Az elmúlt héten a Jaraguá do Sul-i magyar közösség tagjaival a székelyek által megőrzött rovásírás rejtelmeiben merültünk el.
Bár a magyar közösségünk életét is próbára teszi a járványügyi veszélyhelyzet itt Brazíliában, lelkesen és nagy izgalommal fedezzük fel hétről hétre a magyar kultúra egy-egy területét a Jaraguá do Sul-i Magyar Egyesület tagjaival. A rovásírást, anyanyelvünk egyik legrégibb és legértékesebb nyelvemlékének fennmaradását a székelyeknek köszönhetjük, akárcsak ösztöndíjprogramunk névadóját, Kőrösi Csoma Sándort is.
A székely-magyar rovásírás – aminek eredete feltehetőleg a magyar honfoglalás előtti időkbe nyúlik vissza – megfogta és inspirálta a helyi magyar közösség tagjait. Tanítványaim közül ötvenen írták le nevüket hagyományőrzően jobbról balra az ősmagyar írásjelekkel. Többen még magyaros motívumokkal is igyekeztek díszíteni alkotásukat. A kreatív feladatot nagy lelkesedéssel fogadták, hiszen a helyi magyar egyesület tagjai eddig még nem találkoztak Kárpát-medencei ősiségünknek ezzel a bizonyítékával. *
* Friedrich Klára, Szakács Gábor. 2007. Kárpát-medencei birtoklevelünk: a rovásírás. Budapest: Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. 8. oldal
