Egy vállalkozónak és egy nagycsaládos édesanyának is szorgalmasnak kell lennie, a sikerek mögött mindig sok befektetett munka áll. A székelyföldi Arros Orsolya arra tesz kísérletet, hogy ebben a kettős minőségben egyszerre legyen eredményes, így három gyermek mellett vállalatot épít. Ehhez megvan benne a kitartás, ha kell, sokszor feláll a padlóról is, és csak akkor adja fel, ha nem leli örömét a kettős szerepben.
Megszerezve a miniszterelnöki áldást, a hatodik gyermek vállalására készül az erdélyi Dorka-Fábián házaspár, Mária és Csaba abban bízik, hogy bármilyen nehézségek is vannak a világban, az Úr majd megadja a szükséges segítséget mindenhez. Éppen ezért, nem meglepő módon, a hitet tartják a legfontosabb értéknek. S közben kiállnak a magyarságuk mellett, ami Kolozsvárott nem mindig könnyű.
Egy sorsfordító élménynek köszönhető, hogy Turi Attila az evezőlapátokat ceruzákra, a kajakot pedig rajzasztalra cserélte, és sportoló helyett építészmérnök lett. S hogy milyen jó döntést hozott, azt a következő évtizedek bizonyítják, mert a tervező azóta szebbnél szebb épületeket alkotott, a munkáit pedig a szakma és közvélemény is elismeri. Turi Attila sok mindent elért, egy régi vágya mégis most válhat valóra: kápolnát tervezhet a Bakonyban.
Biológusnak készült, végül építészmérnök lett a Kolozsváron született, de ma Csíkszeredában élő és alkotó Máthé Zoltán. A szakember azt vallja, hogy bármilyen épület megtervezése kihívást jelent, ha az építész helyesen áll a feladathoz. Kiemelte azt is, hogy maga sohasem a díjért dolgozik, ami még akkor is igaz, ha egy elismerésből önbizalmat lehet meríteni. Egy díj akár egy szakmailag válságos időszakon is átsegítheti az építészt.
Noha élete egyik legjobb döntésének tartja az építészmérnöki hivatás választását a kézdivásárhelyi Gál Zoltán, a szakember bevallja: van, amikor a nehézségek miatt elgondolkodik a folytatáson. Aztán mindig megtalálja a megoldást, és továbblendül a munkában. Gál Zoltán kérdésre elmondta, hogy bár eddig nem volt lehetősége rá, de később egy szakrális épület, egy templom vagy kápolna terveit nagyon szívesen elkészítené.
Az építészmérnöki munka nem hagyja megöregedni a tervezőt, mert az alkotás mindig a legfrissebb gondolkodásra készteti – vallja a Csíkszeredában élő és dolgozó Sárig István építész. A szakember elmondta: csak akkor tud örülni egy elvégzett munkájának, ha azzal a megrendelő is elégedett. Sárig István nagy kihívásnak és felelősségnek tartja egy oktatási intézmény megtervezését, mert egy bölcsődének, óvodának vagy akár iskolának, kiemelt szerepe van a helyi közösség életében és a magyarság megtartásában.
Mindig példamutató munkára törekszik az észak-komáromi építészmérnök, Csémy Olivér, aki a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban is több intézményt tervezett a Felvidéken. A szakember azt vallja, hogy ha egy épületben nincs valami plusz, szellemi többlet, ami inspirálja a lakóját, használóját, és szépre neveli őt, akkor nem beszélhetünk építészetről. Csémy Olivér reméli, hogy a tervei alapján elkészült óvodák nyomán arculatváltás indulhat el a felvidéki falvakban.
Egy baráti beszélgetés indította el évtizedekkel ezelőtt az építészmérnöki hivatás felé a zentai Vatai Istvánt, aki később, a pályája során több fontos épületet tervezett a Délvidéken. A közelmúltban az ő tervei alapján készült el a szabadkai Vackor óvoda, ezzel a munkájával részt vett a nemzetpolitikai államtitkárság Jövőt építünk pályázatán. Vatai István reményét fejezte ki, hogy az intézmény hozzájárul a délvidéki magyarság szülőföldön való megmaradásához.