Fellélegezhetnek azok az elvált és gyermeküket egyedül nevelő szülők, akiknek számlájára nem érkezik meg a törvény által megítélt gyermektartási díj.
Az állam ugyanis egy új alapot hoz létre, amellyel úgymond magára vállalja ezt a terhet, az adóst pedig szavaik szerint üldözni fogják – erről is szó volt a Köztársasági Parlament mai rendkívüli ülésén. Fellélegezhetnek azok az elvált és gyermeküket egyedül nevelő szülők, akiknek számlájára nem érkezik meg a törvény által megítélt gyermektartási díj. Az állam ugyanis egy új alapot hoz létre, amellyel úgymond magára vállalja ezt a terhet, az adóst pedig szavaik szerint üldözni fogják – erről is szó volt a Köztársasági Parlament mai rendkívüli ülésén.
Egy 2022-ben készült felmérésből az derült ki, hogy Szerbiában mintegy 320 ezer nő és további 80-90 ezer férfi neveli egyedül a gyermekét. Közülük pedig minden másodiknak gondja akad a gyermektartási díj megfizettetése kapcsán – hívta fel a figyelmet Ana Brnabić a Köztársasági Parlament mai ülésén. Ezen a helyzeten próbál majd javítani az újonnan létrejövő, úgynevezett Gyermektartási Alap. Ennek lényege, hogy amennyiben a gyermektartási díj befizetésére kötelezett személy nem teljesíti a törvényben előírtakat, akkor azt az állam magára vállalja és a végrehajtási eljárás megindításától számítva legkésőbb két hónapon belül a gyermekét egyedül nevelő szülőnek kifizeti a gyermektartási díjat – mondta a Köztársasági Parlament elnöke, Ana Brnabić.
„Ennek a törvénynek az elfogadásával a gyermekeket érintő probléma megoldódik. Az állam magára vállalja, hogy üldözni fogja azokat, akik nem fizetik be a gyermektartási díjat. Ennek alapján ők az állam adósai lesznek.”
A Vajdasági Magyar Szövetség is támogatja a Gyermektartási Alap létrehozását – mondta Kovács Elvira a Köztársasági Parlament rendkívüli ülésén. A VMSZ köztársasági képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a családok számára segítséget kell nyújtani a gyermek nagykorúságáig, vagy amíg be nem fejezi tanulmányait, legfeljebb 26 éves koráig.
„Mindannyiunk számára világos – és úgy vélem, ezt ma a tisztelt előterjesztő, a házelnök asszony és mások felszólalásaiból is hallhattuk –, hogy a javasolt törvény egyike azoknak a rendszerszintű lépéseknek, amelyek a gyermektartásra való jog érvényesítését szolgálják. Hiszen a jogi védelem megerősítése – ebben egyetérthetünk – nem csupán bizonyos szabályok elismerésében, hanem azok megfelelő eljárási mechanizmusokon keresztül történő érvényesítésében is megnyilvánul. A Vajdasági Magyar Szövetség, képviselőcsoportunk természetesen támogatja a tartásdíjalap bevezetését, amely intézményes védelmet jelent mind a gyermekek, mind a szülők számára. Hiszen – ahogy elhangzott – ilyen módon az állam kifizetné a bírósági döntéssel megállapított összeget, majd ezt követően átvállalná a tartozás behajtásának jogát” – fogalmazott Kovács Elvira. A Gyermektartási Alapról szóló törvénnyel kapcsolatosan az ellenzékben politizáló Borko Stefanović azt kifogásolta, hogy az ülésen éppen azok az illetékes miniszterek nem vesznek részt, akiknek ezt a törvényt majd alá kell írniuk.
Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Pártja köztársasági parlamenti képviselője: „Žarić Kovačević miniszter asszony nincs a teremben. Nem tudjuk, hogy hol van. Lehet, hogy önök meg tudják mondani, hogy hol van a miniszter, akinek holnap ezt a törvényt alkalmaznia kell. Nem önök fogják alkalmazni és nem is mi és nem Ana Brnabić. Nincs itt Žarić Kovačević miniszter asszony. Hol van? Nem ragadt ott Zaječarban és Kosjerićban? Hol van Milica Đurđević miniszter asszony? Hogy ha mással nem is, akkor legalább a szociális ügyekkel foglalkoznia kellene.”
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a Szerbiáról szóló legutóbbi, 2024-es évi uniós jelentés részleteiről beszélt. Kiemelte azokat a pontokat, amelyekben az országnak javulást kell felmutatnia az uniós csatlakozás felé vezető úton. Kovács Elvira, a Köztársasági Parlament alelnöke (VMSZ): „Amikor az általános értékelésről beszélünk, akkor az Szerbia számára a legutóbbi jelentésre vonatkozóan, matematikailag kifejezve 3,12. Ez egy hajszállal jobb mint az előzőek, amelyek 3 körül alakultak, 3,05, 3,03, 2,8. Tehát a bővítésre vonatkozó történelmi pillanat konkrétan kihangsúlyozza, hogy Szerbiának mit kell megvalósítania. Hiteles, visszafordíthatatlan reformok, a demokratikus intézmények működése, a közigazgatás reformja, a jogállamiság. Emellett mindannyiunknak világos a további két legnehezebb és legvilágosabb dolog, amit állandóan említenek. Ez a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat normalizálása, ami az egész régió stabilitása szempontjából fontos. Emellett pedig az Európai Unió biztonság- és külpolitikájával való összehangolás az Oroszország elleni szankciókat illetően.”
A Köztársasági Parlament ötödik rendkívüli ülésén összesen 46 napirendi pont szerepelt, egyebek mellett médiatörvényekről és a levegő védelméről szóló törvényről is vitáztak a képviselők.
Forrás: Pannon RTV
