Erdély - Külhoni Magyarok

Kategória: Erdély

Kelemen Hunor: erős parlamenti képviselet nélkül az erdélyi magyarság az új többség prédájává válhat

A nagy próbatétel nekünk a december 1-jei választás, amely a parlamenti erőnket fogja adni, szögezte le hétfőn este a Hír TV műsorában Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke az államelnök-választások első fordulóját értékelve kifejtette, sok erdélyi magyar ember ment el szavazni, de a magyarok aránya alulmaradt a román választópolgárokéhoz képest. „December elsején arra kell törekednünk, hogy ne legyünk kevesebben és kevesebbek” – szögezte le.

A parlamenti választások tétjét ki kell mondani, annál is inkább, mert az eddig ismert román politikai rendszer összeomlott, a jelenleg kormányzó két párt jelöltje összesen nem ért el annyi szavazatot az államelnök-választások első fordulójában, mint annak a nyertese, a kétes múlttal rendelkező, a múlt század húszas-harmincas éveit idéző, vasgárdista ideológiát hirdető Călin Georgescu, fejtette ki Kelemen Hunor.

Meglátása szerint, teljesen új helyzet előtt áll Románia, a nacionalista, magyarellenes erők – a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) és Călin Georgescu együtt a szavazatok mintegy 37 százalékát szerezték meg, ami parlamenti mandátumokra lefordítva azt jelentheti, hogy 35 és 40 százalék között lehet azok aránya a román parlamentben, akik magyarellenesek, és a „számunkra elfogadhatatlan utat járják”.

„A tét, hogy lesz-e elég szavazat, hogy a parlamentben fel tudjuk venni a harcot a magyarellenesekkel” – fejtette ki Kelemen Hunor. Úgy véli, ez lehetséges, hiszen az államelnök- és a parlamenti választások között elért eredményben mindig van különbség, ez az erdélyi magyarok esetében egy jó százalékpontnyi különbséget jelent.

Az is kérdés, ki nyer az államelnök-választás második fordulójában, ez meghatározza, hogy viszonyul a többség a kisebbséghez, előhozhatja a rossz reflexeket. Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy kedden reggel Temesváron a kulturális bizottsághoz bemenet egy férfi, és követelte, hogy a magyar kultúrára, történelemre utaló szobrokat azonnal távolítsák el a közterekről. „Mindig vannak váratlan fordulatok, ugyan nem mindenki ízig-vérig magyarellenes, aki Călin Georgescura vagy az AUR jelöltjére szavazott, de a párt mögött ott van az Úzvölgye. Az AUR és Georgescu 2022-ben még egy test, egy lélek voltak, volt ugyan egy szakítás, de most már újra együtt kampányolnak” – részletezte az RMDSZ elnöke.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a háborús helyzet nem kedvez a kisebbségeknek, a háborús pszichózis átterjedt Romániára is, így a megszerzett jogok bővítésére nem a jelenlegi a legjobb alkalom, de ezeket meg kell védeni. „Erre kell erős felhatalmazás, hiszen a nyelvi, a kulturális jogok, a szimbólumhasználat gyorsan veszélybe kerülhetnek” – mondta Kelemen Hunor.

Arra is kitért, másik nagy kihívás, hogy a közigazgatási átszervezés tervezete már bent van a parlamentben, ha az megvalósul, „teljes kiszolgáltatottságba taszítja” az erdélyi magyarokat.

Másik fontos kérdés az egyházi és a közbirtokossági vagyon visszaszolgáltatása, tette hozzá.

„Rengeteg a feladat, erős parlamenti képviselet nélkül az erdélyi magyarság az új többség prédájává válhat” – összegzett Kelemen Hunor a Hír TV műsorában.

Forrás: maszol.ro

Kelemen Hunor: reális veszély a parlamenti választáson az EU-tól, NATO-tól távolodni akaró erők 40 százalékos eredménye

Reális annak a veszélye a romániai parlamenti választáson, hogy a voksok 40 százalékát olyan politikai erők szerzik meg, amelyek azt állítják, hogy a legionarizmus és a Vasgárda jó volt Romániának, amelyek tagadják a holokausztot, és amelyek szerint Romániának el kell távolodnia az Európai Uniótól és a NATO-tól – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Besztercén.

(tovább…)

Kelemen Hunor: a következő napok legfontosabb feladata a mozgósítás a parlamenti választásokra

A következő napok legfontosabb feladata a mozgósítás a december elsejei parlamenti választásokra – hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a szövetség államfőjelöltje hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

 

Kelemen Hunor a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját kommentálva elmondta: az RMDSZ államfőjelöltjeként több szavazatot kapott, mint öt évvel ezelőtt, arányaiban 4,5-4,6 százalékot, ami egy parlamenti választáson küszöb alatti eredmény lenne.

Ezt kell a következő napokban valamilyen módon korrigálni, hogy mindenki megértse, végiggondolja, hogy most már a „szülőföldért való harcról” van szó, és a december elsejei parlamenti választásokra plusz mozgósításra van szükség – tette hozzá.

Az RMDSZ elnöke kifejtette, az elnökválasztás második fordulójába bejutó jelöltek között van egy olyan ember, akit eddig alulmértek, és ez „sokkhatást” okozott az országban.

Calin Georgescu független jelölt Kelemen Hunor szerint „a múlt század húszas, harmincas éveinek a vasgárdista ideológiáját képviseli, holokauszttagadó, antiszemita, magyarellenes”.

Kiemelte, a parlamenti választások után egy „erős, magyarellenes, szélsőséges, vasgárdista, regionális ideológiát képviselő tábor” alakulhat ki, amely a magyar közösségre veszélyt jelent, és „ez a veszély ma sokkal nagyobb, mint volt tegnap reggel, az elnökválasztás első fordulója előtt”.

Az RMDSZ feladata, hogy ezt tudatosítsák, valamint a legkisebb közösségtől a nagyvárosokig minden magyar emberhez eljussanak az összes csatornát és az összes eszközt használva a következő napokban – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor úgy véli, hogy a városokban vannak még tartalékaik. Elmondta, hat megyét megnyertek, Erdélyben első helyen vannak, de az RMDSZ mögött rögtön a szélsőségesek állnak, ami „igazából a nagy veszély”.

MTI

Fotó: Facebook

Romániai választások – Kelemen Hunor: az RMDSZ rendet, kiszámíthatóságot akar teremteni a mezőgazdasági támogatási rendszerben

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) rendet, kiszámíthatóságot akar teremteni a mezőgazdasági támogatási rendszerben, ha megkapja az ehhez szükséges választói támogatást, és adott esetben kormányzati eszközökhöz is jut programja életbe léptetéséhez – mondta Kelemen Hunor szerdán Nagykárolyban, ahol Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselővel együtt gazdafórumon vett részt.

(tovább…)

Romániai választások – Szijjártó Péter: össznemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen

Minél jobb eredményt ér el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, annál jobb a magyarság élethelyzete Romániában, ezért össznemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter pénteken Csíkszeredában, Kelemen Hunorral, az RMDSZ államfőjelöltjével közösen tartott sajtóértekezletén.

(tovább…)

Sziklára épült óvoda Tusnádfürdőn

Hatvan gyermek befogadására alkalmas óvoda épült meg Tusnádfürdőn, amelynek avatóünnepségét pénteken tartották. A rendezvényen megemlékeztek az elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős egykori államtitkárról is.

(tovább…)

Romániai választások – Felmérés: két elnökjelölt verseng, hogy Marcel Ciolacu ellenfele legyen a második fordulóban

Egy friss felmérés szerint Romániában két elnökjelölt – a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Nicolae Ciuca szenátusi elnök és a többi párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion – maradt szoros versenyben, hogy Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) kormányfő ellenfele legyen az elnökválasztás második fordulójában.

(tovább…)

Magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek

Orosz Krisztofer személyében magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa a város kulturális sokszínűségének megőrzése mellett a magyar közösség sajátos igényeire is odafigyel majd – nyilatkozata szerdán az MTI-nek.

(tovább…)

Miért van magyar államelnökjelölt, ha nincs esélye? – Kelemen Hunor MCC-s diákkokkal beszélgetett

Kedd délután szűk körű beszélgetést tartottak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Kolozsvári Képzési Központjában, amelyre hivatalos volt Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje és Csoma Botond parlamenti képviselő is. A találkozó apropója az volt, hogy az MCC-s egyetemista diákok feltegyék kérdéseiket a meghívottaknak, megoszthassák gondolataikat akár az államelnökválasztásról, vagy bármilyen más közéleti témáról.

(tovább…)

Háromszéki elöljárók: az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezet

Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki politikusai az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezete kapcsán leszögezték: Romániában minden, a jelenlegi alkotmány alapján készülő közigazgatási átszervezés veszélyes, mivel nem a szubszidiaritás elvére épül.

Antal Árpád emlékeztetett: minden ilyen kezdeményezés pártpolitikai célokat szolgált, és nem a polgárok érdekeit, európai példákat tartott szem előtt, ezért ezek „ostoba, veszélyes kezdeményezések”.

Aláhúzta:

Romániában a jelenlegi alkotmányos berendezkedésben nem lehet olyan közigazgatási átszervezést végrehajtani, amely a polgároknak használna, mivel a jelenlegi alaptörvény csak az országos, a megyei és a községi szintet határozza meg.

Továbbá a kezdeményezők a pénzügyi érdekeket, a spórolási lehetőséget nézik és nem a polgárokét – mondta. Közölte: ha a 20 ezer lakosúnál kisebb városokat községgé fokozzák le, csökken ugyan az önkormányzati képviselők száma, de nehezebb lesz az ügyintézés.

Aláhúzta: az átszervezést nem a spórolási szándék kellene vezérelje, hanem a polgárok érdeke, különben valójában „burkolt államosítást”, központosítást jelent, miközben a kulcsszó a szubszidiaritás és a kohézió kellene legyen.

Antal Árpád rámutatott: az erdélyi magyaroknak körülbelül kétharmada él olyan településen, amelyet magyar elöljáró vezet, és a tervezet szerint olyan települések veszítenék el városi rangjukat, mint Kézdivásárhely, Nagykároly vagy Nagyszalonta.

„Ha mi ezt elveszítjük, utána elveszítjük az intézményrendszerünket”

– fogalmazott. Kifejtette: a tervezet „könyvelési matematikával” közelíti meg a kérdést, eszerint a jelenlegi 319 városból mindössze 89 maradna. Úgy vélte, ezek átszervezése helyett inkább a járási szintet kellene bevezetni és közelebb vinni a polgárokhoz az intézményrendszert.

Sepsiszentgyörgy ötödik mandátumát töltő polgármestere leszögezte: az USR kezdeményezése „teljesen abszurd, ostoba és borzasztóan veszélyes”, ezért fontos, hogy az RMDSZ bejusson a román parlamentbe és meg tudja akadályozni az elfogadását.

Tamás Sándor a megyék átszervezése kapcsán közölte: a fejlesztési régiók megyékké alakításával a magyarság még a székelyföldi megyéket tartalmazó közigazgatási egységben is kisebbségbe kerülne, a partiumi vagy bánsági megyékből létrehozandókban pedig elenyésző lenne.

„Ez egyrészt az emberek életében, másrészt az erdélyi magyar közösség életében jelentene végérvényesen nagy veszélyt”

– fogalmazott. Kifejtette: az elképzelés veszélyes, mivel az állami pénzek elosztására is kihat, másrészt távolabb kerülnek a polgártól az intézmények, például egy kézdivásárhelyi lakosnak a 270 kilométerre lévő Gyulafehérvárra kellene járnia ügyet intézni.

Rámutatott: az erdélyi magyarság ezeréves történelme „nagyon gyorsan véget fog érni”, ha a közösség nem figyel oda erre a kérdésre, mivel a helyi, megyei szintű átszervezés az országos politikára is kihat. Példaként a korábbi szlovákiai közigazgatási átszervezést említette, mely szerinte közvetve a pozsonyi magyar parlamenti jelenlét hiányának is egyik oka.

Aláhúzta: az RMDSZ nem tud változtatni azon, hogy a többi román párt milyen tervezetet nyújt be a román parlamentbe, de fel tudja mutatni a magyar közösség erejét.

„Ezt egyféleképpen lehet megakadályozni vagy átalakítani, úgy, hogy ott ülünk az asztal mellett, ahol rajzolnak, mert rajzolni fognak 2024 után, egészen biztos” – mondta az új közigazgatási határokra utalva Tamás Sándor.

MTI

Nyitókép: Facebook/Antal Árpád

Szili Katalin: Erdély értelmiségének össze kell fognia, és ki kell állnia a magyarság megmaradásáért

Erdély értelmiségének össze kell fognia, és ki kell állnia a nemzetért, az itt élő magyarság megmaradásáért, szülőföldjén való boldogulásáért – hangoztatta Szili Katalin vasárnap a szilágysági Ákoson, ahol a száz éve született Dobai István nemzetközi jogász, ’56-os elítélt tiszteletére helyeztek emléktáblát a református gyülekezeti ház falára.

(tovább…)

Kövér László: napjaink Európájában nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye

Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet, amelyet a Jóistentől kaptunk otthonul – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Kolozsváron, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház zsinatának nyitó istentiszteletén.

(tovább…)

Lázár János: a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk

Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.

(tovább…)

Gulyás Gergely: 1956 az egész magyar nemzeté

Bár a harcok és áldozatok nagy többsége Budapesthez kötődik, az 1956-os forradalom olyan kiemelkedő magyar teljesítmény volt, amely nemcsak a fővárosé, nemcsak a trianoni Magyarországé, hanem az egész magyar nemzeté – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán este Csíkszeredában.

(tovább…)

Magyar és román gyerekeknek egyformán otthona az immár állami támogatású bánffyhunyadi magánóvoda

Továbbra is érdeklődés övezi a román szülők részéről a tavaly megnyílt bánffyhunyadi magyar óvodát, ahol 40 aprósággal indult el az új tanév. Török Ferenc, a Kolozs megyei tanintézet igazgatója a Krónikának kiemelte, egy pillanatig sem zárkóztak el attól, hogy román nemzetiségű vagy vegyes házasságból származó gyerekeket is fogadjanak, viszont amellett kiállnak, hogy magyar tannyelvű kisdedóvót működtetnek.

(tovább…)

Kalmár Ferenc: Áprily Lajos életművével feltette Brassót a magyar irodalom térképére

Áprily Lajos életművével feltette Brassót a magyar és az európai irodalom térképére, a költő megérdemelt egy szobrot szülővárosában – mondta az MTI-nek Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, aki a költő szobrának avatóján vett részt szerdán az erdélyi városban.

(tovább…)

Székelyföldi sztrádaszakaszra írtak ki licitet

Közzétették az elektronikus közbeszerződési rendszerben (SEAP) az A8-as autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szerződést, az ajánlatok benyújtásának határideje 2024. november 25. – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.

(tovább…)

Magyar személyiségekről neveznek el utcákat Nagybányán

Magyar személyiségekről neveznek el utcákat Nagybányán, a magyar közösség szempontjából jelentős helyszíneken – ismertette az MTI-vel hétfőn az önkormányzati testület döntését Pintér Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Máramaros megyei szervezetének elnöke.

(tovább…)

Magyar ajkú erdélyi zsidó értelmiségiekre emlékeznek

Magyar ajkú zsidó értelmiségiek a két világháború közötti Erdélyben – ez a címe annak a rendezvénynek, amit a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Egyetemi Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint az Észak-erdélyi Holokauszt Virtuális és Dokumentációs Múzeuma szervez.

(tovább…)

Az RMDSZ a két kisebbik magyar pártnak és a szórványnak is befutó helyet biztosít

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti jelöltlistáin befutó helyet biztosít az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) egy-egy jelöltjének, ugyanakkor a következő parlamenti ciklusban is gondoskodik arról, hogy a szórványnak is legyen parlamenti képviselője, Markó Attila személyében – közölte Csoma Botond frakcióvezető, az RMDSZ szóvivője hétfőn Kolozsváron.

(tovább…)

Potápi Árpád János: Temesvár egy hagyományaira, nemzeti közösségeire büszke multikulturális város

Temesvár a múltban is és ma is egy multikulturális város, amely büszke hagyományaira, büszke azokra a polgárokra, akik ennek a városnak a közösségét alkotják – állapította meg a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Temesváron, a 9. alkalommal megrendezett Temesvári Magyar Napok nyitógáláján.

Potápi Árpád János szerint ezen a rendezvényen keresztül szemlélhetik az itt élő románok, németek, szerbek a magyarságot, és azokat az értékeket, amelyekkel a magyar nemzet rendelkezik, legyen szó kultúráról, épített örökségünk, vagy éppenséggel a gasztronómiáról és borkultúráról.

Köszöntő beszédében felidézte: Temesvár fontos helyszíne volt a magyar történelemnek, ugyanakkor a magyarok sokszor játszottak olyan történelmi szerepet ebben a városban, amelyre az itt élő más közösségek is büszkék lehetnek.

Rámutatott: néhány évig Temesvár volt Magyarország fővárosa, királyi székhelye 1323-ig, amíg I. Károly innen kiindulva vissza nem tudta foglalni a királyságot. Temesvárnak 1365-ben I. Nagy Lajos adományozott városi rangot, de büszke lehet a magyarság Hunyadi Jánosra, Szapolyai Jánosra, Temesvári Pelbártra, Dózsa Györgyre, a várat az 1552-es török ostrom idején hősiesen védő Losonczi Istvánra, miként Tőkés Lászlóra is.

„Hogyha nem lett volna Tőkés László. Hogyha nem lettek volna, akkor a hős temesváriak, akkor talán nem bukik meg a Ceausescu-rendszer, nem bukik meg a romániai kommunizmus. Legyünk büszkék Tőkés Lászlóra, legyünk büszkék azokra az emberekre, akik a rendszerváltást a kiállásukkal innen indították el Temesvárról”

– bíztatta hallgatóságát Potápi Árpád János.

A Temesvári Magyar Napokon fontos felidézni a magyar emlékeket, de az ünnep elsősorban a bánsági városban ma élő magyar emberek ünnepe – hangoztatta a nemzetpolitikai államtitkár. Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség tavaly elhunyt korábbi elnökét idézve kiemelte, természetesen azok is fontosak, akik elhagyták szülőföldjüket és nem szabad feladni a reményt, hogy visszajönnek, és építeni fogják a magyarságot, azt a közösséget, ahonnan elmentek, a felelős vezetőknek azonban azok a legfontosabbak, akik szülőföldjük maradtak, és azokat kell támogatniuk, akik maradni akarnak.

„Tegyünk meg minél többet annak érdekében, hogy minél többen maradjanak itt, erősítsük őket. Igaz ez természetesen a magyarokra, igaz ez minden temesvárira, aki itt él” – mondta a nemzetpolitikai államtitkár.

Házigazdaként Tamás Péter, a Várbástya Egyesület elnöke, Magyarország tiszteletbeli konzulja a „Miénk itt a tér” – szavakkal köszöntötte a Temesvári magyar Napok nyitógáláján a város központjában felállított szabadétéri színpad előtt összesereglett magyarokat.

„Legyenek ezek a napok az öröm és együttlét napjai, kísérjenek bennünket az év minden napján, hogy erősödjön bennünk a közösségi érzés. Sorvadó közösségünket csak mi tudjuk életben tartani. Mit jelent ez a nagy szavak mellett konkrétan? Magyar iskolánk, óvodáink, színházunk, templomaink tőlünk is függnek. A Magyar Ház jövője, a fél éve megnyílt magyar boltunk, az Ambrózy-kávézó és nem utolsó sorban december elsején tőlünk függ, hogy Molnár András ügyvéd úr személyében Temes megyének egy magyar parlamenti képviselője is legyen”

– mutatott rá a Várbástya Egyesület elnöke.

Dominic Fritz polgármester köszöntőjében arról beszélt: bizonyára véletlen egybeesés, hogy Temesváron éppen szeptember 26-án, a Nyelvek Európai Napján tartják a magyar napok nyitógáláját, amellyel a város kulturális sokszínűségét, és magyar kulturális örökséget ünneplik. Az elöljáró méltatta a magyarok sok évszázados hozzájárulását a város történelméhez és úgy értékelte: a ma is aktív magyar intézmények, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, Bartók Béla Líceum, a sok egyházi közösség, a Magyar Ház nemcsak a magyaroknak fontos, ezek értéket képviselnek az egész temesvári közösség számára.

A bánsági magyarság szeptember utolsó hétvégéjére időzített ünnepének csütörtöki nyitógáláján a Csík Zenekar lépett fel az Opera-téri nagyszínpadon. A magyar napok négy napja alatt a magyarság otthonosságtudatát erősítő, értékeit a más nemzetiségűeknek is felmutató rendezvényeket szerveznek a város több helyszínén.

A Hunyadi-kastélynál a temesvári vár 1552-es ostromát felelevenítő múltidéző játékot rendeznek korhű ruhákban, hagyományőrző csapatok közreműködésével, 1552 nyílvesszőt lőnek ki Losonczy István és a vár védői emléke előtt tisztelegve.

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház több előadást is időzített a kulturális seregszemlére: pénteken játsszák Andrei Serban rendezésében A doktort, Robert Icke darabját, szombaton improvizációs előadást tartanak Az est, amikor bármi megtörténhet címmel.

A Bartók Béla Líceum tanárainak vezetésével idén is több alkalommal szerveznek városismereti sétákat, a temesvári magyar képzőművészek pedig idén is közös kiállítással jelentkeznek. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kávéházi beszélgetésen mondja el, „hogyan látszik a bánsági magyarság Kolozsvárról, vagy Bukarestből”.

A néptáncegyüttesek előadásain és táncházi alkalmakon kívül különböző könnyűzenei műfajok népszerű magyar előadói – a The Bits Beatleas emlékzenekar, a Margaret Island, a temesvári 8 Light Minutes, és a NOX – koncerteznek a Bánság fővárosában.

Temesváron a 2021-es népszámlálás adatai szerint 250 ezer lakosból 8313 vallotta magát magyar nemzetiségűnek, míg Temes megyében a mintegy 650 ezer lakosból 21 285 magyar.

MTI

Kelemen Hunor befolyásolhatja az elnökválasztás végeredményét?

Kelemen Hunor államfőjelöltsége – a többi indulóval ellentétben – nem az ő személyéről szól, hanem arról, hogy minél több magyart meggyőzzön a támogatásáról, majd befolyásolhassa az elnökválasztás végeredményét – írja a Deutsche Welle román nyelvű portálján írt elemzésében Sabina Fati. Az egyik legismertebb román publicista szerint a magyar jelölt azt a jelöltet fogja támogatni a második fordulóban, aki garantálja az RMDSZ kormányra jutását.

(tovább…)

A kortárs erdélyi magyar irodalmat támogató programot indít az RMDSZ

A kortárs erdélyi magyar irodalmat támogató programot indít a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a magyar kormány anyagi segítségével, amely a szerzők műveinek idegen nyelven való megjelentetését is elősegíti – írta az MTI-hez küldött keddi közleményében a szövetség sajtóirodája Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke bejelentése alapján.

(tovább…)

A nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodó volt főispán nevét vette fel a partiumi város magyar tagozatos iskolája

A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai 2-es számú Általános Iskolát. A névadó ünnepséget hétfőn, a 2024–2025-ös tanév nyitónapjával egy időben tartották meg Ormós Zsigmond oldalági leszármazottja, a Budapesten élő Ormós Gabriella jelenlétében. Arad megyében több mint 1500 diák kezdte meg magyar tannyelvű iskolában vagy tagozaton a tanévet, összesen tizenöt helyszínen.

(tovább…)

Kétszeres túljelentkezés az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátori helyeire

Kapósak az RMDSZ parlamenti mandátumai: összesen hatvankilencen nyújtották be pályázatukat a szövetség 21 képviselői és 9 szenátori helyére, ennyien indulnának befutó helyen tulipános színekben a decemberi törvényhozási választáson. Miközben az alsó- és felsőházi frakció valamennyi tagja újrázna, a legnagyobb csata a szórványképviselői mandátumért zajlik, de belső verseny van számos területi szervezeten belül is.

(tovább…)

Kolozsváron ülésezik az SZKT – Pénteken dönt az RMDSZ az államfőjelöltjéről

Szeptember 6-án, pénteken a kolozsvári Kreatív Iparágak Regionális Kiválósági Központjában (CREIC) ülésezik az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa.

A 11 órakor kezdődő kolozsvári ülésén jelenti be az RMDSZ az államelnökjelöltjét, akiről az SZKT dönt. Az előző SZKT-ülésen többen is Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét nevezték meg lehetséges jelöltként. Csoma Botond, a Szövetség szóvivője többször is úgy fogalmazott, Kelemen Hunor „a főesélyes” arra, hogy „harcba küldjék” a választáson. „Hiteles és szerintem a legmegfelelőbb jelölt. (…) Úgy gondolom, hogy jó lenne, ha ő indulna a választáson” – mondta.

A június 9-ei helyhatósági és európai parlamenti választást követően 27-én megtartott legutóbbi SZKT-ülésen Antal Árpád, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke és sepsiszentgyörgyi polgármester úgy fogalmazott: „Mi a szüleinktől, nagyszüleinktől azt tanultuk, hogy magyarként ebben az országban kétszer többet kell dolgoznunk azért, hogy érvényesülhessünk, de most megmutattuk azt is, hogy a szavazatunk is kétszer többet ér: erősítettük a közösséget és gyengítettük a magyarellenességet”. Meglátása szerint az államelnök-választáson is kell legyen egy magyar hang, mert Romániában nem lehet megkerülni a magyar közösséget, amely itthon tervezi a jövőjét, és ezt „a magyar jövőképet a leghitelesebben a szövetségi elnök tudja képviselni”, fogalmazott.

Ugyanakkor Tánczos Barna szenátor az mondta, az SZKT „kitapsolta”, hogy ki legyen az RMDSZ államelnökjelöltje, egyértelművé téve, hogy meglátása szerint Kelemen Hunornak kell indulnia az RMDSZ részéről az elnökválasztáson.

Mint ismert, Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első, december 8-án pedig a második fordulóját (december 1-jén, a román nemzeti ünnepen a parlamenti választásokat rendezik meg).

A múlt héten nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás eredményei szerint a rendszerváltás óta példátlanul szoros versenyre lehet számítani. A november 24-i első fordulóból 20-25 százalékos támogatottságú jelöltek kerülnek be a december 8-ai második körbe.

Egyetlen jelölt, a várhatóan függetlenként induló, de indulásának hivatalos bejelentésével még mindig kiváró Mircea Geoană, a NATO távozó főtitkárhelyettesének támogatottsága haladja meg a 20 százalékot, de az ő esetében is meglepetés lesz, ha átlépi a 25 százalékot – közölték az elemzők.

A második helyen Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnököt mérik 17–19 százalékkal, vagyis feleannyi voksra számíthat, mint pártja. Őt azonban egyre jobban megközelíti Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nyáron megválasztott elnöke 15–16 százalékkal, de akár a szélsőségesen nacionalista George Simion vagy Diana Soșoacă is bejuthat a második fordulóba, hiszen mindketten 13–14 százalék körül állnak.

Az Inscop közvéleménykutató cég felmérése szerint Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke – pártja támogatottságától messze lemaradva – immár 10 százalék alá csúszott.

Az elemzők szerint az elnökválasztás kimenetelét a külföldre telepedett románok dönthetik el, akiknek a politikai opcióit nem mérik a belföldi közvélemény-kutatások. A legutóbbi elnökválasztáson csaknem egymillió román állampolgár szavazott külföldön, ami az érvényes voksok akár 7–10 százalékát jelentheti.

Forrás: Maszol.ro

Parlamenti képviselő és szenátorjelöltek jelentkezését várja az RMDSZ

A jelölési dossziékat szeptember 9-ig lehet iktatni a Szövetség megyei és területi szervezeteinek titkárságán. Képviselő- vagy szenátorjelöltnek jelentkezhet az, aki tagja az RMDSZ-nek, felsőfokú végzettséggel rendelkezik és az elmúlt négy évben nem indult a parlamenti, európai parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon más párt vagy szervezet színeiben, tájékoztat csütörtöki közleményében a szövetség.

(tovább…)

Elrajtolt a 11. Vásárhelyi Forgatag

Sajtóértekezlet keretében jelentették be a szervezők, hogy már az előző napok során is voltak rendezvények, de a Forgatag hivatalos megnyitóra, és a tavaly alapított Bethlen Zsuzsanna-díj ünnepélyes átadására augusztus 29-én, csütörtökön kerül sor a Kultúrpalota nagytermében.  Ezt követően a várban megnyitják a Borkertet.

(tovább…)

Csaknem 65 millió forintba kerül a trunki Magyar Ház újjáépítése

Csaknem 65 millió forintba (165 ezer euróba) kerül a csángóföldi Trunk település Magyar Házának újjáépítése, elkészültéig az ottani csángó gyerekeknek ideiglenesen a helyi iskolában tartanák a magyar nyelvű foglalkozásokat – mondta szerdán az MTI-nek Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCsMSz) elnöke.

(tovább…)

Magyar terv az elvándorlás megállítására – Hankó Balázs miniszterrel beszélgettünk – a Maszol.ro portálról

Hogyan lehet megállítani az elvándorlást, megtartani a magyar munkaerőt? Hol tart a családtámogatási rendszer határon túliakra is kiterjesztett terve, amelyet Orbán Viktor említett Tusnádfürdőn? Akadály jelenthet-e a Fidesz és az RMDSZ együttműködésében, hogy két különböző európai parlamenti csoportban tevékenykednek? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Hankó Balázzsal, a magyar kormány kulturális és innovációs miniszterével.

(tovább…)

Hankó Balázs: a kormány a Sapientia egyetem újabb belvárosi ingatlanának a felújítását támogatja Kolozsváron

A magyar kormánynak az a feladata, hogy segítse a fiatalokat a Kárpát-medencében, hogy olyan jövőjük legyen, amire bizton támaszkodhat a nemzet; ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) újabb belvárosi ingatlanának felújítását támogatja 560 millió forinttal Kolozsváron – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pénteken az erdélyi városban.

(tovább…)

Hankó Balázs: a magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt Erdélyben is biztosítani kell

A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek, valamint olyan szakkollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer, mely a fiatalok szülőföldön maradását erősíti – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.

(tovább…)

Új helyszínen, változatos programokkal vár idén is az RMDSZ Oázis – a Maszol.ro portálról

Új helyszínen, az Egyetem utca 8. szám alatt rendezi meg programjait az RMDSZ a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A Da Pino vendéglő belső udvarában tágasabb tér áll rendelkezésre, mert, mint az utóbbi években kiderült, a korábbi helyszín a népszerűbb beszélgetések alkalmával szűkösnek bizonyult. Az újdonságokról Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője és Kolozs megyei szervezetének elnöke számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mutatjuk a részletes programot is.

(tovább…)

Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetet mutattak be Kolozsváron

Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv, mely a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán ismét a figyelem középpontjába került. Ötletgazdája, szerkesztője, Szebeni Zsuzsa színháztörténész és Gy. Dávid Gyula építész, a kötet egyik szerzője osztott meg izgalmas részleteket a könyv születése és tartalma kapcsán.

(tovább…)

Román–magyar együttműködést zavaró tényezők, Budapesttel szembeni erdélyi magyar autonómia

Magyar–román együttműködésről, autonómiáról, az erdélyi magyar pártok együttműködéseinek lehetőségeiről is szó esett azon a beszélgetésen, melyen a Kolozsvári Magyar Napok keretében Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke fejtették ki, ütköztették véleményüket a Főtér23 nevű helyszínen.

(tovább…)

Másodszor tartottak búzaösszeöntést Arad megyében a Magyarok kenyere program keretében

A rászorulók iránti odafigyelésen, az adakozás nemes gesztusán túl közösségkovácsoló ereje is van a Magyarok kenyere programnak, azon belül a búzaösszeöntés ünnepének – vallják az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének képviselői, akik másodízben szervezték meg a tagok által adományként felajánlott kenyérgabona megáldását, és abból egy jelképes mennyiség összeöntését a közigazgatásilag Nagyiratos községhez tartozó Nagyvarjason.

(tovább…)

Brutális román provokáció készülődik Csíksomlyón, belügyes és csendőrségi kiképzőbázis épül

Szinte felfoghatatlanul arcátlan merénylet készül a Székelyföld és a teljes magyar nemzet ellen. A román állam (itt az állam, nem pedig a kormány a helyes kifejezés, hiszen egy évtizedek óta tartó mélyromán mesterkedés végkifejletéről van szó) a magyarság legfontosabb zarándokhelye, azaz a csíksomlyói kegytemplom és a több százezres búcsúknak helyet adó Somlyó-nyereg közvetlen szomszédságába tervezi felépíteni az ország egyik legnagyobb belügyes és csendőrségi kiképzőbázisát lőtérrel, gyakorlóterekkel, laktanya- és kiszolgálóépülettel.

(tovább…)

Csak a falak maradtak a csángóföldi Trunkon leégett magyar házból, gyűjtés indult az újjáépítésére

Csak a falak maradtak a csángóföldi Trunk település vasárnap leégett magyar házából, melyben 55 helybéli csángó gyerek részesült magyar nyelvű oktatásban. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsMSz) gyűjtést indított a 2019-ben a magyar kormány támogatásával vásárolt és felújított épület helyreállítására-újjáépítésére – nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Pogár László, a csángószövetség elnöke.

(tovább…)

Gazdag programmal közeleg a Székelyföldi Lovas Ünnnep

Százhuszonhat programponttal készülnek várhatóan több ezer nézőnek emlékezetes élményt kínálni a Székelyföldi Lovas Ünnep szervezői. Augusztus 22. és 25. között ismét színvonalas eseményeket követhet majd a közönség a gyergyószentmiklósi Krigel lovaspályán.

(tovább…)

Potápi Árpád János: a magyarság ügye ma is csak a magyarok kezében van

Ahogy Kölcsey idejében, a magyarság ügye ma is csak a magyarok kezében van, ezért ott kell lenniük a politikum legmagasabb szintjén, és hallatni kell hangjukat, ez az egyetlen út vezet ma is a Kárpát-medencei magyarság megmaradásához és felemelkedéséhez – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken a partiumi Sződemeteren.

(tovább…)

RMDSZ-es alpolgármestert választottak Fazekasvarsándon

Az új önkormányzati képviselő-testület megalakulásáig László Sándor Attila RMDSZ-es helyi tanácsos látja el az alpolgármesteri teendőket Varsánd (a köznyelvben: Fazekasvarsánd) községben. A tisztség Mircea Daniel Bora eddigi alpolgármester váratlan elhalálozásával üresedett meg.

(tovább…)

A külhoni magyarok körében végzett családkutatás eredményeit ismertették a szabadegyetemen

A külhoni magyarok alapvetően családban gondolkodnak, a párválasztásban, gyermekeik nevelésében többnyire fontos szempontnak tartják a magyar identitás továbbörökítését – egyebek között erre a következtetésre jutottak a Kötelékek – Családkutatás a külhoni magyarok körében címmel végzett kutatás szervezői, akik tapasztalataikról csütörtökön számoltak be Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik rendezvényén.

(tovább…)

Elkezdődött a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

„Jobb pályán” mottóval kedden elkezdődött az erdélyi Tusnádfürdőn a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – közismertebb nevén Tusványos – vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozata az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a budapesti székhelyű Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezésében.

(tovább…)

Vargha Tamás: a békét és a szabadságunkat is a hőseinknek köszönhetjük, ezért mindkettő megőrzése kötelességünk

Napjainkban, amikor háborúk dúlnak a világban, még inkább fontos emlékeztetni magukat arra: azért vagyunk itt, mert voltak hőseink, a békét és a szabadságunkat is nekik köszönhetjük, ezért mindkettő megőrzése kötelességünk – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára csütörtökön az erdélyi Eresztevényen, Gábor Áron megújult síremlékének avatási ünnepségén.

(tovább…)

Romániai választások – Az ellenzéki pártok többsége nem támogatja az elnökválasztás előrehozását

A romániai ellenzéki pártok többsége nem támogatja az év végén esedékes elnökválasztás előrehozását szeptemberre, úgy, ahogy arról korábban megállapodás született a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) között – derült ki azoknak a pártvezetőknek nyilatkozataiból, akikkel hétfőn egyeztetett a témáról Marcel Ciolacu miniszterelnök.

(tovább…)

Csák János: értékteremtéssel kell válaszolni Trianonra

Akkor lesz a Kárpát-medence minden sarkában kulturálisan erős, gazdaságilag magabiztos, virágzó családokból álló magyar nemzet, ha a magyar közösségek megszervezik magukat és értékteremtéssel válaszolnak Trianonra – hangoztatta Csák János hétfőn Kézdivásárhelyen, a Kanta Szakképző Központ diplomaosztó ünnepségén.

(tovább…)

Kelemen Hunor: Sehol sincs az előírva, hogy nem kritizálhatjuk az Európai Uniót, de ez még nem jelent euroszkepticizmust

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán Kolozsváron Orbán Balázs jogász-politológussal, Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök politikai igazgatójával beszélgetett a Nincs mese! címet viselő megmondós-sorozat újabb kiadásán. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületének amfiteátrumában ismét aktuálpolitikai és hétköznapi problémák kerültek terítékre.

A megjelenteket házigazdaként Tonk Márton rektor köszöntötte, majd Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azt mondta, fontos az, hogy Erdélyben, Kolozsváron őszintén és kertelés nélkül beszéljünk akár a nemzetiségi, akár a geopolitikai helyzetről.

Kelemen Hunor a június 9-ei európai parlamenti és helyhatósági választások kapcsán a közösséget érintő kérdések mentén azt mondta: a helyhatósági választási kampányban bizonyos mértékben „árnyékban maradtak” az uniós témák, pedig az EP, az EB döntései is kihatnak ránk, és ezekről beszélni kell, mert „ha jó a diagnózis, akkor gyógyítható” az állapot.

A szövetségi elnök felidézte azt a sokat emlegetett felmérést, amely szerint az Európai Unió polgárainak jelentős része szerint rossz irányba mennek az ügyeink, és az elmúlt időszakban az egymást követő válságok kezelésének módja okán a romániai emberek bizalma is megrendült.

Orbán Balázs elmondta, Romániával ellentétben Magyarországon az európai ügyek dominálják a választási kampányt, a migrációs, a gazdasági és a háborús kérdések határozzák meg a politikai közbeszédet.

Orbán Viktor politikai igazgatója hangsúlyozta, Brüsszel problémamegoldása az utóbbi időszakban sorozatosan úgy alakult, hogy a nagy lendülettel megkezdett intézkedések nem jártak sikerrel.

Kelemen Hunor hozzátette, bár az Európai Uniót illető kritika jogos, és az emberek jelentős részének negatív véleménye megalapozott, ez még nem jelenti azt, hogy a romániaiak vagy a romániai magyarok euroszkeptikusok lennének. Amint a szövetségi elnök kiemelte, sehol sincsen az rögzítve, hogy az Európai Uniót nem lehet kritizálni, és amikor elégedetlen embereket látunk, akkor olyan embereket kell látnunk, akik aggódnak az EU-ért.

Orbán Balázs szerint azt láthatjuk, hogy az EU-ban most az ukrán mezőgazdászok érdeke elsőbbséget élvez a romániai, lengyelországi és szlovákiai gazdák érdekeivel szemben, és ezért adódik az a kérdés, hogy valójában kit is képvisel az EU agrárpolitikája, hiszen az EU-s döntések nemhogy nem segítik a tagállamok mezőgazdászait, hanem egyenesen az ő érdekeikkel ellentétes a szabályozás.

Kelemen Hunor megjegyezte, az volt a szokás a román politikában, hogy ha valamit le kellett nyomni az emberek torkán, akkor azt mondták, hogy Brüsszel ezt kéri. Amikor Cseke Attila vezette a fejlesztési minisztériumot, kezdeményezték a pályázatok bürokrációjának csökkentését, az EU részéről pedig volt ugyan egy kisebb ellenkezése, de elfogadte az RMDSZ érvelését, és aztán kiderült, hogy lehet egyszerűbben is, és a romániai politikusok is rájöttek, hogy valóban lehet hatékonyabban dolgozni.

Az orosz-ukrán háború kérdésére rátérve Kelemen Hunor hangsúlyozta, amikor kirobbant a háború több mint két évvel ezelőtt, a romániaiak elsöprő többsége ukránpárti volt, és csak az utóbbi időben alakult ki egy árnyaltabb kép, amelyet főleg az olcsó ukrán gabona okozta probléma hozott felszínre. A szövetségi elnök azt kérdezte beszélgetőtársától, hogy meglátása szerint mi az Európai Unió szerepe a jelenlegi helyzetben, tudja-e befolyásolni a dolgok menetét, amire Orbán Balázs azt mondta: az igazán izgalmas kérdés, hogy bár a 2014-es konfliktus nagyon hasonlatos a 2022-es konfliktushoz, a Nyugat reakciója miért változott az eltelt idő alatt, és miért nem a konfliktus izolációját tartotta most is fontosnak. Szerinte 2014 és 2022 között a liberális mainstream által vezetett politikai kör stratégiát váltott és már látja, hogy a világ átrendeződésének a Nyugat nem lesz a nyertese, ezért át kell rendezni az erőkoncentrációkat és fel kell készülni a konfrontációra. Tehát a béke helyett egy konfrontációs logika terjedt el, mondja Orbán Balázs, és ebben a stratégiában értékelhető a teljes stratégiai változás – magyarázta. Kijelentette: ez a helyzet életveszélyes.

Ugyanakkor feltette kérdést, hogy ez Európának érdeke-e, és a válasz szerinte egy határozott „nem”. „Ki akarna egy harmadik világháborús epicentrumot Európa közepén? Mindegy, hogy ezt a projektet ki találta ki, Európa ebben nem érdekelt. Vajon lesz-e Európának annyi ereje, hogy kimaradjon ebből? Képes-e a saját biztonságát garantálni? Bár Oroszország szomszédságában élni sosem megnyugtató” – sorolta a magyarországi jogász-politológus. Hozzátette: az, hogy Európa nem tudja a saját védelmét biztosítani, az szuverenitásvédelmi problémát feltételez, és az Amerikai Egyesült Államok pedig joggal teszi fel a kérdést, hogy mi mit teszünk a saját védelmünk érdekében.

Kelemen Hunor meglátása szerint egy nagyon erős regionális államközi együttműködésre volna szükség. Bár most még ideológiai különbségek miatt ezt kevesen vállalnák, a történelem legyőzi az ideológiákat, mondta a szövetségi elnök.

A romániai magyar kisebbségek ügyére áttérve, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés került szóba. Az RMDSZ elnöke felidézte, hogy az Európai Bizottság szerint hiábavaló volt több mint egymillió ember aláírása,  két RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az EP mintegy háromnegyedét az ügy mellé állította,  az Bizottság mégsem lépett az ügyben, ezért zajlik több per is az EB-ellen. Orbán Balázs kiemelte az együttműködést a külhoni magyar szervezetek és az anyaországi képviselők között. Hangsúlyozta: amikor csatlakoztunk az EU-hoz, akkor tudták, hogy ennek a nemzetközi szerveződésnek a definíciója szerint az egyik legfontosabb feladata a nemzetiségi kisebbségek védelme. Napjainkra ez teljes mértékben eltűnt, és amikor kisebbségi ügyekről beszélünk, akkor csak a szexuális kisebbségekről van szó vagy a bevándorlók jogairól, de az őshonos kisebbségek kérdésének mára írmagja sem maradt – jelentette ki a magyarországi politológus. Meglátása szerint a rendszerváltás után 34 évvel eljutottunk oda, hogy abba kell sok energiát fektetni, hogy a kisebbségi kérdést az európai balliberális mainstream ne forgassa ki, és felháborító az EB ilyenfajta elutasítása, amin ugyancsak változtatni kell.

Forrás: maszol.ro

Nagy István: a gazdálkodók számára is hatalmas a tétje a választásnak

Brüsszel háborúpárti és elhibázott agrárpolitikája az élelmezésbiztonságot is veszélyezteti, a jövő vasárnapi választás tétje éppen ezért az európai agrárium jövőjének megóvása, és a gazdálkodók versenyképességének megőrzése – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint az agrárminiszter a Kovászna megyei Maksán tartott gazdafórumon, kedden.

(tovább…)

Szijjártó Péter: június 9-e Magyarországon és Romániában is rendkívüli fontossággal bír

A június 9-ei európai parlamenti és helyhatósági választás Magyarországon és Romániában is rendkívüli fontosságú, és minél több képviselője lesz a Fidesznek és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), annál erőteljesebb lesz a béke hangja Brüsszelben – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Marosvásárhelyen.

(tovább…)

Átadták a felújított gyalui várkastélyt Erdélyben

Átadták pénteken a felújított gyalui várkastélyt, mely az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: az alapítvány és a kastély „magyarságunk megőrzésének” eszköze.

(tovább…)

Lázár János: az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye

Az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye, azért, hogy az erdélyi magyar embereknek erős hangja legyen Európában, ne csökkenjen az ereje és befolyása a Kárpát-medencében, Romániában és Brüsszelben – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön este Nagyváradon az RMDSZ partiumi kampányhajráján.

(tovább…)

Bóka János: fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen az Európai Parlamentben

Fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen a júniusban megválasztandó Európai Parlamentben, és a különböző országokból mandátumot szerző magyar képviselők továbbra is együttműködjenek stratégiai kérdésekben – mutatott rá Bóka János szerdán Bukarestben, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti jelöltlistájának vezetőivel, Winkler Gyulával, Vincze Loránttal és Szilágyi Dórával egyeztetett.

(tovább…)

Csoma Botond: összefogás és a romániai magyarok magas választási részvétele szükséges a sikerhez

Két feltétele van annak, hogy sikeresen szerepeljenek a magyar jelöltek a július 9-i romániai választásokon: az összefogás és a magyarok magas választási részétele – mutatott rá Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és Kolozs megyei tanácselnök-jelöltje szerdán Kolozsváron, ahol Kulcsár-Terza József parlamenti képviselővel, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvezető elnökével közösen tartott sajtóértekezletet a két magyar párt közötti választási együttműködésről.

(tovább…)

LEGFRISSEBB HÍREK

LEGFRISSEBB KÁRPÁT-MEDENCE

LEGFRISSEBB DIASZPÓRA