azért, hogy életben maradjak” – beszélgetés Rácz Éva rák-túlélővel

Rácz Éva a Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírás szakán diplomázott, ugyanitt szerzett kommunikációs mesteri diplomát, majd doktorált. 2004 óta a Kolozsvári Rádió munkatársa, az újságírás szakon 2002 óta oktat. Amellett, hogy újságíró, rádiós és tanár, túlélő is. Húsz évvel ezelőtt, huszonhat évesen diagnosztizálták petefészekrákkal. A gyógyulása óta szívügye az egészségügy – nemcsak a magánéletben, de a munkájában is.

(tovább…)

A titok: újra és újra fel kell tudni állni a padlóról

Nagyon sok kezdő vállalkozó követi el azt a hibát, hogy ha egyszer padlót fog, akkor ott is marad, és újra a biztos alkalmazotti jogviszonyba menekül. A felvidéki Kovács József más utat választott, akárhányszor került a csőd szélére, mindig képes volt váltani, és talpra állni. Jelenleg fürdőszoba szalont üzemeltet Érsekújváron, és nagy terveket szövöget a jövőre nézve.
(tovább…)

„Nemcsak magyarok vagyunk, hanem testvérek is” – Fazakas Mária Gyöngyi nővér befogadásról, otthonról, szolgálatról és összetartozásról

Fazakas Mária Gyöngyi több helyen is meglelte az otthonát: Erdélyben, ahol született, Egerben, ahol a szerzetesi hivatást kapta, Mezőkeresztesen, Győrben és Budapesten, ahol szolgált és Firenzében, ahol örök fogadalmat tett. Ízig-vérig magyar, de a szíve egy szőtteshez hasonlatos, melyet a cigányságtól a románokon át az olaszokig, az árva gyerekektől a magukra hagyott idősekig minden korosztályból és népből fontak. Gyöngyi nővér szervita szerzetes, aki mély imádságban, ugyanakkor végtelen nyitottsággal éli mindennapjait – jelenleg a budai rendházban, a „Názáreti Hajlékban”, a magyar delegáció elöljárójaként.

(tovább…)

Családbarát vállalkozást épít a szabadkai Cöndör-házaspár

Nagyon sok családos vállalkozó esik abba a hibába, hogy a cége fejlesztésének alárendeli a magánéletét, ami előbb-utóbb visszaüt. A szabadkai Cöndör Tibor és felesége nem szeretne ebbe a hibába esni, ezért úgy építkeznek, és tervezik a jövőt, hogy abban a gyerekek mindig kiemelt szerepet fognak kapni. Persze törekednek arra, hogy közben a szakmai sikerek se maradjanak el.

(tovább…)

Forradalmasítanák a gasztronómiát a Vajdaságban

Minden új helyzethez kiválóan alkalmazkodik az óbecsei Jovanovic Dániel, erre volt bizonyíték a fiatal vállalkozó eddigi tízéves pályafutása. Bármi is történt az elmúlt egy évtizedben, a férfi megtalálta a kiutat, még a járványhelyzethez is jól alkalmazkodott. A megszerzett tapasztalatait pedig nem tartja magában, meglátásait igyekszik mindenkivel megosztani, mert úgy véli: mások sikeréből ő is profitál.

(tovább…)

Visszaadna a köznek a politikusból lett vállalkozó

Kényszerűségből lett vállalkozó a marosvásárhelyi születésű Nagy Zsolt, aki 2004 és 2007 között az akkori román kormány távközlési és informatikai minisztere volt, az ex-tárcavezető azonban nagyon jól megállja a helyét az új szerepkörben is. Egy nagy magántársaság vezérigazgatójaként szállodafejlesztéseket irányít, de emellett a saját cégét is építgeti. S közben szívesen adja át eddigi tapasztalatait a kezdő vállalkozóknak.

(tovább…)

„Mindaz, amit a Jóistentől kaptam, itt, Kárpátalján teljesedett ki”

A család- és életvédelemmel foglalkozó Popovicsné Palojtay Márta először csak félévre ment ki Kárpátajára, hogy a főiskolán tanítson és segítsen a Máltai Szeretetszolgálat beregszászi szolgálatában. Akkor még nem is gondolta, hogy ezzel a lépéssel örök életre szóló döntést hoz. Nemcsak élete párját találta meg kint, hanem hivatását is.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

„A jó magyar népmese az életre tanít” – Palóc mesemondó a Délvidékről

A nagyapját Toldi Miklósnak hívták, ő pedig a falujában, vagyis Kupuszinában az Arany János utcában lakik. Néhány éve a Magyar Kultúra Lovagjává ütötték. Toldi István délvidéki palóc mesemondó olyan, mintha maga is a népmesék és a mondák világából lépett volna elő. Derűjével, közvetlenségével, furfangos észjárásával rögtön magával ragadja a hallgatóját. Akkor is, ha épp nem mesét mond.

(tovább…)

„Semmink nem volt, csak a téli ruhánk, így érkeztünk Magyarországra”

Dr. Csiki Árpád háziorvos-kardiológus szenvedélyesen szereti hivatását, a gyógyítást és az embereket. 2016-ban lett „Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázat jelöltje. Mérhetetlen türelemmel és empátiával foglalkozik betegeivel, és számára csak akkor ér véget a rendelés, ha nincs több rá váró beteg. Jómagam közel húsz éve járok hozzá az újpesti rendelőbe, mégis egy erdélyi találkozás kellett ahhoz, hogy jobban megismerjem.

(tovább…)

„A határok csak minket határolnak be, ha hagyjuk” – véli a romániai snowboard magyar úttörője

Külső szakmai segítség nélkül taposta, azaz csúszta ki magának az útját. Csapat híján egyedül járta a profi világkupákat, sportágában a világ ötven legjobb versenyzője közé tartozott. Hajszálon múlt, hogy a téli olimpia mezőnyében végül nem indulhatott. Kinda Géza erdélyi snowboardos ma már a román válogatott edzőjeként tanítja a fiatalokat, formálódó csapata hetven százalékban magyar. Ha az élet egy nagy snowboardpálya volna, most a lesiklása eddigi kanyarairól beszélgetnénk…

(tovább…)

„Bár Lengyelország a második hazám lett, azért a magyar kultúra és nyelv nagyon hiányzott”

Gedeon Márta élete a lengyel-magyar barátság jegyében és szolgálatában telik. Lengyel szakos ösztöndíjasként került ki a Varsói Egyetem polonisztika szakára, itt ismerkedett meg későbbi férjével, Jerzy Snopekkel, aki ma a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete. Élete egyik fő tetteként említi, hogy sikerült megnyernie férjét a magyar kultúra számára. További szakmai sikerekről, lengyel–magyar barátságról és hazaszeretetről is beszélgettünk vele.

(tovább…)

Romokból kinőtt rózsa – Újrakezdés és közösségteremtés a délszláv háború után

Jakumetović Rozália a Vajdaságban született egy magyar családba, de élete nagy részét Vukováron töltötte. Itt ismerte meg horvát származású férjét, itt alapított családot. Itt élte át a délszláv háború egyik legszörnyűbb időszakát. Férjével és fiával a vész után néhány évvel tért vissza, és nemcsak új otthont teremtett, hanem közösséget is a vukovári magyaroknak. Rózsika több olyan tisztséget is betölt, amelyekkel a horvátországi magyarokat segítheti. Ugyanakkor kedvességével, derűlátásával, hatalmas lelkierejével szintén sokat tesz a rábízottakért.  (tovább…)

A magyarság örökségét gazdagítaná az ifjú vajdasági zongoraművész

Még maga is tanul, jelenleg az Újvidéki Egyetem Művészeti Akadémiájának zongora szakos hallgatója, de Jenován Flórián máris azért dolgozik, hogy megismertesse a zenét az emberekkel. A vajdasági fiatalember azt vallja: azoknak a határon túli magyaroknak, akik megmaradnak szülőföldjükön, arra kell törekednünk, hogy minél jobban megőrizzék és továbbadják a kulturális örökséget. Erre teszi fel az életét.

(tovább…)

Kárpát-medencei magyar ügyvédekből épül szakmai hálózat

Hihetetlen eredményeket hozott az elmúlt közel egy évtizedben a Dr. Szász Pál tanulmányi ösztöndíj program, amelyben idén Erdélyből tíz, Felvidékről hét, Vajdaságból hat, Kárpátaljáról három, Horvátországból és Muravidékről egy-egy, a diaszpórából pedig két diákot tudnak támogatni. Klenanc Miklós ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja kiemelte: a program segítségével nagyon erős szakmai háló épül a magyar ügyvédek között a Kárpát-medencében, amelynek valamennyi együttműködő partner az előnyét látja.

(tovább…)

„Magyar vagyok, csak Szlovákiában élek” – vallja a nigériai felmenőkkel is bíró Oguntoye Viktória

Nem szokványos életutat jár be Oguntoye Viktória kézilabdakapus, igaz, már a származása sem szokványos. Felvidéki magyarként Párkányban nőtt fel, de a nagypapája révén nigériai gyökerei is vannak. Eddigi élete felét töltötte Magyarországon, miután tizenöt éves korától kezdve Győrben, Érden, Dunaújvárosban, majd Debrecenben kézilabdázott. Tavaly visszatért a határ túloldalára, a dunaszerdahelyi DAC-hoz, és további csavar a történetében, hogy – mivel a magyar válogatottban nem számítottak rá – a többszöri hívásra végül rábólintva ma a szlovák nemzeti csapatot erősíti.

(tovább…)

A székely ló megmentése – Az orvos, aki az emberek mellett állatokat is ment

Dr. Bodó Imre belgyógyász, hematológus, a Semmelweis Egyetem docense, amikor épp nem gyógyít, nem oktat vagy neves hazai és külföldi orvosi folyóiratokban publikál, akkor komoly erőfeszítéseket tesz a székely ló visszatenyésztéséért a székelyföldi Kászonban. A kisméretű lovakra – mint amilyen a székely ló is – egyre nagyobb kereslet van az egész világon. Ha sikerül megmenteni ezt a rendkívül jó tulajdonságokkal bíró magyar fajtát, akkor majd nem kell ilyen típusú lovakat külföldről vásárolnunk.

(tovább…)

Kalapis Stojan: „A szórványban élő magyar fiatalok ügye mellett köteleztem el magam”

Kalapis Stojan szalézi szerzetes évtizedek óta szívén viseli a szórványban élő magyar fiatalok sorsát, mentorként terelgeti és biztatja őket arra, hogy ápolják és gyakorolják anyanyelvüket – mindez beiskoláztatásukban is kulcsszerepet tölt be. Nevéhez köthető a muzslyai Emmausz fiúkollégium felépítése, és évi rendszerességgel az oratórium megszervezése. Éveken keresztül volt elnöke és „mindenese” a szintén Muzslyán megalakult Vajdasági Magyar Cserkészszövetségnek. Jelenleg is a Szórvány Alapítvány működtetője – zarándoklatokat szervez és irányít, munkásságát számos díjjal ismerték el.

(tovább…)

Egy csodás mesemondó, akit tenyerén hordoz az élet

Úgy érzem, valamiért engem nagyon szeret a Jóistenke, mert azon kevés szerencsés áldottak közé tartozom, akik egész életükben azt csinálhatták, amit szeretnek – vallja Fábián Éva mesemondó, aki nemcsak a népi kultúra ápolásában, hanem óvónőként is maradandót alkotott. A bukovinai székely származású énekes és előadóművész azt reméli: amíg ereje lesz hozzá, és amíg igény lesz a munkájára, addig számíthatnak rá.

(tovább…)

„A Megváltónk legyőzte a bezártságot a feltámadás, a nyitott sír csodája által”

Az anyaországi támogatásnak történelmi jelentősége van, az elmúlt tíz év rendkívül meghatározó, egy valódi mérföldkő a mi életünkben is – erről beszélt a Külhonimagyarok.hu hírportálnak adott interjújában a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Géresi Róbert reményét fejezte ki, hogy a felvidéki magyarság fogyását meg lehet állítani, de ehhez szavai szerint teljes összefogásra van szükség. Az egyházi vezető üdvözölte a felvidéki magyar pártok megegyezését, az egységes érdekképviselet létrejöttét.

(tovább…)

„Kis nép vagyunk nagy kultúrával”

A Tamási Áron-díjas Török Viola rendező a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetője Háromszéken született, Kovásznán. Magyarságtudata a népzene és a néptánc kapcsán alakult felelősséggé és vált megtartó erővé, elkötelezettséggé. Munkája során több ízben is foglalkozott Tamási Áron műveivel. Az utóbbi években színházi munkája során több népszerű előadást is készített a székely magyar író műveiből, ilyen a Boldog nyárfalevél, a Tündöklő Jeromos, a Hullámzó vőlegény vagy a Vitéz lélek.

(tovább…)

Új erőre kapott az elmúlt évtizedben a délvidéki magyarság

A megfogyatkozott délvidéki magyarságnak azok helyett is erőt kell tudnia felmutatni, akik nincsenek itt velünk, de bízunk benne, hogy egyszer majd hazatérnek – jelentette ki a Külhonimagyarok.hu portálnak adott interjújában a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hajnal Jenő részletesen beszélt a tanács által vitt, a nemzetpolitikai államtitkárság támogatását élvező programokról, a magyarság és szerbség példaértékű együttműködéséről és a jövőbeli tervekről is.

(tovább…)

Heroikus tehetséggondozás a sok sebből vérző Kárpátalján

Fel kell kötnie a fehérneműt annak, aki a köz érdekében végzett munkában le akarja körözni a Kárpátalján élő és tevékenykedő Váradi Natáliát. A főiskolai tanár hosszú évek óta több központot vezet, alapítványt igazgat, számos programot, konferenciát szervez, amelyekbe több ezer gyermeket, fiatalt és felnőttet von be. Az elért eredmények tekintélyt parancsolnak, Váradi Natália azonban mégis hihetetlenül szerényen és önzetlenül végzi munkáját, és sugárzó tekintettel szolgálja a gyermekeket és a kevésbé fiatalokat. Ha rajta múlik, Kárpátalján a magyarságnak nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is lesz.

(tovább…)

Emberfeletti küzdelem a vajdasági betegek gyógyításáért

Még csak alig két éve működik a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesülete, de már ennyi idő alatt is sokat tett helyben a magyar ajkú gyógyítás színvonalának javításáért. A Bagi Boján vezette szervezet élvezi a nemzetpolitikai államtitkárság támogatását, amiért az egyesület rendkívül hálás. Az együttműködés nyertesei pedig a délvidéki magyar betegek, akik egyre magasabb színvonalú anyanyelvi ellátásban részesülhetnek.

(tovább…)

Mindenáron megtartanák a fiatal szakembereket Székelyföldön

A fiatal orvosok, művészek szülőföldön való megtartásáért, hazacsábításáért dolgozik a két szervezet 2015-ös összeolvadásával létrejött Studium Prospero Alapítvány Székelyföldön. Vass Levente ügyvezető elnök, romániai egészségügyi államtitkár csaknem tucatnyi programról számolt be, amelyek évek óta élvezik a nemzetpolitikai államtitkárság támogatását. Az alapítványt nem fektette kétvállra a koronavírus-járvány sem, a szervezet a megváltozott körülmények között, az online térben is hatékonyan tud működni.

(tovább…)

Velkey György: A járvány miatt most online fórumokkal, konzultációkkal találunk egymásra

Nagyon szeretnénk, ha egy egységes szemléletű és egy egymást segítő gyermekorvos társadalom jönné létre, és ehhez a Magyar Gyermekorvosok Társasága egy jó keretrendszert is ad – jelentette ki a szervezet tiszteletbeli elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. Velkey György beszélt az elmúlt években elvégzett munkáról, a járvány miatti átállásról és a februárra megszervezett négy online képzésről.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Jó tanuló, jó sportoló – Antal Csongor

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghirdetett Jó tanuló, jó sportoló felhívás 19 győztesének egyike: Antal Csongor, jégkorong, Gyergyószentmiklós

(tovább…)

Erőre kaptak a határon túli magyar cégek az elmúlt években

Jónás László: A határon átívelő együttműködéseket egyáltalán nem befolyásolta a pandémia

Az online világ az információ átadására tökéletes, de érzelmeket kiváltani, közösséget építeni nem lehet a világhálón keresztül – jelentette ki a Design Terminal üzletfejlesztési vezetője. Jónás László kiemelte: a különböző programoknak, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásának köszönhetően sok határon túli magyar cég fejlődött rengeteget az elmúlt öt évben. A cél az, hogy ezek a vállalkozások és az anyaországi szereplők egyszer sikeres hálózatban működjenek együtt.

(tovább…)

Fejlesztő nevelés és közösségépítés az online térben

A koronavírus-járvány miatt online lehetett megtartani idén a Sakkjátszótér Komplex Képességfejlesztő Program Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósuló határon túli képzéseit, amelyek a közelmúltban fejeződtek be. A programba a szomszédos országok magyar óvodapedagógusai kapcsolódtak be, összesen 156-an szerezték meg a gyermekek fejlesztéséhez elengedhetetlen tudást.
(tovább…)

Featured Video Play Icon

Székelyföld bennem él – beszélgetés Szász Enikő színművésznővel

Szász Enikő színművésznő a székelyföldi Gagyon született. Színészi pályája Temesvárhoz kötötte, ahol a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban játszott, másfél évig igazgatta is. Férjével, Dukász Péter színésszel sok közös előadásban szerepeltek együtt, legszebb közös vállalásuk pedig két gyermekük. Élete során kényszerűségből színházon kívüli munkát is kellett keresnie, ennek hatására kezdte meg közérdekű tevékenységét: a Temesvári Nőszövetség elnöke és a Bánsági Magyar Napok szervezője lett. Mostanában ingázik Szentendre és Temesvár között, mert unokái életében is szeretne részt venni, de a magyar kultúra építését sem akarja abbahagyni Temesváron.

(tovább…)

Három gyerekkel, hetven kecskével, öt lóval – egy csipetnyi Erdély Nagyszékely határában

A Tolna megyei zsákfalu mellett, egy festői völgyben apró családi gazdaság bújik meg. Itt él Kolozsi Anna három gyermekével, Zoltával, Zágonnal, Tordával, férjével, a kecskés Zolival, valamint 70 anyakecskével, öt lóval, három tehénnel, tyúkokkal, libákkal, komondorokkal. Tőlük nem messze, Nagyszékely első házában lakik édesanyja és Anna fiatalabb testvérei. Életük akár egy életre kelt Benedek Elek-mese, a Nagyszékelyig vezető út azonban rögös volt, és a székelyföldi Gyergyóditróból indult.

(tovább…)

„Kirázott tőle a hideg, és magával ragadott ez a varázslat” – Sándor Csaba operaénekes mesél „kettős életéről”

Sándor Csaba operaénekes csodálatos basszbariton hangja és igényes színpadi játéka az operakedvelő közönség büszkesége. A Kolozsvári Magyar Opera szólistája és a Magyar Állami Operaház rendszeresen meghívott énekese családjából hozta a népdalok, az éneklés szeretetét. Barátságos, igényes és elhatározásaiban kitartó egyéniségét máig meghatározza gyermekkorának erdélyi, sokszínű kulturális és természeti környezete.

(tovább…)

Rátgéber László: „A határon túli magyarság óriási kincs, de ezt az értéket ki kell bányászni”

Rátgéber László mesteredző a pécsi női kosárlabda-csapatot másfél évtizeden át sikerről sikerre vezette, a nők és a férfiak szövetségi kapitánya is volt. Moszkvai klubbal nyert Bajnokok Ligáját, Isztambulban is edzősködött, ma kosárlabdaakadémiát vezet Pécsett. Mi most élete első időszakáról és az abból táplálkozó érzéseiről, életszemléletéről kérdeztük, hiszen a vajdasági Újvidéken, igazi magyar sportcsaládban nőtt fel. Édesapja jugoszláv szövetségi kapitány, édesanyja kétszeres bajnok kosárlabdázó volt. László 1993-ban, 26 évesen költözött Magyarországra.

(tovább…)

Vajdaságból a Nemzeti Színház színpadára – beszélgetés Mészáros Martinnal

Vizsgaelőadása után telefonon hívták, hogy játsszon a Nemzeti Színházban, Törőcsik Marival egy darabban. Azóta ott már tizenegy előadásban láthattuk, filmszerepeiről és egyéb társulati munkáiról nem is beszélve, pedig csak két éve diplomás színművész. Született tehetség, vagy a szerencse fia? Nem kérdés. Már tízéves kora előtt rájött arra, hogy miben jó. Zentán született, a családjától minden támogatást megkapott, hogy elérje céljait. A vajdasági Csókáról azért ment a szentesi gimnázium irodalmi-drámai tagozatára, hogy megkezdhesse a színészi pálya felé vezető utat. A Szent István Egyetem kaposvári Rippl-Rónai Művészeti Karán szerezte meg színészdiplomáját. Mészáros Martinnal beszélgettünk.

(tovább…)

„Színeim letagadhatatlanul nagybányaiak” – beszélgetés Sándor József Attila festőművésszel

Sándor József Attila festőművész közelebb hozza képei szemlélőihez a természetet, fényjátéka és színkeverési technikája szakralitással tölti meg alkotásait. Hivatását meghatározta a Nagybányai Művésztelep „öröksége”, és erőteljesen hatottak rá kínai és mongóliai kalandozásai is. De hogyan kerül olajfestékei mellé graffiti-spray? És milyen szerepet játszott életében a Retro Jeans? Utánajártunk.

(tovább…)

Böjthe Kinga: „Ajándék- és örömforrásgyártó vagyok”

Böjthe Kinga ötvös, Erdélyből származik. Soha nem felejti el, hogy honnan jött. Nem is tudná, hiszen az egész életét, személyiségét meghatározzák a gyökerei. A mai napig honvágya van, visszavágyik Kolozsvárra. Itt meg kellett tanulnia élvezni az életet, és nem csak túlélni. De hozza magával a szorgalmat, a közvetlenséget és a talpraesettséget is.

(tovább…)

Balogh Ferenc hegedűművész: „Elég volt egyszer országot váltani, még sok is!”

Balogh Ferenc Liszt-díjas hegedűművész már többet élt Magyarországon, mint Erdélyben, de nem tagadja, hogy egy országváltásnak nemcsak nyereségei, hanem veszteségei is vannak. Mai napig hűséges befogadó zenekarához, a Nemzeti Filharmonikusokhoz, amelynek elsőhegedűseként bejárta a világot, még ha az utazgatás útlevél és állampolgárság híján nem is indult zökkenőmentesen.

(tovább…)

„Még saját kocsim sincs, nemhogy kamionom!” – Gui Angéla jótékonysági futó

„Nem tartom magamat normális embernek, mert ha az lennék, nem csinálnék ilyet, hanem tévénézés közben a fotelban enném a chipset” – mondja magáról Gui Angéla, aki 2015 óta szervez véradással egybekötött jótékonysági futásokat. Angéla a közel hatéves önkéntes munkájának eredményeként befolyt összegekből hazai és határon túli gyermekotthonok lakóinak mindennapjait könnyíti meg. Nagyinterjú.

(tovább…)

Veres István, Michelin-csillagos séf: „Székely vagyok, meg tudom csinálni”

Mint a mesében: hősünk egy atyai jótanáccsal a zsebében elindul az ország pereméről, hogy akaraterejével, kitartásával, tehetségével és kreativitásával meghódítsa a világot és lehozza a csillagokat. Egyet legalábbis. A kézdivásárhelyi születésű, fiatal Michelin-csillagos séf, Veres István az idei Bocuse d’Or hazai döntőjének nyertese ezekben a hetekben kizárólag az októberi tallinni európai válogatóra készül, ahol Magyarországot képviseli. És amíg a megadott témára, fürjre és harcsára a nemzetközi zsűri ínyére való egyedi variációkat alkot, a szíve mélyén a világ legfinomabb ételére: csirkepaprikásra és puliszkára vágyik. Az édesanyja főztjére.

(tovább…)

„Egy ösztöndíjas megmentheti a magánytól a szórványban élő magyarokat”

A nyitott, kalandvágyó ifjúság szívesen próbál külföldön szerencsét, és ha még az is szívügyük, hogy megerősítsék, segítsék a kinti magyar közösségeket, akkor erre kiváló lehetőséget nyújt nekik a Kőrösi Csoma Sándor program. Vajda Mátyás több éve lelkes résztvevője a Programnak, a 2019/2020-as szakaszban Franciaország volt a célállomása. Úgy véli, hogy az internet révén manapság egyetlen kattintással elérjük egymást, mégis fontos, hogy a saját bőrünkön tapasztaljuk meg az együttlét, a kultúra, a hagyományok, no meg a magyar nyelv erejét.  (tovább…)

„Úgy tettem, mintha nem tudnék angolul, hogy visszaszoktassam őket a magyarra”

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett vegyészmérnökként, s ma a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterszakára jár. 2008 óta cserkész, ez a tevékenysége inspirálta arra, hogy részt vegyen a Kőrösi Csoma Sándor Programban. Kisbán Petrával beszélgettünk, aki Angliában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség londoni és readingi csapatát erősítette ösztöndíjasként.

(tovább…)

„Közösségben többet érhetünk el” – Tóth Noémi még a legkritikusabb román szülők szívébe is belopta magát

Sokéves színházi és táncművészeti tapasztalattal rendelkezik előadóként és szervezőként is – ez jelentette számára a biztos alapot a külhoni kulturális tevékenységhez. A szórványmagyarság támogatására életre hívott Petőfi Sándor Programra az interneten bukkant rá. Kezdetben abban reménykedett, hogy Új-Zélandon fogja erősíteni a magyar közösséget, ám a sors úgy hozta, hogy a román fővárosba került. Találkozása a gyerekekkel azonnal feledtette vele a kultúrsokkot.

(tovább…)

„Fontos, hogy mindenki megkapja a kulturális táplálékot” – Komáromi Kristóf Nagyenyeden

Komáromi Kristóf szívügyének tartja a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitásának erősítését. Először a Kőrösi Csoma Sándor Program, majd pedig a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként teljesített missziót. Utóbbira a 2019/2020-as programszakaszban került sor – néptánctudásával, közösségi munkájával segítette a Romániában élő magyarságot nyelve és kultúrája megőrzésében. Élményekről, programokról, motivációkról beszélgettünk vele.

(tovább…)

A felvidéki magyaroknak csak a »motor« kell, aki lelkesíti őket és kitart velük – Petőfi-ösztöndíjasként Pozsonyban

A nyitott lelkű, kalandvágyó ifjúság számára a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának ösztöndíjpályázata keretében megvalósuló Petőfi Sándor Program évek óta kitűnő alkalmat biztosít arra, hogy külföldön próbáljon szerencsét, s hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását megerősítse, segítse a kinti közösségeket. A lelkes, tettvágytól buzgó ösztöndíjasok között volt idén Pap Boglárka is, aki a Pozsonyban töltött időről és tapasztalatairól mesél.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Pillanatok Nagyvárad sportéletéből

Nagyvárad a kulturális, építészeti, egyházi értékei mellett, a sport területén is érdeklődésre számot tartó város. Ebben az évben 110 éve annak, hogy a városban, 1910-ben megalakult a Nagyváradi Atlétikai Club, a NAC. A sportmúlt mellett a jelen néhány pillanatába, az utánpótlás-nevelésen keresztül pedig a jövőbe is betekintést nyújt rövidfilmünk. (tovább…)

https://youtu.be/jKxATi0iHGg
Featured Video Play Icon

Híres váradiak

Nagyvárad, Szent László királyunk városa minden korban a tudományok, művészetek, vallásosság, irodalom, az újító szellem fellegvára volt. A város oly sok kiválóságot adott az egyetemes magyarságnak, hogy ezeket felsorolni, szinte lehetetlen. Mi mégis megpróbálkozunk azzal, hogy bemutassuk hol születtek azok, akik Nagyváradnak és az egész magyar nemzetnek dicsőséget szereztek. A kisfilmben számos jelentős személyiség szülőházát és emléktábláját villantjuk fel. (tovább…)

Featured Video Play Icon

30 éves a Partiumi Keresztény Egyetem

Nagyvárad egyetemi városi mivoltát élesztették újjá ezelőtt harminc évvel, amikor megalakult a Sulyok István Református Főiskola, amelyből aztán „kifejlődött” a Partiumi Keresztény Egyetem, Erdély első akkreditált magyar nyelvű egyeteme. A Partiumi Keresztény Egyetem a kezdetektől partnere a Szent László Napoknak, az együttműködés egyik leglátványosabb része a fesztivál keretében a képzőművészeti tanszékkel közösen megszervezett „kiállításmaraton.” Filmünkkel kívánunk boldog születésnapot a Szent László Napok fontos partnerintézményének.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Nagyvárad, a modern város – 3. rész

Rendhagyó építészeti sétára hívjuk a nagyérdeműt Hausmann Cecília képzőművész-iparművész és Zuh Deodáth eszmetörténész idegenvezetésével. A századforduló és a korai modernség építészetén keresztül próbáljuk bemutatni Nagyváradot, a város épített örökségének nem vagy kevésbé ismert részleteibe kukkanthatunk be velük, és eloszlatunk néhány tévhitet is a háromrészes sorozattal.

(tovább…)

Featured Video Play Icon

Nagyvárad, a modern város – 2. rész

Rendhagyó építészeti sétára hívjuk a nagyérdeműt Hausmann Cecília képzőművész-iparművész és Zuh Deodáth eszmetörténész idegenvezetésével. A századforduló és a korai modernség építészetén keresztül próbáljuk bemutatni Nagyváradot, a város épített örökségének nem vagy kevésbé ismert részleteibe kukkanthatunk be velük, és eloszlatunk néhány tévhitet is a háromrészes sorozattal. (tovább…)

Featured Video Play Icon

Nagyvárad, a modern város – 1. rész

Rendhagyó építészeti sétára hívjuk a nagyérdeműt Hausmann Cecília képzőművész-iparművész és Zuh Deodáth eszmetörténész idegenvezetésével. A századforduló és a korai modernség építészetén keresztül próbáljuk bemutatni Nagyváradot, a város épített örökségének nem vagy kevésbé ismert részleteibe kukkanthatunk be velük, és eloszlatunk néhány tévhitet is a háromrészes sorozattal.

(tovább…)