A mátyusföldi Zsigárd község református templomában tartották a Szlovákiai Magyar Iskolák XXI. Országos Tanévnyitó Ünnepségét. A 2021/2022-es tanév Isten áldásával indul, mottója: „ Az okos ember másnak a példáján és kárán tanul”.
Pedagógusok, egyházi és közjogi méltóságok, köztiszteletben álló személyek, a magyarországi és a felvidéki politikum képviselőinek jelenlétében tartották meg a felvidéki magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét. Az augusztus 28-án, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Zsigárd falu önkormányzata és a társszervezők szervezésében megrendezésre került rangos rendezvénynek Zsigárd község református temploma adott áldott otthont.
A tanítást magukra vállaló személyekre komoly feladatot bízott a jó Isten
Az ökumenikus Istentisztelet során Szénási Szilárd, református esperes, Varga Róbert, római katolikus plébános és Nagy Olivér, Alsószeli evangélikus lelkésze hirdették Isten igéjét, áldották meg a 2021/2022-es tanévet, valamint a magyar iskolába induló elsős gyermekeket, akik a pedagógus szövetségtől ajándékot, a Rákóczi Szövetségtől iskolatáskát kaptak, valamint a későbbiekben a Rákóczi Szövetség ösztöndíjában is részesülnek, mint minden magyar iskolába beíratott külhoni kis elsős. Szénási Szilárd esperes hálát adott azért, hogy a Felvidék még mindig erős magyar bázis, kihangsúlyozta, az itt élő magyarokra, tanítást magukra vállaló személyekre komoly feladatot bízott a jó Isten, mégpedig a szellemi és kulturális örökség továbbadását a jövő generációi számára.
A tanévnyitó ünnepi beszédet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Fekete Irén tartotta meg.
Az okos ember másnak a példáján és kárán tanul, s a maga tapasztalataival előbbre viszi a jót, mit örökölt, elődeitől átvett. Ez minden nemzedék társadalmi kötelezettsége – hangzott el az országos tanévnyitó ünnepség választott mottója. Ezek a gondolatok Erdélyi László Gyulától, Zsigárd híres szülöttjétől származnak, és arra intik a jelenkor emberét, pedagógusát, szülőjét, diákját egyaránt, hogy az évszázados örökség felelősséget is ró ránk. A 21. század más dimenzióba helyezett minden egyes eddigi értéket, éppen ezért az iskolát iránytűnek kell látni, amelyben az oktatás és a nevelés önálló gondolkodásra, alkotó tevékenységre sarkall.
Csak a megbecsült pedagógus nyújthat olyan teljesítményt, amelyet a társadalom elvár tőle. A felvidéki magyar pedagógustársadalom jó úton jár ehhez, és ebben a pedagógus-szövetség partner
– emelte ki Fekete Irén.
Jót s jól…
Az országos tanévnyitón résztvevőket és a felvidéki pedagógustársadalmat Lőrinczi Zoltán, nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős államtitkár is köszöntötte. Ünnepi beszédében felhívta a figyelmet a magyar nyelven tanító tanárok felelősségére. A diákokat arra biztatta, találják meg magukban a tehetséget és állítsák azt embertársaik és a magyar célok szolgálatába. Kiemelte,
Magyarország kormánya igyekszik minden olyan eszközt megragadni, amely hozzájárul a külhoni magyarok megsegítéséhez, megtesz mindent a külhoni kapcsolatok ápolásáért és örökké segíteni fogja a Kárpát-medencében élő magyarokat.
Az államtitkár a „Jót s jól” mottója köré alkotta meg ünnepi beszédét. Ennek kapcsán a ma7.sk-nak elmondta, ezt az üzenetet nem csak a pedagógusoknak, hanem a magyar nemzet minden tagjának meg kell szívlelni, és ha lehet ez szerint cselekedni és élni.
Ahhoz, hogy bárki jót, s jól tudjon tenni megfelelő képzésre, indíttatásra, irányadásra van szüksége. A család mellett, amelynek a legjobb létezését a magyar kormány támogatja és ügyéért szerte Európában harcol– az oktatás az, ami a gyermek, a növendék értékrendjét és az élet, valamint munkastílusát, gondolkodásának mechanizmusát pallérozni tudja. A pedagógus lesz az, aki kulcsszerepbe kerül, hogy jól oktasson, jól neveljen és jót tanítson a diákjának, úgy, hogy a fiatal az életbe kilépve érvényesülni tudjon és emberként legyen megfelelő értékű egyén. Ami különösen a szívén kell legyen minden Kárpát-medencében tevékenykedő pedagógusnak az az, hogy a magyar értékrend megbecsülésével tanítsa a gyermekeket, és majdan ezek fiatalok ugyanezen értékeket tudják tovább éltetni és tovább adni családjaikban – magyarázta az államtitkár.
Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidéki Főosztályának vezetője Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának levélben megírt üzenetét tolmácsolta a felvidéki tanévnyitó résztvevői felé.
Az üzenetben a magyar anyanyelvet olyan értékként jelölte meg Potápi, amely összeköti a világ magyarjait.
Az anyanyelv egyben a siker záloga is, hiszen aki nem találja a szavakat, annak gondolatai szétszórtak lesznek.
Az államtitkár megköszönte a pedagógusoknak, hogy kitartóan tesznek a nemzetért.
A hivatás legfontosabb része a szeretettel való nevelés
Az összetartozás és a becsületes küzdés fontosságát Burus-Siklósi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének hangsúlyozta köszöntőjében.
Az országos tanévnyitó sor került a Pedagógus Szolgálati Emlékérmek átadására is.
A rangos elismerést Fekete Irén és Lőrinczi Zoltán adta át a felvidéki pedagógustársadalom kijelölt tagjainak. A pályakezdő pedagógusokat Katona Ilona, a zsigárdi magyar alapiskola nyugalmazott igazgatója köszöntötte szívhez szóló, igaz szavakat tartalmazó ünnepi beszédében.
Nem titkolta a pedagógusi pálya, hivatás nehéz oldalait sem, mint mondta, ezeknek a fiataloknak csakis az igazat szabad elmondani.
Ebben a munkában késve érkezik a motiváló üzenet. A hivatás legfontosabb része a szeretettel való nevelés, ez az igazi kihívás a pedagógus számára, miközben a társadalom, a szülő és a diák is elvárásokat támaszt – hangsúlyozta a tapasztalt pedagógus, és kitartásra biztatott minden pályáján lépegető és pályáját éppen megkezdő pedagógust.
A felvidéki magyarság a jövőbe kíván tekinteni
A tanévnyitó ünnepély a magyar diákokhoz, pedagógusokhoz és szülőkhöz intézett felhívását Pék László, az SZMPSZ egykori elnöke intézte a publikumhoz.
A háttérben zajló politikai események ellenére bizakodva tekintenek a következő tanévre, hiszen sok ígéretes dologról is hallani, az iskolák is felkészültek a hibrid oktatás eshetőségére és a felvidéki magyarság a jövőbe kíván tekinteni.
Fel kell tenni a kérdéseket, mit kellene másként, jobban csinálni és a figyelmet saját erőforrásainkra irányítani.