GPS: 41° 39′ 33.1″ N 84° 29′ 56.2″ W
Cím: Saint Stephens Catholic Church, Toledo, OH

1892-ben a clevelandi National Malleable Castings Company mintegy kétszáz magyar munkást költöztetett Kelet-Toledóba. Ezek többsége római katolikus volt, a St. Stephen Church 1899-es megépüléséig a Sacred Heart Catholic Churchbe jártak. A helyi iratok alapján az itteni lakosság főképp a palóc területekről vándoroltak ki.

1900-ban 647-en éltek Toledóban, ez a szám 1910-re 3041-re nőtt. A városban a következő magyar egyesületek alakultak meg: Mátyás Király Egylet, Szent István Római Katolikus Társaság, Szent Mihály Görög Katolikus Segélyező Egylet, Kálvin János Társaság, valamint a nők társaságai, a Református Nők Társasága, A Szent Erzsébet Római Katolikus Női Társaság és a Görög Katolikus Női Társaság is fontos szerepet játszottak a helyi magyarság életében. Az első világháború előtt mindhárom felekezet temploma felépült. Még a háború előtt alakult meg, 1903-ban a birminghami katonai fúvószenekar, John Lengyel és Julius Bertok alapította. Fontos zenekar volt még a Rákóczy Band.

Kép: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ohi%C3%B3i_magyarok

A világháború alatt (mint ellenséges ország állampolgárai) bizonyítaniuk kellett az új haza iránti hűségüket, az állampolgárság felvételével vagy szabadságjegyek vásárlásával. Ekkoriban egy bizonyos János Strick volt az „elő polgár Toledóban”, mivel 20 000 dollárért vásárolt ilyen jegyeket. A világháború után sok itteni magyar egykori hazája Csehszlovákia része lett, így nem volt hova hazatérni, végleg amerikaikká váltak. Az 1920-as és 1930-as években a 2. generáció már amerikaiként vett részt a társadalmi életben. Sokan amerikaisították nevüket, pl. Kigyossyból ekkor lett Kinsey, vagy Tony Paczkoból Tony Packo. A magyar öntudat mozgatói ekkor Eördögh Elemér és Dr. Farkas Géza voltak. Eördögh 1913-ban érkezett Toledóba, ő lett a katolikus templom papja. Dr. Farkas Géza a Toledo című lap főszerkesztője volt. Farkas 1904-ben érkezett Clevelandbe, ott az Magyar Napilap szerkesztője volt. 1908-ban költözött Toledóba. A Toledo nevű lap 1971-ig létezett. A toledói magyarság létszáma az 1956-as menekültek érkezésével ugrott meg, mintegy 3000-en érkeztek Toledóba, akiknek egynegyede a szomszédos Birminghamben talált otthonra.

Az 1970-es évekre érezhető volt a magyarság elvándorlása, a kulturális élet hanyatlása. Az utolsó nagy magyar történés az 1974-es utcai blokád volt, amikor Martin Hernady, nancy Packo, Oscar Kinsey és mág páran a Consual Street tervezett kiszélesítése ellen tiltakoztak, sikerrel. Napjainkban még mindig élnek magyarok Toledóban, bár kevesebben, mint egykor. 2006-ban 6,093 magyar élt Toledóban.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ohi%C3%B3i_magyarok