Portugália - Külhoni Magyarok

Kategória: Portugália

Magyar tér Fátimában

GPS: 47° 9′ 44.9″ N 19° 30′ 11.8″ E
Cím: Fátima, Portugália

2011. november 10-én Fátimában a két éve elhunyt Kondor Lajos atyára emlékeztek. Az ünnepség keretében elneveztek róla egy közteret Fátima központjában, emlékére a Leiria-i püspök celebrált szentmisét és gondolataiból összeállított könyv bemutatójára is sor került. Konkoly Norbert nagykövet rövid méltató beszédet tartott, felolvasta az ünneplőknek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetét, majd a polgármesterrel és a Leiria-i püspökkel közösen leleplezte a Kondor atya nevét viselő tér névtábláját.

Kondor atya évtizedekig rendkívül népszerű és emblematikus figurája volt a fátimai zarándokhelynek. 1928-ban született Csikvándon, 1946-ban lépett be a verbiták (Isteni Ige Társasága) rendjébe, majd 1954-ben Portugáliába került. 1961-től a még gyermekkorukban elhunyt fátimai pásztorgyermekek, Ferenc és Jácinta boldoggá avatási perének posztulátora volt. Nagy szerepe volt a fátimai Magyar Keresztút felépítésében, amely 1956-ban külföldre menekült magyarok kezdeményezésére és adományaiból jött létre. A magyar látogatókat és zarándokokat mindig szeretettel fogadta, és sokat tett a magyar-portugál kapcsolatok elmélyítéséért. 2006-ban magyar állami kitüntetésben részesült. 2009-ben, 81 évesen halt meg. Szellemi hagyatéka és emléke fontos pozitív referencia a kétoldalú viszonyban.

Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/PT/hu/Hirek/magyar_ter_fatimaban.htm

Fatimai Magyar Keresztút és Kálvária – Calvário Húngaro

GPS: 39°37’06.2″N 8°40’15.9″W
Cím: Portugália, Fátima

A közel száz évvel ezelőtti Mária-jelenésekről híres Fátimaban található a Magyar Keresztút – Calvário Húngaro – amely a kommunizmus által sújtott Magyarország felszabadulásáért való könyörgést hivatott szimbolizálni, és egyben az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentős emlékhelyévé is vált.

A tizenöt stációból álló Keresztút építését a Spanyolországba menekült, majd Fátimába zarándokolt Kardos Illés csanádi plébános kezdeményezte még 1956 előtt. A mozgalom további szervezésében, adományok gyűjtésében nagy szerepet játszott Kondor Lajos verbita szerzetes és Győrfy Albert plébános áldozatos munkája.

Fotó: Portugál-Magyar Együttműködési Egyesület

Abban reménykedtek, hogy mire a Kálvária elkészül az ország megszállása is megszűnik. A gondolatmenet kapcsolódott az egyik fátimai titkokhoz, mely a kommunizmus térnyerését és bukását jövendölte.

A Kálvária felépítéséhez José Alves Correia de Silva leiriai püspök 1956. július 16-án a következő szavakkal adta meg az engedélyt: ”Megáldom és engedélyezem a Mozgalmat, amely Cova da Iriában egy Magyar Kálváriát akar felállítani és kérem a fátimai Szűzanyát, hogy kísérje áldásával ezt a mozgalmat és az egész magyar népet”.

A Keresztút – erős szimbolikával – a kis pásztorok útját követi, ahol az angyali jelenések és egy Mária jelenés történtek. A stációkon és a kápolnában a világ minden tájáról származó magyar adományozók nevei olvashatók.

Fotó: Portugál – Magyar Együttműködési Egyesület

Az adományozó családok és szervezetek a következők: K Danyi Mária – Capron, VA. USA, Canadai Magyarság, Özv. Szabó Jánosné és családja – St. Lorain, USA, Kertész Mária – Cleveland, USA, Kovács István és családja – Palm Beach, Florida, USA, Minarovich Júlia és Szeraphine – Oak Park, III. USA, Özv. Vrabely Istvánné és családja – East Chicago, Ind. USA, Özv. Kolonitsné Szász Mathild – Pittsburgh, Pa, USA, Andrew Györgyné – New York, USA, Tóth Ferenc és neje – South Bend, Ind. USA, Rosepál Erzsébet és a Clevelandi Asszonycsoportok – USA, Mr. és Mrs. Michael Kish és családja – East Chicago, Ind. USA, Tóth Jánosné és családja – Cleveland, O. USA, Rózsafüzér Társulat – London, Lajosmizsei plébános és hívei.

Az épületeket Marek László építész tervezte, a domborművek és a kápolnában lévő Mária szobor Maria Amélia Carvalheira alkotása.

A Szt. István kápolna felszentelésére 1964. V. 12-én került sor. A kápolna mennyezetén látható 55 négyzetméteres mozaik és a színes üvegablakok Prokop Péter római műtermében készültek.

Valamennyi üvegablak magyar szentet ábrázol, melyek 1968-ban kerültek beépítésre. A kápolna feletti szobrokat Domingos Soares Branco portugál művész készítette.

Fotó: Portugál-Magyar Együttműködési Egyesület

1972-ben a keresztutat végigjárta Mindszenty bíboros és egy komolyabb ünnepségre is sor került.

1992. október 13-án szentelték fel az utolsó, XV. stációt. Ezt lajosmizsei hívek adományaiból építették és ennek célja: hála Magyarország feltámadásáért.

1993-ban Göncz Árpád látogatott el Fátimába, legutóbb pedig Áder János tett látogatást 2014 őszén, majd 2015 tavaszán, mikor Erdő Péter bíboros megáldotta Kondor Lajos szerzetes szobrát és a leiria-fátimai püspökkel ünnepi szentmisét celebrált.

Szebegyinszki Kinga

Kondor Lajos szobor – Fatima

Cím: Fátima, Portugália

Kondor Lajos SVD magyar szerzetes szobrát március 7-én áldotta meg Erdő Péter bíboros Portugáliában, a fatimai kegyhelyen. Az eseményen részt vett António Marto leiria-fatimai püspök, Áder János köztársasági elnök és csaknem kétszázan helyiek és zarándokok – tájékoztat az MTI.

A bíboros hangsúlyozta: „Lajos atya volt a lelke a világban szétszórt magyarság összefogásának is, amely lehetővé tette, hogy itt, Fatimában megépülhessen a magyar kálvária és a Szent István-kápolna.” Erről mondta Mindszenty bíboros fatimai látogatása során, hogy az egész magyarság szenvedésének jelképe.

Áder János köztársasági elnök köszöntőjében kiemelte: a portugáliai csoda, amelynek elismertetéséért rendkívül sokat tett a magyar szerzetes, azt üzeni a világnak, hogy kitartó hittel és a béke iránti imádsággal véget lehet vetni a háborúnak, és a földet épp úgy meg lehet menteni a pusztulástól, ahogy „lelkünket is megmenthetjük a pokol tüzétől és a kárhozattól”.

Kondor Lajos egy „olyan korban kötelezte el magát Isten és az emberek szolgálata mellett, amikor a kommunista diktatúra magyarországi helytartói a nép ellenségeit látták mindenben és mindenkiben, aki fölött nem gyakorolhattak hatalmat” – mutatott rá a magyar államfő. Felidézte: a magyar szerzetes Salzburgban tanult filozófiát, teológiai végzettségét Németországban szerezte, majd Bonnban szentelték pappá 1953-ban. Innen egy évvel később került Portugáliába, ahol élete végéig Fatima lett az otthona magyar szerzetesként.

Áder János emlékeztetett, Kondor Lajos sokat tett azért, hogy Fatimából ismert zarándokhely legyen, az ott élt pásztorgyerekeket boldoggá avassák. Ugyanakkor jót tett velünk, magyarokkal is, akiket hazájától távol élve is mindvégig testvéreinek, honfitársainak tekintett. Összetartotta a nyugati magyarságot azzal, hogy feladatot állított eléjük. Hatalmas szerepe volt a magyar kápolna és a magyar keresztút megépítésében. Tudta, hogy ezek a stációk azoknak is közös imahelyet teremtenek, akik hazájuktól távol élnek.

A portugál zarándokhelyen szolgált magyar szerzetesre való emlékezés keretében Marco Daniel, a Fatimai Szentély Kutatási Központjának igazgatója tartott előadást a magyar kálvária történelmi és művészeti jelentőségéről.

MTI, Magyar Kurír

Horthy villa és emléktábla

GPS: 38.715200, -9.395329
Cím: Rua D. Afonso Henriques nº 1937, Estoril, Portugália

A II. világháború után emigrációba kényszerülő Horthy Miklós 1948-ban kérte letelepedését Bajorországtól, Svájctól és az Egyesült Államoktól, de érthető okok miatt mindenhol zárt ajtókra talált. Így maradt Portugália, ahol 1949-ben a diktátor Salazar menedéket nyújtott számára.

Lakóhelye – egészen 1957-ben bekövetkezett haláláig – a Lisszabon melletti festői kisváros, Estoril lett. A ma panzióként működő villában élt feleségével.

 

Emlékirataiban így fogalmaz:

„Gondolataim az Atlanti-óceán partjáról szüntelen hazaszállnak a Duna-Tisza partjaira, édes hazámba, melyet számomra a világ legszebb országa sem pótolhat. Itt naponta látom a tengert, eredeti élethivatásom annyira kedvelt életelemét, és gyönyörködöm benne. Mély a tenger és végtelen… de mélyebb szeretetem mely szülőhazámhoz fűz, és nagyobb vágyódásom mely a magyar földre, a magyar nép körébe hazavonz!”

A volt kormányzót az 1956-os forradalom utáni szabadságharc leverése nagyon megviselte. Apátiába zuhant, majd 1957. február 9-én elhunyt, holott az orvosok szerint különösebb egészségügyi problémái korábban nem voltak. Végakarata szerint addig nem hozták haza földi maradványait, míg a szovjetek el nem hagyták Magyarországot, így újratemetésére csak 1993-ban került sor szülővárosában, Kenderesen.

Egykori portugáliai otthonára 2010-ben, azaz kormányzóvá választásának 90. évfordulóján ez a tábla került:

 

Forrás:

http://alfahir.hu/itt_elt_az_59_eve_elhunyt_horthy_miklos

http://vilagszep.reblog.hu/post-028

Szebegyinszki Kinga

Guttmann Béla szobra a Benfica stadionnál

GPS: 38° 45′ 9″ N 10° 48′ 52.3″ W
Cím: Estadio da Luz, Lisszabon, Portugália

A Benfica stadionjánál 2014 február 28-án felavatták a lisszaboni labdarúgóklub egykori magyar sikeredzőjének, Guttmann Bélának a szobrát. A 220 centiméter magas bronzszobor – Szatmári Juhos László alkotása -, amely a legendás trénert a két megnyert BEK-serleggel a kezében ábrázolja, az Estádio da Luz 18-as kapujánál, a 2004 januárjában elhunyt Fehér Miklós mellszobra mellett látható.

Az óriási médiaérdeklődés által övezett ünnepségen, amelyet a klub alapításának 110. évfordulóján rendeztek, Németh Zsolt tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét: „Guttmann Béla rendkívüli tehetséggel megáldott ember volt, legendás szakértelmével és lelkierejével nagyszerű győzelmekre vezette a klubot.”

Fotó:nemzetisport.hu

 

Orbán Viktor levelében hangsúlyozta: Guttmann magyar zsidó ember volt, aki megmenekült a holokauszt elől, és „ez a pillanat is arra int bennünket, ne engedjük, hogy teret nyerjenek az embertelen eszmék”.

A szoborállítás ötlete Konkoly Norbert lisszaboni nagykövettől származik, tavaly júliusban vetette fel ennek lehetőségét Luís Filipe Vieirának, a Benfica elnökének. A legenda szerint Guttmann a távozásakor megátkozta a Benficát, hogy nélküle száz évig nem fog európai kupát nyerni, és a csapat azóta hét finálét bukott el. Németh Zsolt hozzátette: a szoborral most Guttmann Béla végleg visszatért a Benficához.

Az 1900-ban Budapesten született Guttmann Béla edzői pályafutása során 12 ország 25 csapatnál dolgozott, külföldön – Portugália mellett – megfordult Ausztriában, Hollandiában, Romániában, Olaszországban, Argentínában, Cipruson, Brazíliában, Uruguayban, Svájcban és Görögországban.

Legnagyobb sikereit Portugáliában érte el. Előbb, az 1958/59-es idényben bajnok lett az FC Portóval, majd a következő szezonban már a nagy rivális Benficát irányította. A lisszaboni együttessel 1961-ben és 1962-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, és ő fedezte fel minden idők egyik legjobb futballistáját, a nemrég elhunyt Eusebiót.

Guttmann karrierje csúcsán távozott Lisszabonból, s bár még 1973-ig aktív volt, portugáliai sikereit nem tudta megismételni. 1981-ben, Bécsben hunyt el.

(MTI)