Reménycsillag jelent meg a zselízi égbolton, hogy megújulhat a kisváros ékességének számító Esterházy-kastély. A hajdan pompázatos kúria ma még viszonylag elszomorító látványt nyújt, bár pár éve Juhász András polgármester kezdeményezésére kisebb ráncfelvarrások megtörténtek az épületen. Ezek által legalább némileg használhatóvá vált, ám továbbra is jobb időkre vár a hajdan szemrevaló kúria, ahol egykoron Franz Schubert és Franz Sacher is szolgált.
Az objektum kálváriája a II. világháború végóráiban kezdődött, amikor a grófi család utolsó tagjai is nyugatra menekültek a szovjet hadsereg elől. Egyes legendák szerint az oroszok bevonulása előtt pár merész helyi lakos „mentett ki” ezt-azt az illetéktelenek elől az árván hagyott kastélyból, majd a Vörös Hadsereg megérkeztével, a katonák dúlták fel azt.
Máglyára került többek közt a kastély sok ezer kötetes könyvtára is. A szocializmus beköszöntével az uradalmat államosító Állami Gazdaság alakított ki itt irodákat, később pedig óvodaként funkcionáltatták a nemesi lakot.
A rendszerváltást követően elindult egy kezdeményezés a kastély renoválására, ám forráshiány miatt a felújítás abbamaradt. Ráadásul egyes szakvélemények szerint a munkálatok nem a legszakszerűbben kerültek elvégzésre. Bár a tetőszerkezet és a bejárati homlokzat megújult, az épület többi része viszont sokkal rosszabb állapotba került, mint a felújítást megelőzően, gyakorlatilag csak a csupasz falak maradtak.
Ezt követően napjainkig nem történt számottevő beavatkozás, amikor Juhász András polgármester kezdeményezésére beépítésre kerültek a még Nagy Géza polgármestersége idején vásárolt ablakok, illetve két helyiség, valamint a szociális helyiségek megújultak. Utóbbiak nem hivatalos restaurálási eljárással zajlottak, csak egyfajta ideiglenes technológiával. A gyönyörű épület ugyanis műemléknek számít, ezért csak a Műemlékvédelmi Hivatal iránymutatásával és engedélyével végezhető el rajta bármilyen munkálat. Ez a tény viszont lényegesen megsokszorozza a költségeket, a restaurátori munkák ugyanis többszörösét képezik a munkálatoknak.
Egyes becslések és tervek szerint egy ilyen jellegű beruházás megközelítheti a 4 millió eurót is. Nyilvánvaló, hogy a tulajdonosnak, Zselíz városának erre saját kerete valószínűleg sohasem lesz, ezért külső forrás bevonását irányozta elő a városvezetés.
Több felhívásra reagálva végül kettő járt sikerrel, mely által hozzávetőleg egymillió euró fordítható a kastély felújítására. Az egyik ilyen a Norvég Alapba benyújtott projekt, aminek összköltsége 775.733 euró lett, ebből több mint fél millió euró fordítható a kastély felújítására. Az összegből a kastély tetőszerkezete újulhat meg. 66 pályázó közül a projekt a kedvező 14. helyen végzett.
A másik nyertes projekt az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretén belül valósulhat majd meg, melyet a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen készített elő a város. A projekt összköltsége 1.492.947 euró, ebből a kastély beruházására 420 ezer euró fordítható (a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Balassa Bálint Múzeumára 800 ezer euró jut). A két pályázat tehát együttesen mintegy 1.256.393 euró forrást tesz ki, melyből 970 ezer euró fordítható beruházásra, mivel a teljes költség részét képezik az adminisztrációs-menedzsment költségek, dologi kiadások és rendezvényszervezések is. Ehhez jön még hozzá nagyságrendileg 64 ezer euró önrész, melyet a városnak kell biztosítania a projektekhez.
„Bizakodóak vagyunk a projektekkel kapcsolatban, de még nem történt meg a szerződéskötés egyik esetben sem, vizsgáljuk annak tartalmát, ugyanis tudni kell, hogy mindkét projekt utófinanszírozású, ami azt jelenti, hogy ezt az összeget előbb a városnak be kell fektetni, amit csak később kap meg. Tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen projektek 3-4 évig is elhúzódhatnak, ami bizony komoly anyagi terhet jelenthet a városkasszának, ráadásul több beruházásunk is folyik, ezért oda kell figyelni a gazdálkodásunkra. A kastély viszont prioritást élvez, ez Zselíz és az itt élők „ékszerdoboza”, ezért teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a felújításában.
Az októberi képviselő-testületi ülésen a városatyák megszavazták a partnerségi szerződéskötést, így hamarosan újabb fejlemények várhatóak az ügyben.
Ha minden kedvezően valósul meg, a jövőben akár a művészeti iskolánknak és a könyvtárnak is az otthonául szolgálhatna majd a kastély, de mérlegelnünk kell sok szempontot” – nyilatkozta a projektről Juhász András polgármester.
Látható, hogy sok kérdőjel van még a projektek körül, ha megvalósulnak, akkor is csak a teljes felújítás harmadára lehetnek elegendőek az elnyert összegek, ettől függetlenül sokan egyedül ezt tartják járható útnak. Csenger Tibor, önkormányzati képviselő és egyben Nyitra megyei alelnök szerint egy megkezdett beruházásra a jövőben remélhetően könnyebben lehet majd további forrásokat igényelni.
Felvidék Ma