A Kárpát-medencei magyar oktatás jövőjéről vitáztak a Rákóczi Szövetség konferenciáján - Külhoni Magyarok
Hírek Magyarország

A Kárpát-medencei magyar oktatás jövőjéről vitáztak a Rákóczi Szövetség konferenciáján

A határon túli magyar nyelvű iskolák akkor válhatnak vonzóvá az ott élő magyarok számára, ha a térség legjobb oktatását nyújtják – ezt fogalmazták meg többen a Rákóczi Szövetség szombati budapesti konferenciáján, a Kárpát-medencei magyar oktatásról szóló kerekasztal-beszélgetésen.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondta: a magyar kormány minden olyan tartalmat és szakmai tudást biztosít ezen intézmények számára, amely a magyar köznevelésben felhalmozódik. Kapcsolatot tart a külhoni magyar pedagógusszövetségekkel, és további erőforrásokat is biztosítani tud számukra a jövőben – jegyezte meg.

Egyetértett azzal, hogy “a másokénál jobb iskolát kell csinálni”, így tarthatók meg a diákok. “Vissza kell küzdeni magunkat a kultúrfölény állapotába”, de akár táborokkal, színházlátogatással is vonzóvá tehető a magyar oktatás – fogalmazott.

Kallós Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője szerint is olyan útravalóval kell elindítani a diákokat az iskolából, amely az egész életükre hat, ezért a legjobb oktatási feltételeket kell megteremteni számukra.

Fontos célnak nevezte a román nyelv megismerését is az erdélyi magyar fiatalok számára, mert az szükséges a szülőföldön maradáshoz – mondta. Ezért azt idegen nyelvként kell tanítani nekik.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke emlékeztetett Halzl József, a Rákóczi Szövetség néhai elnökének szavaira, aki szerint csak a magyar iskolában tud kibontakozni a határon túl élő diák, máskülönben azt tanulja meg, hogy “másodrendű állampolgár”. Beszámolt arról, hogy a támogatási programoknak köszönhetően egyre több szülő íratja gyermekét magyar óvodába, és ahol jól bevált a magyar óvoda, ott a magyar elemi iskolára is igény van.

Sérelmezte, hogy Ukrajnában 2023-tól csak az elemi oktatást engedik majd anyanyelven.

Jerasz Anikó, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának elnöke arról számolt be, hogy térségükben mára lecsökkent azon magyar szülők száma, akik szerbül taníttatják gyerekeiket, köszönhetően az oktatás reformjának.

Beszámolt arról, hogy nincs olyan intézmény, amelynek felújításához vagy fejlesztéséhez a magyar kormány ne nyújtott volna segítséget. Ez szintén hozzájárult a magyar oktatás egyre népszerűbbé válásához Vajdaságban – mutatott rá.

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta: szervezetük kizárólag magyarországi támogatást kap, szlovákiai állami háttérintézmény hiányában pedig számos jelentős feladatot vállal fel civil szervezetként.

Köszönetet mondott azért hogy a magyar óvodafejlesztési programba a Felvidéket is bekapcsolta a magyar kormány, aminek eredményeként nőtt a magyar óvodák száma, és egyre többen íratják oda gyermekeiket. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy Szlovákiában 520 településen éri el a magyarok aránya a 15 százalékot, de 220-ban nincs magyar óvoda. Ez szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek később szlovák nyelvű iskolát választanak.

A szövetségkötés fontosságára hívta fel a figyelmet a beszélgetésbe az interneten bekapcsolódó Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. Azt mondta: szövetségben élni jobb, mint külön-külön, szövetségkötés nélkül nincs jövő.

Isten is szövetséget kötött velünk, és az elmúlt ezer év során a magyarok történelme is mindig szövetségkötéssel lépett előre. Ha a Kárpát-medence népei össze tudnak fogni, tündérkertté tudják tenni ezt a tértéget – hangsúlyozta, hozzátéve: a Rákóczi Szövetség jó irányba indult el.

MTI

Kapcsolodó cikkek