Kategória: Csehország

GPS: 48° 51′ 21.2″ N 16° 3′ 15.3″ E
Cím: Znojmó, Csehország

A németül Znaimnak nevezett városhoz közeli Louka premontrei kolostorában kötött szövetséget 1393-ban Zsigmond magyar király, IV. Albert osztrák herceg és Jobst morva őrgróf, mégpedig Zsigmond testvére, IV. Vencel cseh uralkodó ellenében. A viszály almája ezúttal a cseh királyi korona volt. A jó egy évtizeden át húzódó harcok egyik epizódja valószínűleg az első „vegyi háború” is: 1404-ben, mikor Vencel király Znaimban talált menedéket, a magyarok és az osztrákok támadást indítottak a vár ellen. A nagy túlerőt látva a vármaroknyi védőseregét irányító Sokol lovag, bűzlő ürülékkel teli hordókat gurítatott az ostromló seregek közé. A bűz és az azt követő fertőzés megtette a hatását. Albert és Zsigmond vérhasban megbetegedtek, Albert maga meg is halt. Zsigmond még egyszer 1437-ben ostrom alá vette Znaimot, hogy elfoglalja a várban tartózkodó intrikus feleségét, Cillei Borbálát. Zsigmond az ostrom közben megbetegedett és meghalt.

Znaimtól nyugatra a vranovi víztározó partján fekszik Bítov, melynek ezeréves vára népszerű turista látványosság. Évszázadokon keresztül itt őrizték Zrínyi Miklósnak, Szigetvár hős védőjének sisakját és páncélját, melyek aztán a múlt században kerültek Hofsburgba.

Kocsis Dániel

GPS: 48° 51′ 21.2″ N 16° 3′ 15.3″ E
Cím: Znojmo főtér, Csehország

Morvaország egyik legjelentősebb, és egyik legpatinásabb városa lépten – nyomon gótikus és reneszánsz épületekkel, falmaradványokkal ékeskedik. Znojmo város az ország déli részén a Dyje – folyó partján fekszik a cseh – osztrák határ szomszédságában. Egykor külön hercegi székhelye volt, amely cseh fennhatóság alatt állt.

A főtéren egy emlékkő jelzi, ahol Zsigmond királyunk leesett lováról. A vár ostroma közben a király a vérhas betegséget kapott, amelyből kigyógyult ugyan, de végül mégis a városban halt meg 1437-ben, holttestét a Szent Miklós templomban ravatalozták fel.

Messik Miklós (MEVE)

GPS: 48° 57′ 57.5″ N 16° 36′ 23.7″ E
Cím: Vranovice, Csehország

A magyar-morva kapcsolatok talán legszebbike a magyar protestáns papok megjelenése Morvaország számos településén. II. József türelmi rendelete a cseh és morva protestánsokra is vonatkozott ugyan, de számos olyan helységnek, melynek csupán protestáns szórványai voltak, nem volt papja. A hívők magyar református papokat hívtak meg, legtöbbjük ott is maradt, családjukkal együtt beolvadtak a morva etnikumba. Vranovicében Nagy Sándor lelkész harang helyett forgatható, kiálló vasszögekkel teletűzdelt hengert szerkesztett, ezek hangvillaként szólaltak meg. Ma is ezzel „harangoznak”.

Egyéb városok, ahol református magyar lelkészek tevékenykedtek:

Libice, Baskovice, Jimrarov, Sázava, Všetin, Klobonky, Rovečné, Hrubá Lhota.

Kocsis Dániel

GPS: 49° 13′ 24.2″ N 14° 25′ 14″ E
Cím: Týn nad Vltavou, Csehország

Hlubokától 25 km-re, északra található Týn nad Vlatvou ötezer lakosú kis városa. A városnak 2 magyar vonatkozása is van. 1848-ban a magyar szabadságharc hírére osztrák földről hazaindultak a magyar huszárok. Egyik osztaguk, itt, Týnben állt meg, hogy megpihenjen. Az eseményt, – jóllehet egy másik dél-cseh városkába, Pisekbe helyezve – Huszárok című novellájában Alois Jirásek, a híres cseh krónikaíró örökítette meg. 1945-bren újra magyar katonai alakulat érkezett Týnbe. Az alakulat több hónapon át harcolt a városban, hogy megvédte a várost a visszavonuló német katonák fosztogatásától.

Eközben a németek a közeli Koloděje-ben elfogtak két magyar katonát, Gergely és Duba honvédeket, borzalmasan megkínozták, majd a közeli Koloděje nad Lužnicí határában kivégezték őket. Temetésükre a helybeliek gyűjtést rendeztek és szinte mindannyian megjelentek a ravataluknál a kápolnában. A temetésen a tanító mondott beszédet, amelyet e szavakkal kezdett: „Testvéreink, puszták fiai!” A kivégzés helyén magyar és cseh feliratú gránit emlékmű áll, amelyet a lakosság minden tavasszal megkoszorúz.

Kocsis Dániel

GPS: 49° 20′ 55.3″ N 16° 25′ 27.7″ E
Cím: Tišnov, Csehország

Szent Ágnes édesanyja, I. Přemysl Ottokár cseh király felesége, III. Béla magyar király lánya, Konstancia hercegnő alapította 1233-ban, a morva fővárostól alig néhány km-re található tišnovi női cisztercita kolostort, a híres Porta Coelit, (Égi Kaput) mellyel maradandó nyomott hagyott a két nép történetében.

Kocsis Dániel

GPS: 50° 47′ 3″ N 13° 48′ 15.5″ E
Cím: Hrad II. nádvoří 1, 119 00 Prague 1, Csehország
Honlapcím: http://www.katedralasvatehovita.cz/cs

A Székesegyház kincstárában található, de sajnos nem látogatható Szent István kardja is, melyet valószínűleg Kunigunda hercegnő, II. Přemysl Ottokár felesége hozott Prágába nászajándékként.  Ez a kincses kamra a bejárattól számított baloldalon található, az Alfons Mucha szecessziós alkotásával díszített Új érseki kápolna között.

A Szent Vitus Székesegyház bal oldali bejárati ajtaján látható dombormű, mely Vajk (Szent Istvánnak, a magyar államalapító királynak) a megkeresztelését ábrázolja Szent Adalbert által.

A domborművet Otakar Španiel szobrász készítette 1927-ben.

Kocsis Dániel

GPS: 50° 5′ 31.3″ N 14° 25′ 26.4″ E
Cím:110 00, Anežská 12., Prága, Csehország
Honlapcím: http://www.ngprague.cz/

A Szent Ágnes kolostor Prága egyik legnevezetesebb és legrégebbi gótikus kolostora. A kolostor (Anežský klášter) Mária Magolna kápolnájában található Kunigundának, II. Přemysl Ottokár feleségének, IV. Béla unokájának sírja. II. Přemysl Ottokárt (1253—1278) más néven a vas és arany királyának is nevezték. Ő volt a középkori Csehország legjelentősebb uralkodója. Přemysl Ágnes hercegnő I. Přemysl Ottokár feleségének Árpádházi Konstancának a lánya, azaz III. Béla unokája. Ő a „legfiatalabb ” cseh szent, hiszen szentté avatására 1989-ben került sor.

Kocsis Dániel

GPS: 49° 11′ 40.1″ N 16° 35′ 57″ E
Cím: Špilberk 210/1, 662 24 Brno, Csehország
Honlapcím: http://www.spilberk.cz/hu/

A dél-morvaországi régió legismertebb magyar vonatkozású emlékhelye a brünni Špilberk. Maga az erődítmény eredetileg a morva őrgrófok székhelye volt, később azonban Špilberk kazamatái a Habsburg birodalom egyik leghírhedtebb börtönének számítottak. A magyar jakobinus mozgalom leverése után itt töltötte hatéves fogságának egy részét Kazinczy Ferenc is, emlékét márványtábla hirdeti. A magyar jakobinusokról a žalář národů (Nemzetek Börtöne) című állandó kiállítás keretén belül emlékeznek meg.

Ezért bizonyára nem véletlen, hogy a brünni magyar egyetemisták Kazinczy Ferencről nevezték el diákklubjukat. A Kazinczy Ferenc Diákklub (KAFEDIK) 1969-ben alakult meg.

A magyar hagyományok, emlékek ápolásában azonban a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége helyi szervezetének van legnagyobb érdeme.

A brünni jezsuita kolostorban tanult a XVII. század elején Pázmány Péter, s a kolostor levéltárából megtudható, hogy a századok folyamán nem ő volt az egyedüli itteni magyar diák. Pázmányt, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő egyéniségét 1616-ban Prágában szentelték püspökké, itt nyomtatta ki néhány könyvét is, de birtokai is cseh földön voltak.

Kocsis Dániel

GPS: 48° 48′ 19″ N 16° 38′ 15.6″ E
Cím: Mikulov, Csehország

1621-ben itt kötötte meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem II. Ferdinánd követeivel a nikolsburgi békét, amelynek értelmében Bethlen lemondott a magyar királyi címről, visszaadta Ferdinándnak a koronát és az elfoglalt észak-magyarországi vármegyéket. A béke legnagyobb vívmánya az volt, Ferdinánd a protestáns felekezetek tagjainak szabad vallásgyakorlást biztosított a királyi Magyarországon.

A nikolsburgi várnak a Kounic és Lichteinstein családok mellett egy időben Kerecsényi László magyar gróf is tulajdonosa volt, mégpedig 1560-tól, de miután utód nélkül halt meg, a vár másra szállt.

1483-ban itt találtak a híres székely-magyar rovásírásos abc-t. Az egy oldalnyi írás egy pergamenlapon található, mely egy könyv hátsó lapjaként őrződött meg. A könyvtár, melyben megtalálták 1933-ban, egy árverésen a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Jelenleg az Országos Széchenyi könyvtárban található.

Kocsis Dániel

GPS: 49° 35′ 19.2″ N 17° 14′ 31.8″ E
Cím: Olomouc, Štítná ulica, Csehország

1469-ben ebben a városban választották cseh királlyá Hunyadi Mátyást, igaz koronázására már Jahlavában kerül sor 1471-ben. Mátyás 1479-1490 között azaz haláláig Morvaország, Szilézia Lužice törvényes uralkodója volt, miközben használta a „cseh király” címet, amíg Csehországban II. Jagelló Ulászló (1471-1516)uralkodott.

Mátyás hadjáratot is vezetett cseh földre, az egyik hadjárat során egészen a lengyel Boroszlóig (Wroclaw) jutottak hadai. Mátyás király fali ábrázolása a Stítná utcában található.

Számos más magyar élt és alkotott itt, az olmützi jezsuita rendházban fejezte be 1607-ben a katolikus magyar bibliafordítását Káldi György páter. További írásos emléket találhatunk a magyar jezsuiták olmützi tartózkodásáról a helyi levéltárban.

Az 1848-49-es szabadságharc bukása után igen sok honvéd szenvedett fogolyként az olmützi várbörtönben. Itt őrizték Batthány Lajost, az első magyar szabad kormány miniszterelnökét, akit később Budapesten ki is végeztek.

Kocsis Dániel

GPS: 50° 6′ 22.3″ N 14° 23′ 56.7″ E
Cím: 160 00, Madarska, Praha 6, Prága, Csehország

Kocsis Dániel

GPS: 49° 1′ 48.9″ N 17° 38′ 59.4″ E
Cím: Uherské Hradiště, Uherský Brod, Csehország

Brünntől keletre mindenkinek feltűnnek Uherské Hradiště, Uherský Brod – Magyarvárhegy, Magyarrév- városnevek. A jelző nem véletlen, az Árpád-kori magyar gyepűőrök, határőrök emlékét idézi. Az Árpád-házi királyok ugyanis a magyar birodalom nyugati határának védelmére egykoron magyarokat, székelyeket, kunokat, besenyőket telepítettek e vidékre. Utódaik azóta már régen beolvadtak az itteni szlávok közé. A környéken lévő Ostroh települést korábban Uherská Ostrának (Magyarhegynek) nevezték. Erről a vidékről származik a nemzetek tanítója Jan Ámos Komenský is. (Comenisus)

Kocsis Dániel

GPS: 48° 51′ 17.1″ N 14° 22′ 10.3″ E
Cím: Zlatá Koruna (Rájov), Csehország
Honlapcím: http://www.zlatakoruna.cz/

A németekkel együtt visszavonuló magyar katonák egy csoportja 1945 májusában a dél-csehországi Zlatá Korunában és Rájovban átállt a cseh felkelőkhöz; a községek felszabadításáért folytatott harcokban öten életüket vesztették. A magyar hősök Zlatá Koruna temetőjében vannak eltemetve, s a helyi közigazgatási szervek és a lakosság immár évtizedek óta nagy gonddal és szeretettel ápolja a sírokat.

Kocsis Dániel

GPS: 49° 43′ 47.6″ N 13° 16′ 34.6″ E
Cím: Vejprince, Csehország

A Beneš-dekrétumok értelmében 1946 novembere és 1947 februárja között 44.000 embert deportáltak marhavagonokban a mai Csehország területére.

A rendszerváltás után, 2002-ben Burián László atya, akik mint pap, a háború után önként elkísérte a deportáltakat Csehországba, két községben, Kryryben, és Vejprincében, Pilsentől Észak- Nyugatra a következő feliratú (magyar és cseh nyelvű) emléktáblát helyeztette el:

„Köszönetet mondunk mindazon cseh emberek együtt érző segítségért, akik Isten kegyelméből felebaráti szeretetükkel megkönnyítették a Beneš-dekrétumok következtében, az 1945-1948-as években e tájakra deportált, jogfosztott, otthonuktól messzire elűzött 41 640 magyar életét.”

Kocsis Dániel

A Sternberg (Cesky Sternberk) vár teljesen ép, egy sziklagerincen magasodik, a Sázava a csehek nemzeti folyója fölé. Mindig is a Sternberg grófoké volt, kivéve a kommunizmus évtizedeit. A várat 1949-ben államosították, a grófnak pedig megengedték, hogy a saját várában dolgozhasson tárlatvezetőként. A rendszerváltozás után a család visszakapta a várat.

Az utóbbi időben elég sok turista csoportot hoznak ide Prágából.

A vár berendezése eredeti, a díszteremben pedig a magyar címer látható. Ennek az a magyarázata, hogy a Sternberg grófok távoli rokonságban voltak Mátyás királlyal.

GPS: 50° 5′ 0.4″ N 14° 25′ 12.8″ E
Cím:110 00, Uhelný trh 11. Praha 1, Prága, Csehország

Liszt Ferenc (1811-1886) a XIX. század egyik legnagyobb zeneszerzője és legkiválóbb zongoraművésze is minden bizonnyal kedvelte Prágát, többször is ellátogatott ide és mindannyiszor megörvendeztette Prága zenekedvelő közönségét művészetével.

Első prágai fellépését – amelyre 1840. március 3-án került sor – már nagy izgalommal várta egész Prága, hiszen ekkorra már jól ismerték őt egész Európában, többek között Bécsben, Párizsban és Londonban is. A koncertjét megelőző hetekben róla beszéltek legtöbbet az emberek a színházakban, a szalonokban, a kávéházakban és a prágai sétányokon. A legjelesebb újságok jelentettek meg hosszú cikkeket a híres magyar zongoravirtuózról, melyekből nem hiányoztak azok a híres legendák sem, hogy például már hatéves korában is zeneszerző akart lenni, vagy az, hogy kb. 12 éves korában az egyik bécsi koncertjén Beethoven is jelen volt – aki, annak ellenére, hogy akkor már csaknem süket volt –, a koncert végén felemelte a kis zongoraművészt, homlokon csókolta és fényes jövőt jósolt neki.

Az első koncertnek – melyre a Platýz nevű ház (Uhelný trh 11, vagy Národní třída 37.) koncerttermében került sor – hatalmas sikere volt, így az eredetileg tervezett három prágai koncertből végül hat lett. A ház falán elhelyezett emléktábla is jelzi ezt az eseményt. Két koncertjének teljes bevételét Liszt egy prágai kórháznak és egy vakok intézetének adományozta. Ezen a nagy szenzációval beharangozott első koncerten jelen volt az akkor 16 éves Bedř ich Smetana is, aki lelkes csodálója volt a mesternek. Gimnáziumi évei alatt azt írta a naplójába, hogy „…zeneszerzésben olyan szeretnék lenni mint Mozart, technikában pedig olyan mint Liszt.”

1848-ban, mikor Smetana az első zeneiskoláját szerette volna megnyitni az Óváros téren, anyagi problémái voltak, s mivel Liszt közismert volt jótékonykodásáról, hozzá fordult segítségért. Liszt természetesen nem utasította el kérését és 450 aranyat küldött Smetanának, s így már ugyanabban az évben megnyílhatott a zeneiskola. Később ez a két nagy zeneszerző életük során többször is találkozott; kölcsönös elismerés és barátság fűzte össze őket.

Az utolsó prágai koncertre 1846-ban került sor a Žofín ne vű palota ( Slovanský ostrov – Szláv sziget) koncerttermében.

1856-ban Liszt újra Prágába érkezik, hogy ő vezényelhesse az Esztergomi miséjének bemutató előadását a Szent Vitus székesegyházban, amely szintén nagy eseménynek számított a prágai zenekedvelők számára ; 4000 ember töltötte be az akkor még befejezetlen székesegyházat (csak a gótikus rész volt kész). A Szent Erzsébet c. oratóriumának prágai bemutató előadására 1866-ban került sor az Újvárosi Színházban ( Novoměstské divadlo) , melyet B. Smetana vezényelt.

S végezetül 1886. augusztus 28-án haláláról (július 31-én hunyt el) való megemlékezésként gyászünnepségre került sor a Nemzeti Színházban. Liszt prágai koncertjeinek sikeréről minden prágai útikönyv megemlékezik, legyen az bármilyen idegen nyelven.

Kocsis Dániel

2011-ben Liszt Ferenc emlékművet avattak itt, hiszen, egykoron meglátogatta a helyi kastélyt és koncertet is adott. Az emlékművet a kastély parkjában, az ún. Liszt-dombon állították fel. A mű elkészítésének fő támogatója a pozsonyi Liszt Ferenc Társaság volt.

Kocsis Dániel

A vallásosak, s azok, akik még hisznek a csodákban, mindenképpen látogassanak el Prága első barokk templomába (1636-1644 között épült). Az eredetileg protestáns Győzedelmes Boldogasszony templomba (kostel Panny Marie Vítězné, Karmelitská 9., — alig 200 méterre a kisoldali Szent Miklós-templomtól), mely a fehér-hegyi csata után a karmelita rend kezébe került (ez a rend az ellenreformáció buzgó hittérítőjeként működött országszerte), s ahol magyar nyelven is imádkozhatnak a „Prágai Kis Jézuskához” (Bambino di Praga). A templom ezáltal a 60 cm magas, spanyol reneszánsz viaszfigura által – melyet l628-ban Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándékozott a templomnak – vált különösen híressé főképpen Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Amerikában, ahol sokszorosították a kis Jézus alakját. A templomban látható Szent Józsefet és Szent Annát ábrázoló oltárképeket Peter Brandl festette 1700 körül.

A kis Jézus szobor csodatevő ereje hamarosan elterjedt az egész országban. A legenda szerint 1642-ben Jindřich Kolovrat, az országos udvarmester is a Jézus-szoborhoz imádkozott, amikor felesége elvesztette látását és hallását. Állítólag elég volt a szobrocskát megérinteni, s a felesége azon nyomban meggyógyult. A legtöbben gyermekáldást kértek a kis Jézustól, ezt kérte imájában III.Ferdinánd császár is 1647-ben. Állandóan nőtt a csodák száma, s ezzel egyenes arányban nőtt a tisztelők és adakozók száma is. 1649-ben, miután a svéd hadsereg elhagyta végre a lepusztult várost, szörnyű pestisjárvány tört ki, de a karmelita szerzetesek közül csodálatos módon senki sem pusztult el. A kis Jézus-szobor nagy tisztelői közé tartoznak: Páduai Antal, Avillai Teréz és Assisi Ferenc. A kis szobor csodatevő híre még ma is él. A kis Jézus-szobornak jelentős személyiségek kb. 60 ruhát ajándékoztak, ezek közül a legértékesebb az a ruhácska, amit Mária Terézia hímzett ki – 1754-ben – sajátkezűleg. A kis Jézuskát mindig a vallási ünnepeknek megfelelően öltöztetik át. Az egyik ruhácskát egy kínai delegáció ajándékozta a templomnak 1898-ban. A kis szobor híres gardróbjának köszönhető az a nemzetközi faux pas, melyet a „baráti” vietnami kommunista delegáció követett el 1958-ban, mivel a kommunista párt prágai vezetőségének egy ruhácskát ajándékozott a Kis Prágai Jézuska számára, mint Vietnam népének közös ajándékát. A vietnamiak elavult hírek alapján valószínűleg azt gondolták, hogy ez nálunk a hivatalos szokás.

Kocsis Dániel

A Mírovban található középkori vár ad otthont az ország legjobban őrzött börtönének. A jó állapotban lévő XIII. századi vár már a XVI. században is főleg fegyházként működött. Ez a környék a felvidéki és csehországi magyarok búcsújáró helye, hiszen itt halt meg 1957-ben gróf Esterházy János, a csehszlovákiai magyarság kiemelkedő politikusa.  Ő volt az egyetlen, aki II. világháború idején a fasiszta szlovák állam parlamentjében a zsidókat sújtó törvény ellen szavazott. Mégis háborús bűnösnek kiáltották ki és halálra ítélték. Ennek azonban semmilyen bizonyítéka nincsen, viszont ellenbizonyíték van elegendő. Végül betegségben, elgyengülten a börtönben halt meg.

Kocsis Dániel

Görgey Artúr (1818–1916) 1848–49-es honvédtábornok és hadügyminiszter, illetve az első modern magyar kémikus tiszteletére felállított gránitból készült emléktábla, amely a cseh főváros központjában elhelyezkedő Kozná utca 8. szám alatti ház homlokzatán, az Óvárosi tér közelében található.

Az emléktábla helyének legfőbb oka az volt, hogy Görgey 1845 és 1849 között ebben a házban lakott, mialatt vegyészetet hallgatott a prágai Károly-Ferdinánd Egyetemen (ma Károly Egyetem), illetve tanársegédként és vegyészként a városban dolgozott. A honvédtábornok magánéletének egyik legfontosabb eseménye is Prágához fűződik, ugyanis prágai tartózkodása végén a helyi evangélikus templomban vette feleségül Aubioun Adélt, aki tanára és barátja családjának francia nevelője volt.

A 65×40 centiméteres méretekkel rendelkező emléktáblán a katona Návay Sándor magyarországi szobrászművész által bronzból készített domborműve és portréja, illetve magyar és cseh nyelvű felirat látható. A Görgey-emléktábla felállítását a Görgey Artúr Társaság (GAT) nevet viselő csehországi magyar civil szervezet indította útjára 2005-ben. A felállítás megvalósításában a szervezet elnöke, Palágyi István György vállalta a legnagyobb szerepet, ugyanis ő szervezte meg a gyűjtést a táblaállítás költségeinek fedezésére, és többéves munkával beszerezte az összes szükséges engedélyt. Az emléktábla költségeit civil adakozás segítségével fedezték.

A Görgey Artúr-emléktábla felavatására 2012. május 19-én került sor ünnepélyes keretek között. Az eseményen többek között részt vettek Görgey Artúr leszármazottai, Katona Tamás budapesti történész és író, Magyarország prágai nagykövetségének és kulturális intézetének munkatársai és diplomatái, illetve több csehországi magyar szervezet képviselője. Az ünnepségen Éles György prágai református lelkész megáldotta az emléktáblát. A Görgey Artúr Társaság elnöke szerint „Görgey Artúr emléktáblájának felállításával a GAT egyik fontos célkitűzése teljesült”. A táblaavatást követően a prágai magyar kulturális intézet épületében tudományos jellegű tanácskozást és Görgey-emlékünnepséget tartottak. A tudományos fórum keretén belül több előadás hangzott el a tábornok prágai éveiről, munkásságáról és életművének jelentőségéről.

Kocsis Dániel

A Prágai várnak egyik magyar vonatkozása, hogy állítólag itt élt egy ideig a fiatal Hunyadi Mátyás, Podjebrád György jóindulatú fogságában. Egészen pontosan a Jiřská utca végében lévő Fekete-toronyban, ide írta Hollós levelit Szilágyi Erzsébet, Arany János balladája szerint.

Kocsis Dániel

Egy 13 éve Prágában élő csallóközi vállalkozó nyitotta meg az éttermet 2014 májusában. Célja, hogy magyar identitású helyet hozzon létre, mely hosszú távon szolgálja elsősorban a Prágában és Csehországban élő magyar közösséget. Emellett megismertesse a csehekkel valamint az idelátogató turistákkal a magyar ízeket, szokásokat. Magyarországi szakács, magyarországi alapanyagok, és italok, a sört leszámítva. A jelenleg ott dolgozó 6 pincér közül 4 magyar, 2 pedig tanul magyarul. Az étterem rendszeresen szervez magyar humorestet, cigányzenés estét, valamint találkozókat.

Kocsis Dániel

A belváros egyik történelmi épületén található Bolyai János (1802-1860) nagy magyar matematikus emléktáblája. Bolyai mérnök-századosként szolgált 1832-1833-ban a városban.

Kocsis Dániel

Csehország legismertebb fürdőhelyén az elmúlt évszázadok során számos magyar keresett gyógyulást. Közülük talán a leghíresebb Arany János (1817-1882) volt, aki epebántalmait enyhítendő 1869-től hét esztendőn át a nyár egy részét itt töltötte. A legnagyobb magyar epikus költő – betegeskedése és leánya, Juliska 1865-ben bekövetkezett korai halála miatt – szinte felhagyni látszott irodalmi tevékenységével.

A “karlsbadi kúra” azonban nemcsak Arany testi bajaira hozott enyhülést, de újból kedve mutatkozott a poézis iránt is. Itt írta (németül) Mottó című kis költeményét, a Nőmhöz című verstöredéket, és görög drámákat is fordított Karlovy Varyban. A hely szelleme felbukkan a Toldi szerelmében, midőn IV. Károly cseh király (a fürdőhely névadója) vadásztársaival – köztük Toldi Miklóssal – szarvasüldözés közben felfedezi a gyógyító erejű forrást. A költemény erre vonatkozó strófájában a költő magát is megörökítette:

Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe,

S hol a fürdő épült a forrás fölébe,

Ötszáz évvel utóbb – vagy igen, már többel,

Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember;

Megáldotta vizét, nagy jótéteményért,

Ha nem új életért, új élet-reményért,

S ha valaha célhoz bir jutni ez ének:

Köszöni e forrás csuda hévvizének.

A Zámecky vrch utca 4. számú házán 1957 óta őrzi a sötétszürke márványtábla az egykor itt időző poéta, “Karlovy Vary nagy csodálója” emlékét. Arany 1870-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, és mint rangos vendéget a városvezetés valamelyik előkelő hotelban szerette volna elhelyezni. Ám ő végig hű maradt az ódon házhoz és a megszokott, megszeretett környékhez.

1978-tól, a Thermál Hotelben rendezik a híres, nemzetközi filmfesztivált. Közép-Kelet Európa egyetlen A-kategóriájú nemzetközi filmfesztiváljának 2011-ben Szabó István volt a díszvendége, a Mephisto című művével, mely a magyar játékfilmek közül elsőként nyerte el 1982-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oszkár-díjat!

Kocsis Dániel

A břenovi bencés apátság Prága egyik legszebb XVIII. századbeli műemléke. A Pannonhalmi Bencés Főapátság 3 évvel a břevnovi kolostor megalapítása után jött létre, mégpedig břevnovi szerzetesek kis csoportjának segítségével. A két kolostor szoros kapcsolatáról tanúskodnak a csehországi kolostor falán található gyönyörű freskók.

Az első mennyezet freskó a břevnovi kolostor legszebb termében, a Teréz teremben található. Kosma Damián Asa festette 1727-ben „Szent Günther csodatétele a magyar király lakomáján” címmel. A képen Szent István és felesége Gizella, IV. Henrik bajor herceg lánya átható.

A második freskó a břevnovi kolostor földszinti klauzúrájának falán található s a nyilvánosság számára sajnos nem hozzáférhető.  G. Vincentitni festette 1722-ben Szent Adalbert életéről szóló festményciklusának egyik darabjaként.  A képen egyrészt egy bajor legenda kell életre, mely szerint Szent Margit megjelent II. Přemysl Ottokár király hadserege felett az 1260-as kressenburgi csatában, másrészt bemutatja azt a jelenetet, amikor II. Přemysl Ottokár átveszi IV. Béla magyar királytól a kolostor legfontosabb ereklyét, az ún. „Sacrosanctumot”, Szent Margit egyik karját. A břevnovi kolostortemplomát ezer nevezték el Szent Margitról.

Csehország egyik legrégebbi kolostorának, a břevnovi bencés rendi kolostorának alapítóját, Szent Adalbertet három nemzet is magáénak vallhatja, a cseh, a lengyel és a magyar. A hagyomány szerint az Esztergomi Székesegyházban a legnagyobb valószínűséggel 948-ban Ő keresztelte meg Vajkot, aki a keresztségben felvett István névvel lett első királyunk.

Kocsis Dániel

A kisoldali jezsuita rendházban (Malostranské náměstí), mely észak felől csatlakozik Prága talán legszebb barokk templomához, a Szent Miklós-templomhoz, lakott 1688-1692 között a Csehországban nevelkedő fiatal II. Rákóczi Ferenc. A ház falán elhelyezett emléktáblát a prágai magyarok minden évben megkoszorúzzák.

Kollonics Lipót bíboros, a Rákóczi árvák hivatalos gyámja, az ifjú Rákóczi számára a császárhű jezsuitákat választotta. A fehér-hegyi csata után Csehország az erőszakos rekatolizáció, németesítés és központosítás következményeként a birodalom szilárd és megbízható tartományává vált. Hasonló sorsot szánt a bécsi kormányzat Magyarországnak is, érthető tehát, hogy a bíboros Rákóczit saját két unokaöccsével együtt épp a csehországi jezsuitákra bízta.

Rákóczi csehországi tartózkodásának első állomása a dél-csehországi Jindřichův Hradec volt. 1688. április 3-án érkezett a városba, mely az előkelő konvertita főúri Slavata család birtokainak központja volt ebben az időben. Itt a tizenkét éves ifjúval szemben rendkívül szigorú rendszabályokat foganatosítottak. Ezt a kollégium kéziratos évkönyve a következőképpen írja le: “Hogy pedig tökéletesebben Társaságunk felügyelete alá kerüljön, a fenséges Lipót császár akaratából a szemináriumban rendeltek neki szállást, szolgaszemélyzetéből minden honjabeli férfiút eltávolítottak mellőle, hogy — a Császár szavai szerint — a császár hű alattvalói között annál biztosabban megtanulja az isteni és emberi fenséget.”

A szeminárium épülete ma a városi múzeumnak ad otthont, s az időközben elhunyt dr. Jan Muk gondos munkájának eredményeként Rákóczi-emlékszoba ismerteti a későbbi fejedelem itt töltött éveit.

Rákóczi kiváló tanuló volt, amit az 1690-ben nagy sikerrel letett záróvizsgája is tanúsít. Ezzel a vizsgával be is fejeződött Rákóczi hároméves tartózkodása Jindřichův Hradecben. E városnak azonban más magyar vonatkozású nevezetességéről is tudunk, mégpedig arról, hogy Zrínyi Miklós, a szigetvári hős ebben a városban tartotta esküvőjét Rožmberk Évával 1564. szeptember 10-én.

1690 őszén már a híres, Mater Urbiumnak is nevezett Prágában tartózkodik Rákóczi. Lakhelye megválasztásakor most is igyekeztek elkülöníteni őt, elzárni a külvilági kapcsolatoktól. Így ír erről az egykori évkönyv: „hogy el legyen különítve az emberekkel való érintkezéstől, és biztonságban legyen, nehogy a lázadó magyarok, vagy éppen saját mostohaapja, Thököly, a hűtlenek zászlóvivője és vezére elrabolják; a régi épületben helyeztük el, hogy még a mi rendtagjainkkal se érintkezhessék.”

A célnak jól megfelelt az újvárosi jezsuita rendház a Szent Ignác-templom mellett a mai Károly-téren (Karlovo náměstí). A hajdani rendház középső része 1945-ben légitámadás következtében megrongálódott, újraépítve ma kórház.

A következő, az 1691-es évben azonban átköltöztetik Rákóczit az akkor, frissiben elkészült, a Kisoldali tér (Malostranské náměstí) középső részét elfoglaló jezsuita fogadalmas házba. Az épületben jelenleg a Károly Egyetem Matematika-Fizika Kara kapott helyet.

Kocsis Dániel