Egyre kevesebben emlékezhetnek rá, milyen volt az élet Magyarországon a második világháborút követően egészen a rendszerváltásig, így arra is, hogy abban az időben a szocialista barátság jegyében nem volt ildomos a határon túli magyarok ügyével, problémáival állami szinten foglalkozni, az akkori internacionalista vezetés pedig szófogadó alattvalónak bizonyult. Kádár Jánosnak és MSZMP-s párttársainak eszébe sem jutott harcolni a határon túli magyarokért, a külhoni honfitársaink jogaiért, nem akartak tengelyt akasztani a szomszédokkal és legfőképpen a szovjet nagytestvérrel. Az anyaország segítsége jószerivel abban merült ki, hogy néhány lelkes és egyben vakmerő magyar – komoly retorziót kockáztatva – könyveket és más segítséget csempészett át a határon. Ez csepp volt a tengerben, bár a külhoniak értékelték a gesztusokat.
A rendszerváltás után fokozatosan egyre több lehetőség nyílt arra, hogy az anyaországi és a határon túli magyarság újra egymásra találjon, és állami szinten is mind több figyelmet kaptak a trianoni békediktátum miatt idegenbe szakadt honfitársaink. Ennek mértéke persze mindig attól függött, hogy a szomszédos országokban éppen mennyire tolerálták a magyarok összekapaszkodását – és legfőképpen attól, hogy itthon a baloldal vagy a jobboldal kormányozta az országot.
A 2010-es magyarországi országgyűlési választást követően – 1998 után újra – Orbán Viktor alakított kormányt, azóta a Fidesz–KDNP-pártszövetség már harmadik ciklus óta áll az ország élén. E kedvező politikai környezet lehetőséget adott a határokon átívelő nemzetegyesítésre és a határon túli magyarok egyre fokozottabb támogatására. Főként a Potápi Árpád János vezette nemzetpolitikai államtitkárság munkájának köszönhetően mostanra olyan, az élet számos területét átszövő támogatási rendszer épült ki az anyaország és a külhoni magyarlakta területek között, amely hatalmas segítséget jelent, és nemcsak anyagi, hanem lelki értelemben is.
E rendszer részeként évek óta megrendezik a Kárpát-medencei magyar vállalkozók találkozóját, amelyen rendre több mint száz felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki vállalkozó vesz részt. A rendezvény tavaly az online térben zajlott, de idén újra személyes részvétel mellett tartották meg a találkozót, ahová ezúttal is százhúsz vállalkozó utazott el Mezőkövesdre. E program rendkívül sikeres, amire megannyi bizonyíték van. Az egyik legfontosabb az, hogy ha valaki egyszer ellátogat az eseményre, akkor az illető nagyon sokszor duplázik, triplázik, de olyan is van, aki állandó résztvevője lett a rendezvénynek.
A cégek képviselői mindig ódákat zengnek a Kárpát-medencei magyar vállalkozók találkozójáról, ahol sokat tanulhatnak az előadóktól, mentoroktól; olyan kérdésekre kaphatnak választ, amellyel cégüket még inkább fejlődő pályára tudják állítani. Sokan emelik ki azt is, hogy a többi vállalkozóval szoros barátságokat kötnek, akikkel nemcsak cégeik ügymenetéről tudnak beszélgetni, így tapasztalatot is cserélni, hanem a szereplők nem egy esetben egymás üzleti partnerei lesznek. Emellett a vállalkozók megerősödnek és feltöltődnek a többnapos rendezvényen, hiszen érzik, hogy egymásra és az anyaországra is számíthatnak.
E sokszereplős kapcsolatrendszer mára olyan szilárd hálóvá erősödött, amely jelentős versenyelőnybe hozhatja a határon túli magyar vállalkozókat helyben, és így a többségi nemzet cégeivel, társaságaival szemben is könnyebben tudják állni a sarat. E számtalan támogatás, program és gesztus után pedig talán nem csoda, hogy a határon túli magyarok körében komoly támogatottsággal bír az Orbán-kormány. A külhoniak érzik, hogy Magyarország nem felejtkezik el róluk, és ahogy mondják: az anyaország is számíthat rájuk.
Magyar Nemzet
