Lengyelország - Külhoni Magyarok

Kategória: Lengyelország

Domszky Pál emléktábla (Varsó)

GPS: 52 o 13’42,8″N 21o0′ 39,3″E
Cím: 00-691, Nowogrodzka 36., Varsó, Lengyelország
Alkotás, felavatás éve: 1998.

Domszky Pál (1903-1974) történész, a magyar-lengyel történelmi, irodalmi, kulturális kapcsolatok kiemelkedő kutatója, lelkes társadalmi aktivista volt. Távoli ősei Lengyelországból származnak. 1933-tól Varsóban élt. Többek között ő volt a kezdeményezője III. Sobieski János lengyel király esztergomi domborműve felállításának, továbbá a két ország közös hőse, Bem József hamvai hazaszállításának a törökországi Aleppóból lengyelországi szülőhelyére, Tarnówba.

A II. világháború idején maga köré gyűjtve a Lengyelországban élő magyarokat a német megszállók által 1939-ben Német Birodalomhoz csatolt országrészben, az ún. Főkormányzóságban megszervezi a Magyar Szövetséget. A Magyar Szövetség tagjait magyar címeres, német nyelvű igazolványokkal látja el, amelyek a Főkormányzóság területén viszonylag szabad mozgást és élelmiszerjegyhez való jogosultságot biztosítanak. A Domszky által a lengyel Honi Hadsereg képviselőinek kiadott magyar igazolványok birtokában a lengyel földalatti ellenállási mozgalom biztonságos ellátást szervezhetett és hírszerzői összeköttetést tarthatott fenn. A német letartóztatás veszélyének kitett katonákat és a rászoruló zsidókat megfelelő okmányokkal, útlevéllel látta el, s ezzel megkönnyítette Magyarországra való menekülésüket. A Varsó környékén állomásozó magyar hadtest parancsnokságával fenntartott kapcsolatai révén fegyvereket szerez a varsói felkelőknek. 1945-ben visszatért Magyarországra.

Kép: MSCDN, Varsó

A német megszállás alatt a lengyel ellenállási mozgalommal folytatott együttműködéséért 1999-ben Domszky Pált posztumusz a Lengyel Köztársaság Érdemrendje Tiszti Keresztjével tüntették ki. Varsóban, a Nowogrodzka utca 36. szám alatti, a Varsó Belváros Kerületi Önkormányzati Hivatallal szembeni épület falán kétnyelvű emléktáblát avattak fel.

Az emlékművön látható szöveg:

Ezen a helyen állt a ház, amelyben a hitleri megszállás éveiben lakott Domszky Pál (1903-1974) Magyarnak született. Szívében lengyel volt. A lengyelországi magyar szövetség elnöke. A lengyel-magyar kapcsolatok fáradhatatlan kutatója és ápolója. A háború alatt a lengyelek védelmezője és menedéke

Kiss László

Szöveg: VEDA

Csorba házaspár: Helena és Tibor sírja (Varsó)

GPS: 52o15’35,8″N 20o57’16,6″E
Cím: 01-728, cmentarz komunalny, d. Wojskowy, Varsó, Lengyelország

Egy rendkívüli magyar házaspár, akik a német megszállás alatt a lengyel menekültek ügyét szolgálták. Gyökeresen megváltoztatták sok Magyarországra menekült lengyel fiatal életét. Képzettségüket tekintve, de lelki alkatuknál fogva is igazi humanisták – a feleség orvos-szociológus, a férj – festőművész, író és műfordító. Mindkettőjüknek megadatott túlélni a háborút. 1945 után Csorba Tibor Magyar Kulturális Intézetet szervezett Krakkóban. Az ő szerkesztésében készült a nagy Lengyel-Magyar Szótár, amelynek kidolgozásában a Lengyel és a Magyar Tudományos Akadémia jeles nyelvészekből álló nagyobb csoportja vett részt. A szótár első kiadása 1958-ban jelent meg. A második kiadása 1985-ben látott napvilágot.

Varsóhoz a festészet kötötte Csorba Tibort. Itt született életre szóló festészet iránti szenvedélye. Elsősorban lengyelországi utazásai során készített tájképeket festett. Sohasem hagyott fel a lengyel-magyar kapcsolatok mélyebb szövedékét fejtegető cikkeinek az írásával, sem pedig a két ország irodalmának a kölcsönös megismertetésével.

A Csorba házaspár a varsói Mazowiecka utcában élt, Csorba Tibor festőműterme az óvárosi Piwna utcában volt. A varsói régi Powązki temetőben vannak eltemetve.

Kiss László

Szöveg: VEDA

Esterházy János emlékmű és emléktábla (Varsó)

GPS: 52 o 8′ 15,2″N 21 o 3′ 56,2″E
Cím: 02-793, Przy Bażantarni 3, Varsó, Lengyelország
Alkotás, felavatás éve: 2011

A szobor felírata Esterházy János mottójára utal: A mi jelünk a kereszt, s nem a nyilaskereszt.

Kép: Kiss László

A főnemesi családból származó mártírsorsú magyar arisztokrata Esterházy János (1901-1957) anyja Elżbieta Tarnowska lengyel grófnő volt. Hatalmas családi birtoka Magyarország megcsonkítását követően, a trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához került. A harmincas évektől a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett. Csehszlovákia 1938-ban bekövetkezett német megszállását követően a Szlovák Köztársaság fennhatósága alá került. Esterházy János volt a szlovák parlament egyetlen olyan képviselője, aki 1942-ben a zsidóság Szlovákiából történő kitelepítését elrendelő törvényjavaslat ellen szavazott.

Kép: Kiss László

Lengyelország 1939-es szeptemberi összeomlása után részt vett a lengyel katonák Magyarországra menekítésében. Személyesen szöktette át Budapestre Kazimierz Sosnkowski lengyel tábornokot. Elkerülte a nácik általi letartóztatást, sajnos azonban nem sikerült megmenekülnie a kommunisták börtönétől. Személyes tragédiája a II. világháború befejeződése után kezdődött. Gustáv Husák utasítására letartóztatták és átadták a szovjet NKVD titkosszolgálatnak, majd a Szovjetunióba szállították. Egy évig a moszkvai Lubjankában tartották fogva, majd tíz év kényszermunkára ítélték és szibériai munkatáborba küldték. Pozsonyban távollétében halálra ítélték, s ezt később életfogytiglani büntetésre változtatták. Sohasem nyerte vissza szabadságát, börtönben halt meg.

A lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért Lengyelországban posztumusz megkapta a rangos Polonia Restituta elnevezésű kitüntetést, valamint a Lengyel Köztársaság Újjászületése Érdemrend Tiszti Keresztjét.

A varsói Ursynów kerületben lévő Gielniowói Boldog László-templom mellett állították fel Esterházy János mellszobrát, a templom falán pedig elhelyezték az emléktábláját.

Kiss László

Szöveg: VEDA, Varsó

Bartók Béla utca (Varsó)

GPS: 52 o 9′ 43,8″ N 21 o 2′ 0,9″ E
Cím: 02-787, Ulica Beli Bartoka, Varsó, Lengyelország

Bartók Béla (1881-1945) volt az egyik legnagyobb XX. századi zeneművész, zeneszerző, zongoraművész és zenetörténész. Érdeklődött a magyar és a szomszédos országok – köztük a Lengyelország – népművészete iránt.Voltak kapcsolatai Lengyelországgal, többek között közelebbi kapcsolatban állt Karol Szymanowskival.

Kép. Kiss László

Zeneművészeti munkásságának lelkes híve volt Witold Lutosławski – akinek 1958-ból származó Gyászzene c. műve ezzel a dedikációval jelent meg á la memoire de Béla Bartók. Varsóban rendezik a gyermekekhez szóló Bartók Béla Nemzetközi Zongoraművészeti Versenyt.

A nagy magyar zeneszerző nevét viseli a varsói Ursynów kerület egyik főutcája. Közvetlen tőszomszédságában található a Magyar Zeneművészet nevű sétány.

Kiss László

Hedvig királynő emléktábla (Krakkó)

GPS: 50° 3′ 40.1″ N 19° 55′ 59.5″ ECím: Golebia 24, Krakkó

Az 1364-ben Nagy Kázmér király által alapított Krakkói Egyetem (Akadémia) hanyatlani kezdett, melynek megmentéséért igen sokat tett Nagy Lajos lengyel és magyar király leánya, Hedvig lengyel királynő.  Ő érte el IX. Bonifác pápánál a teológiai kar megnyitását. Az egyetem érdekében pénzt gyűjtött, ékszereit eladta, és a fiatalon elhunyt királynő minden vagyonát az intézményre hagyta.

 

A Jagello Egyetem Hedvig lengyel királynő születésének 600. évfordulóján, 1974-ben emléktáblát állított  tiszteletére.

Deák Piroska (MEVE)

Balaton étterem (Krakkó)

GPS: 50° 3′ 29.6″ N 19° 56′ 16.4″ ECím: ul. Grodzka 37., Krakkó

Krakkó főterén található Balaton étterem, amely hagyományos magyar ízvilágával vonzza az arra tévedő turistákat és a helyi lakosokat. Étlapján magyar ételek, közöttük gulyásleves, halászlé, Gundel palacsinta is szerepel.

Deák Piroska (MEVE)

Jagello Egyetem magyar diákjai emléktábla

GPS: 50° 3′ 40.1″ N 19° 55′ 59.5″ ECím: Golebia 24, KrakkóAlkotás, felavatás éve: 1928

A Nagy Kázmér által 1364-ben alapított Krakkói Egyetem (Akadémia) 1817-ben vette fel a Jagello Egyetem nevet. A Collegium Novum épületét – mely ma az egyetem főépülete – 1872-1887 között emelték. Az épület homlokzatán megtaláljuk az Anjou-liliomos és négy sávos magyar címert.

Az első emeleten a díszterem előtti emléktáblát a XV-XVI. században itt tanult magyar diákok emlékére állították.

 

A felirat szövege magyarul:

„A magyar akadémiai polgárok emlékére, akik a XV-XVI. században több mint másfél ezren a hírea Krakkói Egyetemet látogatták, a Magyar Történelmi Társulat az Úr 1928. évében helyezte el ezt az emléktáblát, hogy az utódok köszönetét fejezze ki az Alma Mater iránt, amely a magyar ifjakat kegyesen befogadta, a műveltség és a szabad művészetek értékeivel gazdagította.”

Az emléktábla felső részén a magyar címer, alul „Emlékezzünk a régiekről” jelmondat és a Magyar Történelmi Társulat pecsétje látható.

Deák Piroska (MEVE)

Keresztes-Fischer Ferenc tér (Varsó)

GPS: 52o 8′ 3,8″N 21o 3′ 32,6″E
Cím: 02-793, Keresztes-Fischer Ferenc utca, Varsó, Lengyelország

A jogi végzettségű Keresztes-Fischer Ferenc (1881-1948) két alkalommal – először 1931-1935-ben, majd később viharos időszakban 1939-1944 között – volt belügyminiszter.

Horthy Miklós ellentengernagy, kormányzó személyes környezetéhez tartozott és az egyik legbefolyásosabb politikus hírében állt. Ellenezte a hitlerista Németországgal érvényben lévő szövetség további elmélyítését és Magyarország katonai elkötelezettségét a tengelyhatalmak oldalán. Megpróbálta rávenni a kormányzót a nyugati hatalmakkal való kapcsolatfelvételre.

Ez azonban sajnos nem sikerült. Keresztes-Fischert a németek 1944 tavaszán őrizetbe vették, kínzásoknak vetették alá, majd ezután a Mauthausen-Gusen-i koncentrációs táborba deportálták. Néhány hónappal később a németek letartóztatták és Németország területén internálták Horthy Miklós kormányzót is. A háború után Keresztes-Fischer Ferenc Ausztriába emigrált. Bécsben hunyt el. Varsóban az Ursynów nevű kerületben egy teret neveztek el emlékének megörökítésére.

Kiss László

Szöveg: VEDA

Antall-Varga emléktábla

GPS: 52’19’ 7,3″N 20o 57’22,9″E
Cím: 03-126 Pasaż ks. B. Vargi, Varsó, Lengyelország,

A II. világháború idején ugyanazt az utat választotta, mint idősebb Antall József – segítséget nyújtani az üldözötteknek, a Magyarországra érkezett lengyel menekülteknek. Embermentő tevékenységében figyelmét a lengyel gyerekek és fiatalok oktatásának megszervezésére és számukra megfelelő menedék biztosítására összpontosította. Az atya munkájába bevonta magyar parókiájának híveit is. Balatonboglári plébánosként több oktatási intézmény létrehozását is kezdeményezte. Ilyen például a templom mellett működő kultúrház. A háború alatt Varga plébános a lengyel fiatalok számára iskolának rendeztette be a kultúrházat. Mind a gimnáziumban, mind pedig a líceumban megfelelően magas oktatási színvonalat sikerült teremteni. A balatonboglári középiskolában szerzett érettségi bizonyítvány feljogosított a felsőfokú továbbtanulásra. De Varga plébános atya munkássága kevés lett volna a baráti segítség nélkül. Az egyik ilyen segítő barát volt Pehm József plébános atya, a későbbi érsek, és Magyarország hercegprímása (a magyarok Mindszenty József néven ismerték), akinek köszönhetően Varga plébánosnak sikerült megmenekülnie a Gestapo általi letartóztatásától.

A háború után Varga atya antikommunista közéleti tevékenységbe kezdett. Annak ellenére, hogy pártja, a Független Kisgazdapárt győzelmet aratott a nemzetgyűlési választásokon és ő maga lett az országgyűlés elnöke, mégis emigrációba kényszerült. Először Ausztriába, majd Svájcba s végül Írországon keresztül az Amerikai Egyesült Államokba ment. Az emigrációban a magyarok mellett újra felvette a kapcsolat a lengyel emigránsokkal is, akik úgyszintén a szovjet kommunista rabiga alóli felszabadulásra vágytak. Varga Béla atya baráti kapcsolatban állt Zbigniew Brzezińskivel. 2010-ben post mortem a Lengyel Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített parancsnoki keresztjével tüntették ki.

 

A varsói Tarchomin kerületben egy sétány Varga Béla atya nevét viseli.

Kiss László

Szöveg: VEDA

Krakkói Jagello Egyetem magyar emlékei

GPS: 50° 3′ 41.6″ N 19° 56′ 2.4″ ECím: ul. Jagiellonska 15., Krakkó

Nagy Kázmér király 1364-ben kapott engedélyt a Pápától egyetem alapítására Krakkóban. A Krakkói Egyetem (Akadémia) ténylegesen 1367-ben kezdett működni három fakultással. Közép-Európa második legrégebbi alapítású egyeteme. Nagy Lajos lengyel és magyar király leánya, Hedvig lengyel királynő igen sokat tett az egyetemért, ő érte el IX. Bonifác pápánál a teológiai kar megnyitását. A XIV. század folyamán válságba került egyetemért pénzt gyűjtött, ékszereit eladta, és a fiatalon elhunyt királynő minden vagyonát az intézményre hagyta. Ekkor épült a Collegium Maius épülete, melyben tábla emlékezik meg Hedvig királynőről. Az épületben Múzeum működik. Az Egyetem matrikulájában megtalálhatók a XVI. században ott tanult magyar diákok nevei is.

Deák Piroska (MEVE)

Antall József utca (Varsó)

GPS: 52o 19′ 0,5″N 20o 57′ 36,5″E
Cím: 03-126, Antall József utca, Varsó, Lengyelország
Elnevezésének éve: 2009

Id. Antall József politikai életrajza rendkívül változatos. Hivatalnoki pályafutása a két világháború közötti időszakban kezdődött. A második világháború alatt menekültügyi kormánymegbízottként elsősorban a menekültek túlnyomó többségét alkotó lengyel menekültek sorsával foglalkozott. Ugyancsak tevékenyen részt vett a zsidóknak nyújtott segítségnyújtásban, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy Vácon a Lengyelországból elmenekült zsidó gyerekeknek Lengyel Tiszti Árvák Otthona néven működő árvaházat és iskolát szervezett.

A háború vége előtt a németek felfedezték tevékenységét és 1944-ben a Gestapo letartóztatta. A háború után több fontos tisztséget töltött be, többek között volt újjáépítési miniszter, a Magyar Vöröskereszt kormánymegbízottja, majd később a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara elnöke. Idővel a kommunista hatalom eltávolította a közéleti tevékenységből. A magyarországi megtorlásoktól a Lengyel Népköztársaság kormányának közbenjárása mentette meg. 1974-ben hunyt el Budapesten.

 

1990-ben az izraeli Yad Vashem Intézet posztumusz a Világ Igaza-kitüntetést adományozta neki, és 2010 márciusában Lengyelország államelnöke posztumusz Lengyelország Újjászületése Érdemrend csillaggal ékesített parancsnoki keresztjével tüntette ki.

Idősebb Antall József fia, ifjú Antall József volt a demokratikus Magyarország első miniszterelnöke 1990-1993 között.

Varsóban a Belváros kerületben az Óvárost övező városfalon emléktábla örökíti meg idősebb Antall József alakját. Egy másik szintén neki szentelt emléktábla az ő nevéről elnevezett varsói Białołęka kerületi utcában található. A közelben találjuk a Magyarbarátok nevű sétányt, id. Antall József nevét viseli a varsói Lengyel-Magyar Baráti Társaság is.

Kiss László

Szöveg: VEDA

Korompay Emánuel emléktábla – Varsó

GPS: 52° 14′ 24.1″ N 21° 0′ 59.3″ E
Cím: Krakowskie Przedmieście 26/28, Varsó, Lengyelország

Magyar áldozatai is voltak annak a történelemben páratlan rémtettnek, amelyet a nyugat-oroszországi Katynban, valamint két másik helyen, Harkov mellett és Mednojében hajtottak végre szovjet belügyesek, midőn 1940-ben csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit számos képviselőjét ölték meg.

Az egyik áldozat, Korompay Emanuel Aladár (1890-1940) Budapesten született, a magyar fővárosban szerzett filológusi diplomát, 1930-tól a varsói egyetem magyar lektora volt, halála előtt három évvel ő szerkesztette az első lengyel-magyar szótárt. Lengyel nőt vett feleségül, lengyel állampolgár lett.

Kép:patriotaeuropa.hu

Szolgált az első világháború galíciai frontján, majd önként jelentkezett Józef Pilsudskinak a Vörös Hadsereg ellen harcoló lengyel csapataiba. 1939-ben mozgósították, és a keleti fronton szovjet hadifogságba esett. A sztarobjelszki fogolytáborba került, egy harkovi fogdában ölték meg 1940 tavaszán. Holttestét nem találták meg.

Emlékét több tábla őrizi, az egyik a varsói lakóhelye, a másik az egyetem falán. A közelmúltban harmadik táblát is állítottak, éspedig egy fiatal tölgyfa mellé, melyet a Názáreti Nővérek gimnáziumának növendékei és tanárai ültettek tanintézetük kertjében, Korompay emlékére, akinek három leánya valaha ebbe az iskolába járt.

Forrás: http://www.patriotaeuropa.hu/?p=32278

Antall József emléktábla (Varsó)

GPS: 52o 14′ 52,1″N 21o 0′ 42,1″E
Cím: 03-126, Óváros városfalán, Varsó, Lengyelország
Alkotás, felavatás éve: 1990

Id. Antall József politikai életrajza rendkívül változatos. Hivatalnoki pályafutása a két világháború közötti időszakban kezdődött. A második világháború alatt menekültügyi kormánymegbízottként elsősorban a menekültek túlnyomó többségét alkotó lengyel menekültek sorsával foglalkozott. Ugyancsak tevékenyen részt vett a zsidóknak nyújtott segítségnyújtásban. Ezt mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy Vácon a Lengyelországból elmenekült zsidó gyerekeknek Lengyel Tiszti Árvák Otthona néven működő árvaházat és iskolát szervezett.

A háború vége előtt a németek felfedezték tevékenységét és 1944-ben a Gestapo letartóztatta. A háború után több fontos tisztséget töltött be, többek között volt újjáépítési miniszter, a Magyar Vöröskereszt kormánymegbízottja, majd később a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara elnöke. Idővel a kommunista hatalom eltávolította a közéleti tevékenységből. A magyarországi megtorlásoktól a Lengyel Népköztársaság kormányának közbenjárása mentette meg. 1974-ben hunyt el Budapesten.

1990-ben az izraeli Yad Vashem Intézet posztumusz a Világ Igaza-kitüntetést adományozta neki, és 2010 márciusában Lengyelország államelnöke posztumusz Lengyelország Újjászületése Érdemrend csillaggal ékesített parancsnoki keresztjével tüntette ki.

Idősebb Antall József fia, ifjú Antall József volt a demokratikus Magyarország első miniszterelnöke 1990-1993 között.

Varsóban a Belváros kerületben az Óvárost övező városfalon emléktábla örökíti meg idősebb Antall József alakját. Egy másik szintén neki szentelt emléktábla az ő nevéről elnevezett varsói Białołęka kerületi utcában található. A közelben találjuk a Magyarbarátok nevű sétányt, id. Antall József nevét viseli a varsói Lengyel-Magyar Baráti Társaság is.

Kiss László

Szöveg: VEDA

Lengyel-Magyar barátság emléktábla

30. Lengyel-magyar barátság emléktábla
GPS: 50° 17′ 40.1″ N 18° 40′ 16.9″ E
Cím: Gliwice, Lengyelország

Emléktáblát avattak 2013. december 12-én a nógrádi megyeszékhely lengyel testvérvárosában, Gliwicében az 1956. december nyolcadikai salgótarjáni sortűz mementójául és annak emlékére, hogy ezt követően a lengyel bányászvárosban több mint ötezren vonultak utcára szolidaritásból.

Kép: http://www.24gliwice.pl/wiadomosci/?p=56818

Az emléktábla-avatáson részt vett Salgótarján képviselő-testületének küldöttsége, a Magyarország lengyelországi nagykövete és a varsói Magyar Intézet vezetője. Az ünnepséget megelőző konferencián a gliwiczei múzeum vezetője elmondta hogy a városban élők 1956-ban véradásokkal, kötszer- és gyógyszerszállítmányokkal is segítették a magyar forradalmárokat.

Kép: http://www.24gliwice.pl/wiadomosci/?p=56818

 

Az emléktábla avatáson Salgótarján polgármestere ünnepi beszédében jelentette be, hogy Salgótarján a most restaurált Báthory-szobor másolatával ajándékozza meg lengyel testvérvárosát.

radiofocus.hu

Magyarok burzája emléktábla

GPS: 50° 3′ 37.5″ N 19° 56′ 10.2″ ECím: ul. Bracka 5-7., Krakkó

A Bracka u. 5-7. sz. alatti épületben laktak egykoron a magyar diákok, az épületet Magyarok burzájának nevezték el, amelynek falán a mai napig tábla őrzi a magyar diákok emlékét.

 

Érdekes történet a XV. századból: A magyar diákok – régi hagyományt felelevenítve – aprószentek napján a fiatalabb diákokat megvesszőzték. A lengyelek nem ismerték ezt a szokást, ezért feljelentették a magyar diákokat. A rektor betiltotta a vesszőzést és elrendelte, hogy aprószentek ünnepén a magyarok burzáját zárják be.

Deák Piroska (MEVE)

Magyar Zeneművészet sétány (Varsó)

GPS: 52 o 9′ 44,1″ N 21 o 1′ 54,2″ E
Cím:02-787, Skwer Muzyki Węgierskiej/ Ulica Beli Bartoka, Varsó, Lengyelország

Bartók Béla (1881-1945) volt az egyik legnagyobb XX. századi zeneművész, zeneszerző, zongoraművész és zenetörténész. Érdeklődött a magyar és a szomszédos országok – köztük a Lengyelország – népművészete iránt.Voltak kapcsolatai Lengyelországgal, többek között közelebbi kapcsolatban állt Karol Szymanowskival.

Zeneművészeti munkásságának lelkes híve volt Witold Lutosławski – akinek 1958-ból származó Gyászzene c. műve ezzel a dedikációval jelent meg á la memoire de Béla Bartók. Varsóban rendezik a gyermekekhez szóló Bartók Béla Nemzetközi Zongoraművészeti Versenyt.

 

A nagy magyar zeneszerző nevét viseli a varsói Ursynów kerület egyik főutcája. Közvetlen tőszomszédságában található a Magyar Zeneművészet nevű sétány.

Kiss László

O’sváth László emlékmű és körönd

GPS: 52° 13′ 46.8″ N 21° 0′ 44″ E
Cím: 03-139, Hanki Ordonówny/Strumikowa, Varsó, Lengyelország
Alkotója: Győrfy Lajos, Felavatás éve: 2011

Jogász, a II. világháború alatt a Magyar Belügyminiszterium dolgozója. A hivatalos tilalom ellenére segítette a sokezer lengyel menekült befogadását a magyarországi táborokban.

Segítségével a közel 500 táborban élő több mint 130 ezer menekült élte túl a háborút. O`sváth nemcsak menedékről gondoskodott, hanem lehetőséget teremtett részükre tanulásra és kulturára is. A Białołęka kerületben – a róla elnevezett köröndön – 2011-ben leplezték le O`sváth Lászlónak a szobrát, melynek felállítását az O`sváth Alapítvány és a Lengyel Nemzeti Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács finanszírozta. Az emlékművön olvasható az életrajza és azon mintegy harmincöt magyar történelmi személyiség neve és korabeli pozíciója, akik hozzá hasonlóan segítséget nyújtottak a II. világháború alatt a menekült lengyeleknek.

 

CSENGERÚJFALUSI O`SVÁTH LÁSZLÓ

1892 – 1970

A MAGYAR-LENGYEL TÖRTÉNELMI BARÁTSÁG ELKÖTELEZETTJE.

Több mint 130 000 lengyel menekült befogadásának, ellátásának és nyugatra segítésüknek megszervezője 1939 és 1943 között, szembeszállva a szélsőjobb és szélsőbal erőivel, a Közép-Európa kereszténydemokrácia megújulásának hirdetője. Emlékművén keresztül fejezi ki a lengyel nemzet köszönetét mindazokkal szemben, akik a lengyel menekültek megmentését előmozdították.

A második világháború idején a lengyel menekültek főbb magyar segítői.

 

Kiss László

Petőfi Sándor szobor (Varsó)

GPS: 52 o 13′ 59,8″N 20 o 54′ 23,3″E
Cím:01-317, Park Górczewska, Varsó, Lengyelország
Alkotója: Jerzy Teper Alkotás, felavatás éve: 2013

A magyar költészetben a nemzeti-függetlenségi hullám előfutárának tekintett, váteszi rangra emelt nemzetlelkesítő költő. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eszmei vezetőjeként írta be nevét a történelembe.

Bem József tábornok adjutánsaként vett részt a forradalomban. 1849-ben a segesvári csatamezőn esett el. Költeményei 1869-ben jelentek meg első ízben lengyel nyelven.

 

Varsó Bemowo kerületében Petőfi Sándor nevét viseli egy általános iskola és ugyancsak itt található a nagy magyar költő és hazafi mellszobra is.

Kiss László

Szöveg: VEDA

Petőfi Sándor utca (Varsó)

GPS: 52 o 16′ 57,5″N 20 o 55′ 49,5″E
Cím: 01-917 Ulica Sandora Petöfiego, Varsó, Lengyelország

A magyar költészetben a nemzeti-függetlenségi hullám előfutárának tekintett, váteszi rangra emelt nemzetlelkesítő költő. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eszmei vezetőjeként írta be nevét a történelembe. Ő írta a Nemzeti dal c. harci indulót, amely felhangzott szinte minden magyar forradalmár ajkán. Bem József tábornok adjutánsaként vett részt a forradalomban. 1849-ben a segesvári csatamezőn esett el. Költeményei 1869-ben jelentek meg első ízben lengyel nyelven.

Kép: Wacław Piekarski

Varsó Bemowo kerületében Petőfi Sándor nevét viseli egy általános iskola és ugyancsak itt található a nagy magyar költő és hazafi mellszobra is.

Kiss László

Szöveg: VEDA

Teleki Pál utca (Varsó)

GPS: 52o 7′ 30,1″N 21o 3′ 38,5″E
Cím:02-793, Teleki Pál utca, Varsó, Lengyelország

Volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, valamint két alkalommal Magyarország miniszterelnöke. A magyar cserkészszövetség megalapítója. Az akkori időkben azon kevés külföldi politikusok egyike volt, akihez közel állt a lengyel kérdések ügye. Már a lengyel-bolsevik háború idején Teleki kormánya jelentős hadfelszereléssel és lőszerrel látta el Lengyelországot, ami komoly mértékben hozzájárult a szovjet-orosz bolsevik hadsereg feletti győzelem kivívásához az 1920. évi háborúban.

A II. világháború idején Teleki Pál újból tanújelét adta a lengyelek iránti messzemenő rokonszenvének. A hitleri Németország részéről Magyarországra nehezedő óriási nyomás ellenére nem engedélyezte a Wehrmacht csapatoknak az átvonulását Magyarországon, hogy dél felől támadjanak Lengyelországra 1939 szeptemberében. A döntő német túlerővel szembeni reménytelen lengyel ellenállás és az 1939. szeptember 17-én bekövetkezett végzetes szovjet agresszió okozta lengyel vereség és Lengyelország összeomlása láttán Teleki Pál Horthy Miklós kormányzó tudtával és beleegyezésével megnyitotta a magyar-lengyel határt a lengyel katonai és polgári menekültek előtt.

Ezzel hozzájárult a Magyarországra érkező lengyel katonai menekültek jelentős részének a nyugaton szerveződő új lengyel hadseregbe történő „evakuálásához”, a polgári menekülteknek menedéket nyújott, a fiataloknak pedig lengyel tanulási lehetőséget teremtett.

1941. március 3-án Teleki Pál magyar miniszterelnök öngyilkossággal vetett véget életének, így tiltakozva a magyar hadseregnek Németország oldalán való Jugoszlávia elleni agressziója ellen.

Lengyelország védelmében szerzett érdemeiért Lengyelország államelnöke a Lengyel Köztársaság Érdemrendje csillaggal ékesített parancsnoki keresztjét adományozta 2001-ben post mortem Teleki Pálnak.  Varsóban a Kabaty kerületben utcát neveztek el Teleki Pálról.

Kiss László

Szöveg: VEDA

Waweli Székesegyház magyar emlékei

GPS: 50° 3′ 16.9″ N 19° 56′ 7.5″ ECím: Wawel, Krakkó

A krakkói Wawel-domb 228 m-re emelkedik a tengerszint fölött. A rajta emelt várfalak közötti fenséges épület-együttes (katedrális és királyi palota) sok szállal kötődik a magyar történelemhez. Lokietek Ulászló (1261-1333) -aki magyar segítséggel került a lengyel királyi székbe – leányát, Erzsébetet Károly Róbert vette feleségül. Erzsébet testvére, (Nagy) Kázmér uralkodása után az unokaöccs, Nagy Lajos magyar király került a lengyel trónra. Őt követte a lengyel trónon leánya, Hedvig, aki Jagello Ulászlóhoz ment feleségül. 1384-ben koronázták királlyá Hedviget a waweli székesegyházban.

Báthory István erdélyi fejedelmet  szintén a waweli székesegyházban  koronázták lengyel királlyá 1576. május 1-jén.

A waweli székesegyházban találjuk Hedvig, férje Jagello Ulászló, Lokietek Ulászló, továbbá az 1444-es várnai csatában Hunyadi János mellett harcolt és elesett lengyel-magyar király, II. Ulászló és Nagy Kázmér síremlékét, (melyet Nagy Lajos állíttatott). A kripta őrzi Báthory István sírját.

Deák Piroska (MEVE)

Wieliczkai sóbánya

GPS: 49° 58′ 58.7″ N 20° 3′ 20.4″ ECím: Daniłowicza 10, Wieliczka, 32020

A Krakkóhoz közeli Wieliczkában a sóbányászat ezer éves hagyománnyal rendelkezik. A tömbös fejtést mintegy 700 éve magyar bányászok kezdték meg, akiket Szemérmes Boleszláv király felesége, Árpád-házi Kinga hívott az országba.

Kinga, IV.Béla magyar király leánya 15 évesen ment hozzá Boleszláv lengyel királyhoz. Kinga nem csak Magyarországon, hanem Lengyelországban is hozzájárult adományaival a tatárok elleni védekezéshez. 1249-ben hazatért Magyarországra, hogy anyagi segítséget kérjen apjától a tatár betörés miatt nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta apjától ajándékba a máramarosi sóbányát. A legenda szerint amikor Kinga meglátogatta ezt a sóbányát  annak jeléül, hogy birtokba vette a sóbányát, jegygyűrűjét az egyik aknába dobta.

Amikor Kinga Wieliczkába ért, megparancsolta, hogy az egyik dombon kezdjenek ásni. Néhány ásónyom után megtalálták a Magyarországon eldobott gyűrűt és a sót. Itt nyitották meg az első sóbányát. A jelenetet -sóból kifaragva -a Wieliczkai sóbánya Janowice-kamrájában láthatjuk.

Kinga templomokat, kolostorokat építtetett, köztük az ószandeci ferences kolostort, ahova férje halála után klarissza apácaként visszavonult. Vagyonát szétosztotta a szegények között.

A lengyelek királynőként szerették és tisztelték, XI. Kelemen pápa a lengyelek és litvánok védőszentjévé nyilvánította.

1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá, 1999-ben II. János Pál pápa szentté avatta.

Deák Piroska (MEVE)