Erdély - Külhoni Magyarok

Kategória: Erdély

Magyar ajkú erdélyi zsidó értelmiségiekre emlékeznek

Magyar ajkú zsidó értelmiségiek a két világháború közötti Erdélyben – ez a címe annak a rendezvénynek, amit a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Egyetemi Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint az Észak-erdélyi Holokauszt Virtuális és Dokumentációs Múzeuma szervez.

(tovább…)

Az RMDSZ a két kisebbik magyar pártnak és a szórványnak is befutó helyet biztosít

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti jelöltlistáin befutó helyet biztosít az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) egy-egy jelöltjének, ugyanakkor a következő parlamenti ciklusban is gondoskodik arról, hogy a szórványnak is legyen parlamenti képviselője, Markó Attila személyében – közölte Csoma Botond frakcióvezető, az RMDSZ szóvivője hétfőn Kolozsváron.

(tovább…)

Potápi Árpád János: Temesvár egy hagyományaira, nemzeti közösségeire büszke multikulturális város

Temesvár a múltban is és ma is egy multikulturális város, amely büszke hagyományaira, büszke azokra a polgárokra, akik ennek a városnak a közösségét alkotják – állapította meg a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Temesváron, a 9. alkalommal megrendezett Temesvári Magyar Napok nyitógáláján.

Potápi Árpád János szerint ezen a rendezvényen keresztül szemlélhetik az itt élő románok, németek, szerbek a magyarságot, és azokat az értékeket, amelyekkel a magyar nemzet rendelkezik, legyen szó kultúráról, épített örökségünk, vagy éppenséggel a gasztronómiáról és borkultúráról.

Köszöntő beszédében felidézte: Temesvár fontos helyszíne volt a magyar történelemnek, ugyanakkor a magyarok sokszor játszottak olyan történelmi szerepet ebben a városban, amelyre az itt élő más közösségek is büszkék lehetnek.

Rámutatott: néhány évig Temesvár volt Magyarország fővárosa, királyi székhelye 1323-ig, amíg I. Károly innen kiindulva vissza nem tudta foglalni a királyságot. Temesvárnak 1365-ben I. Nagy Lajos adományozott városi rangot, de büszke lehet a magyarság Hunyadi Jánosra, Szapolyai Jánosra, Temesvári Pelbártra, Dózsa Györgyre, a várat az 1552-es török ostrom idején hősiesen védő Losonczi Istvánra, miként Tőkés Lászlóra is.

„Hogyha nem lett volna Tőkés László. Hogyha nem lettek volna, akkor a hős temesváriak, akkor talán nem bukik meg a Ceausescu-rendszer, nem bukik meg a romániai kommunizmus. Legyünk büszkék Tőkés Lászlóra, legyünk büszkék azokra az emberekre, akik a rendszerváltást a kiállásukkal innen indították el Temesvárról”

– bíztatta hallgatóságát Potápi Árpád János.

A Temesvári Magyar Napokon fontos felidézni a magyar emlékeket, de az ünnep elsősorban a bánsági városban ma élő magyar emberek ünnepe – hangoztatta a nemzetpolitikai államtitkár. Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség tavaly elhunyt korábbi elnökét idézve kiemelte, természetesen azok is fontosak, akik elhagyták szülőföldjüket és nem szabad feladni a reményt, hogy visszajönnek, és építeni fogják a magyarságot, azt a közösséget, ahonnan elmentek, a felelős vezetőknek azonban azok a legfontosabbak, akik szülőföldjük maradtak, és azokat kell támogatniuk, akik maradni akarnak.

„Tegyünk meg minél többet annak érdekében, hogy minél többen maradjanak itt, erősítsük őket. Igaz ez természetesen a magyarokra, igaz ez minden temesvárira, aki itt él” – mondta a nemzetpolitikai államtitkár.

Házigazdaként Tamás Péter, a Várbástya Egyesület elnöke, Magyarország tiszteletbeli konzulja a „Miénk itt a tér” – szavakkal köszöntötte a Temesvári magyar Napok nyitógáláján a város központjában felállított szabadétéri színpad előtt összesereglett magyarokat.

„Legyenek ezek a napok az öröm és együttlét napjai, kísérjenek bennünket az év minden napján, hogy erősödjön bennünk a közösségi érzés. Sorvadó közösségünket csak mi tudjuk életben tartani. Mit jelent ez a nagy szavak mellett konkrétan? Magyar iskolánk, óvodáink, színházunk, templomaink tőlünk is függnek. A Magyar Ház jövője, a fél éve megnyílt magyar boltunk, az Ambrózy-kávézó és nem utolsó sorban december elsején tőlünk függ, hogy Molnár András ügyvéd úr személyében Temes megyének egy magyar parlamenti képviselője is legyen”

– mutatott rá a Várbástya Egyesület elnöke.

Dominic Fritz polgármester köszöntőjében arról beszélt: bizonyára véletlen egybeesés, hogy Temesváron éppen szeptember 26-án, a Nyelvek Európai Napján tartják a magyar napok nyitógáláját, amellyel a város kulturális sokszínűségét, és magyar kulturális örökséget ünneplik. Az elöljáró méltatta a magyarok sok évszázados hozzájárulását a város történelméhez és úgy értékelte: a ma is aktív magyar intézmények, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, Bartók Béla Líceum, a sok egyházi közösség, a Magyar Ház nemcsak a magyaroknak fontos, ezek értéket képviselnek az egész temesvári közösség számára.

A bánsági magyarság szeptember utolsó hétvégéjére időzített ünnepének csütörtöki nyitógáláján a Csík Zenekar lépett fel az Opera-téri nagyszínpadon. A magyar napok négy napja alatt a magyarság otthonosságtudatát erősítő, értékeit a más nemzetiségűeknek is felmutató rendezvényeket szerveznek a város több helyszínén.

A Hunyadi-kastélynál a temesvári vár 1552-es ostromát felelevenítő múltidéző játékot rendeznek korhű ruhákban, hagyományőrző csapatok közreműködésével, 1552 nyílvesszőt lőnek ki Losonczy István és a vár védői emléke előtt tisztelegve.

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház több előadást is időzített a kulturális seregszemlére: pénteken játsszák Andrei Serban rendezésében A doktort, Robert Icke darabját, szombaton improvizációs előadást tartanak Az est, amikor bármi megtörténhet címmel.

A Bartók Béla Líceum tanárainak vezetésével idén is több alkalommal szerveznek városismereti sétákat, a temesvári magyar képzőművészek pedig idén is közös kiállítással jelentkeznek. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kávéházi beszélgetésen mondja el, „hogyan látszik a bánsági magyarság Kolozsvárról, vagy Bukarestből”.

A néptáncegyüttesek előadásain és táncházi alkalmakon kívül különböző könnyűzenei műfajok népszerű magyar előadói – a The Bits Beatleas emlékzenekar, a Margaret Island, a temesvári 8 Light Minutes, és a NOX – koncerteznek a Bánság fővárosában.

Temesváron a 2021-es népszámlálás adatai szerint 250 ezer lakosból 8313 vallotta magát magyar nemzetiségűnek, míg Temes megyében a mintegy 650 ezer lakosból 21 285 magyar.

MTI

Kelemen Hunor befolyásolhatja az elnökválasztás végeredményét?

Kelemen Hunor államfőjelöltsége – a többi indulóval ellentétben – nem az ő személyéről szól, hanem arról, hogy minél több magyart meggyőzzön a támogatásáról, majd befolyásolhassa az elnökválasztás végeredményét – írja a Deutsche Welle román nyelvű portálján írt elemzésében Sabina Fati. Az egyik legismertebb román publicista szerint a magyar jelölt azt a jelöltet fogja támogatni a második fordulóban, aki garantálja az RMDSZ kormányra jutását.

(tovább…)

A kortárs erdélyi magyar irodalmat támogató programot indít az RMDSZ

A kortárs erdélyi magyar irodalmat támogató programot indít a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a magyar kormány anyagi segítségével, amely a szerzők műveinek idegen nyelven való megjelentetését is elősegíti – írta az MTI-hez küldött keddi közleményében a szövetség sajtóirodája Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke bejelentése alapján.

(tovább…)

A nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodó volt főispán nevét vette fel a partiumi város magyar tagozatos iskolája

A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai 2-es számú Általános Iskolát. A névadó ünnepséget hétfőn, a 2024–2025-ös tanév nyitónapjával egy időben tartották meg Ormós Zsigmond oldalági leszármazottja, a Budapesten élő Ormós Gabriella jelenlétében. Arad megyében több mint 1500 diák kezdte meg magyar tannyelvű iskolában vagy tagozaton a tanévet, összesen tizenöt helyszínen.

(tovább…)

Kétszeres túljelentkezés az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátori helyeire

Kapósak az RMDSZ parlamenti mandátumai: összesen hatvankilencen nyújtották be pályázatukat a szövetség 21 képviselői és 9 szenátori helyére, ennyien indulnának befutó helyen tulipános színekben a decemberi törvényhozási választáson. Miközben az alsó- és felsőházi frakció valamennyi tagja újrázna, a legnagyobb csata a szórványképviselői mandátumért zajlik, de belső verseny van számos területi szervezeten belül is.

(tovább…)

Kolozsváron ülésezik az SZKT – Pénteken dönt az RMDSZ az államfőjelöltjéről

Szeptember 6-án, pénteken a kolozsvári Kreatív Iparágak Regionális Kiválósági Központjában (CREIC) ülésezik az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa.

A 11 órakor kezdődő kolozsvári ülésén jelenti be az RMDSZ az államelnökjelöltjét, akiről az SZKT dönt. Az előző SZKT-ülésen többen is Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét nevezték meg lehetséges jelöltként. Csoma Botond, a Szövetség szóvivője többször is úgy fogalmazott, Kelemen Hunor „a főesélyes” arra, hogy „harcba küldjék” a választáson. „Hiteles és szerintem a legmegfelelőbb jelölt. (…) Úgy gondolom, hogy jó lenne, ha ő indulna a választáson” – mondta.

A június 9-ei helyhatósági és európai parlamenti választást követően 27-én megtartott legutóbbi SZKT-ülésen Antal Árpád, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke és sepsiszentgyörgyi polgármester úgy fogalmazott: „Mi a szüleinktől, nagyszüleinktől azt tanultuk, hogy magyarként ebben az országban kétszer többet kell dolgoznunk azért, hogy érvényesülhessünk, de most megmutattuk azt is, hogy a szavazatunk is kétszer többet ér: erősítettük a közösséget és gyengítettük a magyarellenességet”. Meglátása szerint az államelnök-választáson is kell legyen egy magyar hang, mert Romániában nem lehet megkerülni a magyar közösséget, amely itthon tervezi a jövőjét, és ezt „a magyar jövőképet a leghitelesebben a szövetségi elnök tudja képviselni”, fogalmazott.

Ugyanakkor Tánczos Barna szenátor az mondta, az SZKT „kitapsolta”, hogy ki legyen az RMDSZ államelnökjelöltje, egyértelművé téve, hogy meglátása szerint Kelemen Hunornak kell indulnia az RMDSZ részéről az elnökválasztáson.

Mint ismert, Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első, december 8-án pedig a második fordulóját (december 1-jén, a román nemzeti ünnepen a parlamenti választásokat rendezik meg).

A múlt héten nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás eredményei szerint a rendszerváltás óta példátlanul szoros versenyre lehet számítani. A november 24-i első fordulóból 20-25 százalékos támogatottságú jelöltek kerülnek be a december 8-ai második körbe.

Egyetlen jelölt, a várhatóan függetlenként induló, de indulásának hivatalos bejelentésével még mindig kiváró Mircea Geoană, a NATO távozó főtitkárhelyettesének támogatottsága haladja meg a 20 százalékot, de az ő esetében is meglepetés lesz, ha átlépi a 25 százalékot – közölték az elemzők.

A második helyen Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnököt mérik 17–19 százalékkal, vagyis feleannyi voksra számíthat, mint pártja. Őt azonban egyre jobban megközelíti Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nyáron megválasztott elnöke 15–16 százalékkal, de akár a szélsőségesen nacionalista George Simion vagy Diana Soșoacă is bejuthat a második fordulóba, hiszen mindketten 13–14 százalék körül állnak.

Az Inscop közvéleménykutató cég felmérése szerint Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke – pártja támogatottságától messze lemaradva – immár 10 százalék alá csúszott.

Az elemzők szerint az elnökválasztás kimenetelét a külföldre telepedett románok dönthetik el, akiknek a politikai opcióit nem mérik a belföldi közvélemény-kutatások. A legutóbbi elnökválasztáson csaknem egymillió román állampolgár szavazott külföldön, ami az érvényes voksok akár 7–10 százalékát jelentheti.

Forrás: Maszol.ro

Parlamenti képviselő és szenátorjelöltek jelentkezését várja az RMDSZ

A jelölési dossziékat szeptember 9-ig lehet iktatni a Szövetség megyei és területi szervezeteinek titkárságán. Képviselő- vagy szenátorjelöltnek jelentkezhet az, aki tagja az RMDSZ-nek, felsőfokú végzettséggel rendelkezik és az elmúlt négy évben nem indult a parlamenti, európai parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon más párt vagy szervezet színeiben, tájékoztat csütörtöki közleményében a szövetség.

(tovább…)

Elrajtolt a 11. Vásárhelyi Forgatag

Sajtóértekezlet keretében jelentették be a szervezők, hogy már az előző napok során is voltak rendezvények, de a Forgatag hivatalos megnyitóra, és a tavaly alapított Bethlen Zsuzsanna-díj ünnepélyes átadására augusztus 29-én, csütörtökön kerül sor a Kultúrpalota nagytermében.  Ezt követően a várban megnyitják a Borkertet.

(tovább…)

Csaknem 65 millió forintba kerül a trunki Magyar Ház újjáépítése

Csaknem 65 millió forintba (165 ezer euróba) kerül a csángóföldi Trunk település Magyar Házának újjáépítése, elkészültéig az ottani csángó gyerekeknek ideiglenesen a helyi iskolában tartanák a magyar nyelvű foglalkozásokat – mondta szerdán az MTI-nek Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCsMSz) elnöke.

(tovább…)

Magyar terv az elvándorlás megállítására – Hankó Balázs miniszterrel beszélgettünk – a Maszol.ro portálról

Hogyan lehet megállítani az elvándorlást, megtartani a magyar munkaerőt? Hol tart a családtámogatási rendszer határon túliakra is kiterjesztett terve, amelyet Orbán Viktor említett Tusnádfürdőn? Akadály jelenthet-e a Fidesz és az RMDSZ együttműködésében, hogy két különböző európai parlamenti csoportban tevékenykednek? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Hankó Balázzsal, a magyar kormány kulturális és innovációs miniszterével.

(tovább…)

Hankó Balázs: a kormány a Sapientia egyetem újabb belvárosi ingatlanának a felújítását támogatja Kolozsváron

A magyar kormánynak az a feladata, hogy segítse a fiatalokat a Kárpát-medencében, hogy olyan jövőjük legyen, amire bizton támaszkodhat a nemzet; ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) újabb belvárosi ingatlanának felújítását támogatja 560 millió forinttal Kolozsváron – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pénteken az erdélyi városban.

(tovább…)

Hankó Balázs: a magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt Erdélyben is biztosítani kell

A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek, valamint olyan szakkollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer, mely a fiatalok szülőföldön maradását erősíti – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.

(tovább…)

Új helyszínen, változatos programokkal vár idén is az RMDSZ Oázis – a Maszol.ro portálról

Új helyszínen, az Egyetem utca 8. szám alatt rendezi meg programjait az RMDSZ a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A Da Pino vendéglő belső udvarában tágasabb tér áll rendelkezésre, mert, mint az utóbbi években kiderült, a korábbi helyszín a népszerűbb beszélgetések alkalmával szűkösnek bizonyult. Az újdonságokról Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője és Kolozs megyei szervezetének elnöke számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mutatjuk a részletes programot is.

(tovább…)

Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetet mutattak be Kolozsváron

Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv, mely a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán ismét a figyelem középpontjába került. Ötletgazdája, szerkesztője, Szebeni Zsuzsa színháztörténész és Gy. Dávid Gyula építész, a kötet egyik szerzője osztott meg izgalmas részleteket a könyv születése és tartalma kapcsán.

(tovább…)

Román–magyar együttműködést zavaró tényezők, Budapesttel szembeni erdélyi magyar autonómia

Magyar–román együttműködésről, autonómiáról, az erdélyi magyar pártok együttműködéseinek lehetőségeiről is szó esett azon a beszélgetésen, melyen a Kolozsvári Magyar Napok keretében Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke fejtették ki, ütköztették véleményüket a Főtér23 nevű helyszínen.

(tovább…)

Másodszor tartottak búzaösszeöntést Arad megyében a Magyarok kenyere program keretében

A rászorulók iránti odafigyelésen, az adakozás nemes gesztusán túl közösségkovácsoló ereje is van a Magyarok kenyere programnak, azon belül a búzaösszeöntés ünnepének – vallják az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének képviselői, akik másodízben szervezték meg a tagok által adományként felajánlott kenyérgabona megáldását, és abból egy jelképes mennyiség összeöntését a közigazgatásilag Nagyiratos községhez tartozó Nagyvarjason.

(tovább…)

Brutális román provokáció készülődik Csíksomlyón, belügyes és csendőrségi kiképzőbázis épül

Szinte felfoghatatlanul arcátlan merénylet készül a Székelyföld és a teljes magyar nemzet ellen. A román állam (itt az állam, nem pedig a kormány a helyes kifejezés, hiszen egy évtizedek óta tartó mélyromán mesterkedés végkifejletéről van szó) a magyarság legfontosabb zarándokhelye, azaz a csíksomlyói kegytemplom és a több százezres búcsúknak helyet adó Somlyó-nyereg közvetlen szomszédságába tervezi felépíteni az ország egyik legnagyobb belügyes és csendőrségi kiképzőbázisát lőtérrel, gyakorlóterekkel, laktanya- és kiszolgálóépülettel.

(tovább…)

Csak a falak maradtak a csángóföldi Trunkon leégett magyar házból, gyűjtés indult az újjáépítésére

Csak a falak maradtak a csángóföldi Trunk település vasárnap leégett magyar házából, melyben 55 helybéli csángó gyerek részesült magyar nyelvű oktatásban. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsMSz) gyűjtést indított a 2019-ben a magyar kormány támogatásával vásárolt és felújított épület helyreállítására-újjáépítésére – nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Pogár László, a csángószövetség elnöke.

(tovább…)

Gazdag programmal közeleg a Székelyföldi Lovas Ünnnep

Százhuszonhat programponttal készülnek várhatóan több ezer nézőnek emlékezetes élményt kínálni a Székelyföldi Lovas Ünnep szervezői. Augusztus 22. és 25. között ismét színvonalas eseményeket követhet majd a közönség a gyergyószentmiklósi Krigel lovaspályán.

(tovább…)

Potápi Árpád János: a magyarság ügye ma is csak a magyarok kezében van

Ahogy Kölcsey idejében, a magyarság ügye ma is csak a magyarok kezében van, ezért ott kell lenniük a politikum legmagasabb szintjén, és hallatni kell hangjukat, ez az egyetlen út vezet ma is a Kárpát-medencei magyarság megmaradásához és felemelkedéséhez – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken a partiumi Sződemeteren.

(tovább…)

RMDSZ-es alpolgármestert választottak Fazekasvarsándon

Az új önkormányzati képviselő-testület megalakulásáig László Sándor Attila RMDSZ-es helyi tanácsos látja el az alpolgármesteri teendőket Varsánd (a köznyelvben: Fazekasvarsánd) községben. A tisztség Mircea Daniel Bora eddigi alpolgármester váratlan elhalálozásával üresedett meg.

(tovább…)

A külhoni magyarok körében végzett családkutatás eredményeit ismertették a szabadegyetemen

A külhoni magyarok alapvetően családban gondolkodnak, a párválasztásban, gyermekeik nevelésében többnyire fontos szempontnak tartják a magyar identitás továbbörökítését – egyebek között erre a következtetésre jutottak a Kötelékek – Családkutatás a külhoni magyarok körében címmel végzett kutatás szervezői, akik tapasztalataikról csütörtökön számoltak be Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik rendezvényén.

(tovább…)

Elkezdődött a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

„Jobb pályán” mottóval kedden elkezdődött az erdélyi Tusnádfürdőn a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – közismertebb nevén Tusványos – vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozata az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a budapesti székhelyű Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezésében.

(tovább…)

Vargha Tamás: a békét és a szabadságunkat is a hőseinknek köszönhetjük, ezért mindkettő megőrzése kötelességünk

Napjainkban, amikor háborúk dúlnak a világban, még inkább fontos emlékeztetni magukat arra: azért vagyunk itt, mert voltak hőseink, a békét és a szabadságunkat is nekik köszönhetjük, ezért mindkettő megőrzése kötelességünk – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára csütörtökön az erdélyi Eresztevényen, Gábor Áron megújult síremlékének avatási ünnepségén.

(tovább…)

Romániai választások – Az ellenzéki pártok többsége nem támogatja az elnökválasztás előrehozását

A romániai ellenzéki pártok többsége nem támogatja az év végén esedékes elnökválasztás előrehozását szeptemberre, úgy, ahogy arról korábban megállapodás született a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) között – derült ki azoknak a pártvezetőknek nyilatkozataiból, akikkel hétfőn egyeztetett a témáról Marcel Ciolacu miniszterelnök.

(tovább…)

Csák János: értékteremtéssel kell válaszolni Trianonra

Akkor lesz a Kárpát-medence minden sarkában kulturálisan erős, gazdaságilag magabiztos, virágzó családokból álló magyar nemzet, ha a magyar közösségek megszervezik magukat és értékteremtéssel válaszolnak Trianonra – hangoztatta Csák János hétfőn Kézdivásárhelyen, a Kanta Szakképző Központ diplomaosztó ünnepségén.

(tovább…)

Kelemen Hunor: Sehol sincs az előírva, hogy nem kritizálhatjuk az Európai Uniót, de ez még nem jelent euroszkepticizmust

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán Kolozsváron Orbán Balázs jogász-politológussal, Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök politikai igazgatójával beszélgetett a Nincs mese! címet viselő megmondós-sorozat újabb kiadásán. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületének amfiteátrumában ismét aktuálpolitikai és hétköznapi problémák kerültek terítékre.

A megjelenteket házigazdaként Tonk Márton rektor köszöntötte, majd Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azt mondta, fontos az, hogy Erdélyben, Kolozsváron őszintén és kertelés nélkül beszéljünk akár a nemzetiségi, akár a geopolitikai helyzetről.

Kelemen Hunor a június 9-ei európai parlamenti és helyhatósági választások kapcsán a közösséget érintő kérdések mentén azt mondta: a helyhatósági választási kampányban bizonyos mértékben „árnyékban maradtak” az uniós témák, pedig az EP, az EB döntései is kihatnak ránk, és ezekről beszélni kell, mert „ha jó a diagnózis, akkor gyógyítható” az állapot.

A szövetségi elnök felidézte azt a sokat emlegetett felmérést, amely szerint az Európai Unió polgárainak jelentős része szerint rossz irányba mennek az ügyeink, és az elmúlt időszakban az egymást követő válságok kezelésének módja okán a romániai emberek bizalma is megrendült.

Orbán Balázs elmondta, Romániával ellentétben Magyarországon az európai ügyek dominálják a választási kampányt, a migrációs, a gazdasági és a háborús kérdések határozzák meg a politikai közbeszédet.

Orbán Viktor politikai igazgatója hangsúlyozta, Brüsszel problémamegoldása az utóbbi időszakban sorozatosan úgy alakult, hogy a nagy lendülettel megkezdett intézkedések nem jártak sikerrel.

Kelemen Hunor hozzátette, bár az Európai Uniót illető kritika jogos, és az emberek jelentős részének negatív véleménye megalapozott, ez még nem jelenti azt, hogy a romániaiak vagy a romániai magyarok euroszkeptikusok lennének. Amint a szövetségi elnök kiemelte, sehol sincsen az rögzítve, hogy az Európai Uniót nem lehet kritizálni, és amikor elégedetlen embereket látunk, akkor olyan embereket kell látnunk, akik aggódnak az EU-ért.

Orbán Balázs szerint azt láthatjuk, hogy az EU-ban most az ukrán mezőgazdászok érdeke elsőbbséget élvez a romániai, lengyelországi és szlovákiai gazdák érdekeivel szemben, és ezért adódik az a kérdés, hogy valójában kit is képvisel az EU agrárpolitikája, hiszen az EU-s döntések nemhogy nem segítik a tagállamok mezőgazdászait, hanem egyenesen az ő érdekeikkel ellentétes a szabályozás.

Kelemen Hunor megjegyezte, az volt a szokás a román politikában, hogy ha valamit le kellett nyomni az emberek torkán, akkor azt mondták, hogy Brüsszel ezt kéri. Amikor Cseke Attila vezette a fejlesztési minisztériumot, kezdeményezték a pályázatok bürokrációjának csökkentését, az EU részéről pedig volt ugyan egy kisebb ellenkezése, de elfogadte az RMDSZ érvelését, és aztán kiderült, hogy lehet egyszerűbben is, és a romániai politikusok is rájöttek, hogy valóban lehet hatékonyabban dolgozni.

Az orosz-ukrán háború kérdésére rátérve Kelemen Hunor hangsúlyozta, amikor kirobbant a háború több mint két évvel ezelőtt, a romániaiak elsöprő többsége ukránpárti volt, és csak az utóbbi időben alakult ki egy árnyaltabb kép, amelyet főleg az olcsó ukrán gabona okozta probléma hozott felszínre. A szövetségi elnök azt kérdezte beszélgetőtársától, hogy meglátása szerint mi az Európai Unió szerepe a jelenlegi helyzetben, tudja-e befolyásolni a dolgok menetét, amire Orbán Balázs azt mondta: az igazán izgalmas kérdés, hogy bár a 2014-es konfliktus nagyon hasonlatos a 2022-es konfliktushoz, a Nyugat reakciója miért változott az eltelt idő alatt, és miért nem a konfliktus izolációját tartotta most is fontosnak. Szerinte 2014 és 2022 között a liberális mainstream által vezetett politikai kör stratégiát váltott és már látja, hogy a világ átrendeződésének a Nyugat nem lesz a nyertese, ezért át kell rendezni az erőkoncentrációkat és fel kell készülni a konfrontációra. Tehát a béke helyett egy konfrontációs logika terjedt el, mondja Orbán Balázs, és ebben a stratégiában értékelhető a teljes stratégiai változás – magyarázta. Kijelentette: ez a helyzet életveszélyes.

Ugyanakkor feltette kérdést, hogy ez Európának érdeke-e, és a válasz szerinte egy határozott „nem”. „Ki akarna egy harmadik világháborús epicentrumot Európa közepén? Mindegy, hogy ezt a projektet ki találta ki, Európa ebben nem érdekelt. Vajon lesz-e Európának annyi ereje, hogy kimaradjon ebből? Képes-e a saját biztonságát garantálni? Bár Oroszország szomszédságában élni sosem megnyugtató – sorolta a magyarországi jogász-politológus. Hozzátette: az, hogy Európa nem tudja a saját védelmét biztosítani, az szuverenitásvédelmi problémát feltételez, és az Amerikai Egyesült Államok pedig joggal teszi fel a kérdést, hogy mi mit teszünk a saját védelmünk érdekében.

Kelemen Hunor meglátása szerint egy nagyon erős regionális államközi együttműködésre volna szükség. Bár most még ideológiai különbségek miatt ezt kevesen vállalnák, a történelem legyőzi az ideológiákat, mondta a szövetségi elnök.

A romániai magyar kisebbségek ügyére áttérve, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés került szóba. Az RMDSZ elnöke felidézte, hogy az Európai Bizottság szerint hiábavaló volt több mint egymillió ember aláírása,  két RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az EP mintegy háromnegyedét az ügy mellé állította,  az Bizottság mégsem lépett az ügyben, ezért zajlik több per is az EB-ellen. Orbán Balázs kiemelte az együttműködést a külhoni magyar szervezetek és az anyaországi képviselők között. Hangsúlyozta: amikor csatlakoztunk az EU-hoz, akkor tudták, hogy ennek a nemzetközi szerveződésnek a definíciója szerint az egyik legfontosabb feladata a nemzetiségi kisebbségek védelme. Napjainkra ez teljes mértékben eltűnt, és amikor kisebbségi ügyekről beszélünk, akkor csak a szexuális kisebbségekről van szó vagy a bevándorlók jogairól, de az őshonos kisebbségek kérdésének mára írmagja sem maradt – jelentette ki a magyarországi politológus. Meglátása szerint a rendszerváltás után 34 évvel eljutottunk oda, hogy abba kell sok energiát fektetni, hogy a kisebbségi kérdést az európai balliberális mainstream ne forgassa ki, és felháborító az EB ilyenfajta elutasítása, amin ugyancsak változtatni kell.

Forrás: maszol.ro

Nagy István: a gazdálkodók számára is hatalmas a tétje a választásnak

Brüsszel háborúpárti és elhibázott agrárpolitikája az élelmezésbiztonságot is veszélyezteti, a jövő vasárnapi választás tétje éppen ezért az európai agrárium jövőjének megóvása, és a gazdálkodók versenyképességének megőrzése – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint az agrárminiszter a Kovászna megyei Maksán tartott gazdafórumon, kedden.

(tovább…)

Szijjártó Péter: június 9-e Magyarországon és Romániában is rendkívüli fontossággal bír

A június 9-ei európai parlamenti és helyhatósági választás Magyarországon és Romániában is rendkívüli fontosságú, és minél több képviselője lesz a Fidesznek és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), annál erőteljesebb lesz a béke hangja Brüsszelben – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Marosvásárhelyen.

(tovább…)

Átadták a felújított gyalui várkastélyt Erdélyben

Átadták pénteken a felújított gyalui várkastélyt, mely az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: az alapítvány és a kastély „magyarságunk megőrzésének” eszköze.

(tovább…)

Lázár János: az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye

Az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye, azért, hogy az erdélyi magyar embereknek erős hangja legyen Európában, ne csökkenjen az ereje és befolyása a Kárpát-medencében, Romániában és Brüsszelben – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön este Nagyváradon az RMDSZ partiumi kampányhajráján.

(tovább…)

Bóka János: fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen az Európai Parlamentben

Fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen a júniusban megválasztandó Európai Parlamentben, és a különböző országokból mandátumot szerző magyar képviselők továbbra is együttműködjenek stratégiai kérdésekben – mutatott rá Bóka János szerdán Bukarestben, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti jelöltlistájának vezetőivel, Winkler Gyulával, Vincze Loránttal és Szilágyi Dórával egyeztetett.

(tovább…)

Csoma Botond: összefogás és a romániai magyarok magas választási részvétele szükséges a sikerhez

Két feltétele van annak, hogy sikeresen szerepeljenek a magyar jelöltek a július 9-i romániai választásokon: az összefogás és a magyarok magas választási részétele – mutatott rá Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és Kolozs megyei tanácselnök-jelöltje szerdán Kolozsváron, ahol Kulcsár-Terza József parlamenti képviselővel, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvezető elnökével közösen tartott sajtóértekezletet a két magyar párt közötti választási együttműködésről.

(tovább…)

Semjén Zsolt: a Sapientia megtartó erőt jelent nemcsak Erdélyben, hanem a többi nemzetrész számára is

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) meghatározó a magyar megmaradás szempontjából, az új kolozsvári épület felújítása és élettel való megtöltése megtartó erőt jelent nemcsak Erdélyben, hanem az anyaországban is, példa és megtartó erő a többi nemzetrész számára is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Kolozsváron.

(tovább…)

Kelemen Hunor: meg kell akadályozni a kisebbségek ellen gyűlöletet szító politikai erők hatalomra jutását

Az idei romániai választásokon nem szabad megengedni, hogy a kisebbségek ellen gyűlöletet szító politikai erők hatalomra jussanak – mutatott rá a magyar médiának nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán a román parlamentben, ahol a megalakulásának 75. évfordulóját ünneplő Romániai Zsidó Hitközségek Konföderációjának (FCER) ötödik bukaresti kongresszusán mondott köszöntő beszédet.

(tovább…)

Csák János: Kőrösi Csoma Sándor híd volt Kelet és Nyugat között

Kőrösi Csoma Sándor híd volt Kelet és Nyugat között, és mi, magyarok is híd vagyunk Kelet és Nyugat között. A híd pedig azt jelenti: „megértem magamat, és megértem a környezetemet”, és ezáltal nagyobb esély van arra, hogy egyetértésre jussunk – mondta a kulturális és innovációs miniszter hétfőn a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola avatóján a székelyföldi Kovásznán.

(tovább…)

Turos Lóránd: „ide vezetett a gyűlöletbeszéd”

A gyűlöletbeszéd a szélsőségesek tápláléka; rendkívül súlyos következményekkel jár, ha a gyűlölet beivódik a társadalom sejtjeibe – vélekedett Turos Lóránd, az RMDSZ szenátora, amikor a Prima News műsorában a román junior tornászválogatott resicabányai edzőtáborában megkínzott 15 éves magyar sportoló ügyéről kérdezték.

(tovább…)

Hungarikum-díjat kapott a székelykapu

Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor a Veszprémi Petőfi Színházban. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.

(tovább…)

A székelyföldi gazdák összefogását dicsérte Szovátán Nagy István agrárminiszter

Kihívásokkal teli időszakot élünk, azonban jó hír, hogy nem vagyunk egyedül, számíthatunk egymásra. Ez az összefogás pedig megmutatkozik abban, hogy gazdák, termelők, falugazdászok, szakmai szervezetek és az oktatás-kutatás képviselői közösségként vannak jelen az 5. Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, Szovátán.

(tovább…)

Görcs a románok boldogságán

„A román miniszterelnök azt állította, hogy nem volt és nem lesz Székelyföld. Ugyanezt mondja az AUR nevű fasiszta párt a román parlamentben, amely azzal szórakoztatja az erdélyi magyarokat, hogy különféle becsmérlő kijelentéseket tesz rájuk. Ki a magyarokkal! – írják fel például a molinókra, még a parlamentben is, vagy az úzvölgyi temetőben skandálják, hogy »Magyarok, menjetek vissza Mongóliába«. A hatóságok pedig semmit nem tesznek” – sorolta az erdélyi magyarság legújabb sérelmeit Németh Zsolt, az Ország­gyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, a tusványosi szabadegyetem fő kezdeményezője a székely szabadság napja alkalmából hétfőn, a budakeszi városházán tartott rendezvényen.

(tovább…)

Kelemen Hunor az Európai Néppárt kongresszusán: az EU-nak biztosítania kell az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak az érvényesítését

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Európai Néppárt bukaresti kongresszusát megnyitó beszédében azt mondta: az Európai Uniónak, bármennyire is nehéz ezt néhány tagállamnak elfogadnia, biztosítania kell az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogainak az érvényesítését. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy „a schengeni csatlakozás körüli politikai tangó nem vállalható”, és ezt az EPP kongresszusán is ki kell mondani. „Képesek vagyunk és meg tudjuk védeni az Unió külső határait, erre fölkészültünk” – jelentette ki a szövetségi elnök.

(tovább…)

Winkler Gyula vezeti az RMDSZ EP-képviselőjelölti listáját

Winkler Gyula és Vincze Loránt jelenlegi európai parlamenti képviselők, valamint Szilágyi Dóra, az ifjúság jelöltje vezeti a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselőjelölti listáját a romániai EP-választásokon – döntött a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteken Kolozsváron.

(tovább…)

MPE-elnök: Székelyföld akkor is létezni fog, amikor Marcel Ciolacu miniszterelnököt már rég elfelejtették

Napirend előtti felszólalásban bírálta a román miniszterelnök Székelyföld létét tagadó, az autonómiát eleve kizáró nyilatkozatait kedden a bukaresti képviselőház plenáris ülésén Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvezető elnöke, rámutatva: Székelyföld akkor is létezni fog, amikor Marcel Ciolacut mint politikust már rég elfelejtették.

(tovább…)

Tánczos Barna: Székelyföld volt, van és lesz

Az 1764-es madéfalvi vérengzésnek emléket állító Siculicidium emlékműnél látta vendégül szombaton Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi kampányrendezvényein részt vevő Marcel Ciolacu román miniszterelnököt, akinek – a Székelyföld létét tagadó pénteki kijelentésére reagálva – elmondta: „Székelyföld volt, van és lesz”.

(tovább…)