Összefogás a Felvidéken: a régiófejlesztést is zászlajára tűzte az egységes szlovákiai magyar párt - Külhoni Magyarok
Hírek

Összefogás a Felvidéken: a régiófejlesztést is zászlajára tűzte az egységes szlovákiai magyar párt

Március második felében egyezség született a Felvidéken az egységes magyar érdekképviselet létrehozásáról. Az új politikai tömörülés a Szövetség – Magyarok, nemzetiségek, régiók nevet viseli majd, és a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd párt és az Összefogás egybeolvadásából jön létre. Az új szlovákiai magyar párt létrejöttéhez vezető megegyezést közel kétéves egységesítési folyamat előzte meg, de a konkrét bejegyzés még nem zárult le, miként további tagokat is várnak a Szövetségbe – mondta Forró Krisztián, az MKP elnöke, akit a célokról, a feladatokról és a felvidéki magyarok helyzetéről kérdeztünk.

A három párt megegyezett, ugyanakkor ez a folyamat még nem zárult le – kezdte. – Pillanatnyilag is folyik az alapszabályzat, a program kidolgozása és a technikai részletek megbeszélése, emellett az egységen továbbra is dolgozni kell. Bízom benne, további szervezetek, pártok, illetve személyek fognak csatlakozni, akik a felvidéki magyarság érdekképviseletét helyezik előtérbe.

A pártbejegyzés után hogyan oszlanak meg a tisztségek, kire, milyen feladat hárul?

Lesz egy úgynevezett alapító kongresszus, amelyen az új párt megválasztja az elnökét és az elnökség tagjait. A párton belül három platform fog működni, közülük az MKP adja az elnököt, a Híd-Most az Országos Tanács elnökét, az Összefogás platformja pedig a szakmai alelnököt.

Tehát a Szövetségen belül mindegyik párt megőrizheti az egyéniségét?

A létező pártok meg fognak szűnni, marad egy új párt, de ezen belül három különböző platform lesz, ami azért jelenteni fog némi ideológiai különbséget. Ha nem így lenne, nem is lenne hiteles, hiszen mindhárom szervezet egy kicsit másképp látja a világot, de azon vagyunk, hogy megtaláljuk az együttműködést. Ez egy magyar párt lesz, amely az általunk lakott régiót is hivatott képviselni, ezáltal természetesen a nemzetiségeket is, amelyekkel együtt élünk.

Említette, hogy reményei szerint mások is csatlakozni fognak ehhez az együttműködéshez – kikre gondolt?

– Több szervezet, párt és társulás van még. Mindenki előtt nyitva állnak a kapuk, akik komolyan gondolják azt, hogy a felvidéki magyarság megmaradását és gyarapodását kívánják szolgálni. Aki a közösségünkért akar dolgozni és tenni, annak lehetőséget kell adni.

Feltételezem, hogy az egyik fő célkitűzés a szlovák parlamentbe való visszajutás, illetve az európai parlamenti képviselet visszaszerzése, hiszen a 2019-es EP-választásokon oda sem jutottak be a felvidéki magyarok jelöltjei. Mennyire érzik a hátrányát az érdekképviseleti munka során, hogy sem a pozsonyi, sem a brüsszeli parlamentben nincsenek képviselőik?

Igazából az nem lehet cél, hogy a parlamentbe jussunk – ez eszköz lehet ahhoz, hogy a végső célt, a felvidéki magyarság megmaradását és gyarapodását szolgáljuk. Amióta nincs képviseletünk az Európai Parlamentben, de legfőképp a szlovák parlamentben, azóta érezzük, hogy azok a kérdések, amelyek a mi közösségünk számára fontosak, nem találnak meghallgatásra. Vannak ugyan kezdeményezések a szlovák parlamentben, amelyek megpróbálják a magyarokat foglalkoztató kérdéseket bevinni a köztudatba, viszont ez nem elegendő. Sajnos semmiféle eredménnyel nem járnak, és ez is az mutatja, hogy amíg nem lesz egy erős, egységes képviseletünk, addig rólunk, de nélkülünk fognak dönteni a szlovák parlamentben. Ezért is 2020-ban, amikor parlamenti képviselet nélkül maradt a felvidéki magyar közösség, mindenki belátta, hogy csak ez lehet az egyetlen út: ha a közösségünk összezár, egységes lesz mind politikai, mind társadalmi szinten.

Innen nézve úgy tűnik, hogy a meciari vagy a Robert Ficó-i időszakhoz képest enyhült a helyzet, továbbá a magyar–szlovák kormányközi kapcsolat és a visegrádi országok közti együttműködés révén mintha normalizálódott volna a szlovák–magyar viszony, ugyanakkor a szlovák állampolgársági törvény szerint a felvidéki magyarok nem lehetnek kettős állampolgárok, vagy a hírhedt Benes-dekrétumok még mindig hatályosak és megbélyegzők a szlovákiai magyarokra nézve. Érik még ezenkívül is hátrányos megkülönböztetések a felvidéki magyarokat?

Valóban, a Meciar-korszakhoz képest teljesen más a viszony a két nemzet között, de nagyon sok kérdés van most is, amelyek nem oldódtak meg, és hátrányosan érintenek bennünket. A kettős állampolgársággal kapcsolatosan: 2010 előtt volt egy állampolgársági törvény, ami nem volt diszkriminatív. 2010-ben viszont a magyarországi egyszerűsített honosítási törvényre reakcióként született egy olyan jogszabály, amely szerint a Felvidéken élő magyarok nem vehetik fel a magyar állampolgárságot anélkül, hogy elveszítenék a szlovákot. Ez az alkotmányba is ütközik, hiszen valakinek az akaratán kívül vehetik el a szlovák állampolgárságát. Erre felhívtuk többször is a figyelmet.

A közelmúltban benyújtottak egy törvénymódosítási javaslatot, ami sajnos továbbra sem felel meg a mi szempontunkból, ugyanis tovább szigorítja a helyzetet, és e szerint továbbra sem lehetséges, hogy azok a felvidéki magyarok, akik Szlovákiában élnek, de nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon, felvehessék a magyar állampolgárságot. Ezért minden alkalmat megragadunk arra, hogy a témát napirenden tartsuk, és felhívjuk a figyelmet, hogy szeretnénk, ha a 2010 előtti állapotokhoz térnénk vissza.

De nemcsak az állampolgársággal kapcsolatban vannak problémák, amik hátrányosan érintik közösségünket, hanem gazdasági téren is. A déli, illetve a kelet-szlovákiai régió, amelyben a magyarság él, továbbra sem kap ugyanolyan arányú költségvetési támogatást, illetve befektetéseket; az egészségügyi ellátás nincs olyan szinten, mint az ország többi részén, az úthálózat nem olyan fejlett, beruházások nem érkeznek olyan mértékben – tehát van továbbra is megkülönböztetés, és ezen változtatni kell.

Ismétlem, hogy azáltal, hogy mi a dél- és kelet-szlovákiai régió érdekeit szeretnénk képviselni, nemcsak a magyarokat szolgáljuk, hanem minden más nemzetiség érdekeit is, amelyek itt élnek, ebben a térségben: szlovákok, romák, ruszinok és így tovább. Tehát a Szövetség nemcsak a nemzetiségi kérdéseket vállalja fel, hanem az egész régió gazdasági megkülönböztetését is szeretnénk kiküszöbölni.

A szlovák pártok közül melyekkel tudnak együttműködni?

Nyitottaknak kell lennünk, hogy érdekeinket érvényesíthessük, ezért kell keresnünk a lehetőséget a szlovák pártokkal való együttműködésre. Természetesen a szélsőségeseket a jövőben is kerülni fogjuk, mert sajnos vannak a parlamentben ilyenek, velük eleve ki kell zárjuk az együttműködés lehetőségét. A múltban kifejeztük, hogy Robert Fico volt kormányfő pártjával nem tudjuk elképzelni az együttműködést, de ezenkívül minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy a közösségünk számára fontos kérdések megoldására partnereket találjunk, hiszen bármit szeretnénk elérni, ahhoz egyedül valószínűleg kevesen lennénk, hiszen a felvidéki magyarság is az összlakosság mindössze 8,5 százalékát teszi ki.

Egyébként éppen tegnap (szerdán – szerk. megj.) zárult le az idei népszámlálás elektronikus formában rendezett része, és kíváncsian várjuk az új eredményeket, hogy hányan vagyunk Szlovákiában magyarok.

Ez a 8,5 százalék hány főt jelent?

Körülbelül 420 ezer magyart jelentett a legutóbbi népszámláláson, ami az azt megelőző tízéves időszakhoz képest éppen százezerrel volt kevesebb.

Másik fontos mérföldkő a helyhatósági és parlamenti választások: ezekre mikor kerül sor legközelebb?

Ha addig nem lesz előrehozott választás, akkor legközelebb jövő ősszel tartanak önkormányzati és megyei választásokat egyszerre. Ezen már az egységes párt, a Szövetség színeiben fognak indulni a jelöltjeink. Ez a legközelebbi kihívás, ami előttünk áll, és amelyen jól kell szerepelnünk. Ha a három párt mostani polgármestereit, helyi önkormányzati és megyei képviselőit, illetve megyei elnökeit és alelnökeit összeadjuk, akkor Szlovákia második legeredményesebb pártjáról beszélhetünk, tehát komoly regionális erő van a Szövetségben, de mivel nincs képviseletünk a szlovák parlamentben, a rólunk szóló törvények nélkülünk születnek meg, és sajnos a mi érdekeinket nem helyezik előtérbe.

A megmaradás egyik fontos eszköze az anyanyelvű oktatás. Ez megoldott a magyar diákok számára óvodától az egyetemig?

Van magyar egyetemünk Komáromban. Sajnos sok településen csak az 1–4. osztályban tanulhatnak anyanyelven a gyerekek, illetve előfordult a közelmúltban néhány településen, hogy a magyar iskola gyerekhiány miatt bezárt, és kétséges, hogy lesz-e majd annyi gyerek, hogy újból megnyíljon. Tehát érezzük ezeket az asszimilációs hatásokat. Nekünk az a dolgunk, hogy mindenkinek, aki anyanyelvén szeretne tanulni, lehetőséget biztosítsunk erre.

Ez a felvidéki összefogás más Kárpát-medencei magyar szervezeteknek tanulsággal és jó példával is szolgálhat?

Bízom benne, hogy igen. Azon vagyunk, hogy ennek révén a közösségünk egységes képviseletet tudjon felmutatni, és ha valóban egységesek és erősek leszünk, akkor megkerülhetetlen tényezőkké válunk.

Eddig is, amíg egységesen tudtunk fellépni, stabilitást nyújthattunk a partnereinknek, és ez a stabilitás a következő időszakban is komoly értéket jelenthet. Látjuk, hogy a 2020-as választási eredmények után felálló szlovák koalíciós kormány alkotmányos többséggel bír, egy erős mandátumot kapott, mégis egy év után ott tartott, hogy az előrehozott választások kérdése is felmerült. Tehát szükség van a stabil partnerekre, s bízom benne, hogy a Szövetség egy ilyen stabil partner lehet, ami a közösségünket fogja szolgálni.

Azt látjuk egyébként, hogy mind Romániában, mind a Vajdaságban és Kárpátalján is, ahol egységesen tudnak fellépni a magyar szervezetek, erőt demonstrálhatnak, amire lehet alapozni, és keresik az ilyen partnerekkel való együttműködési lehetőséget a többségi nemzet tagjai is.

Maszol

Kapcsolodó cikkek

  • A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli Magyarország Kormányának azon döntését, mely kiterjesztette a koronavírus elleni védőoltás lehetőségét a