A magyar kormányzati támogatással megépített petrinjai általános iskola ünnepélyes átadása után Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek.
MAGYARORSZÁG BARÁTI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSÁNAK SZIMBÓLUMA
– Egy gyönyörű és korszerű új iskolát avattunk, amelyet teljes egészében Magyarország költségvetéséből valósítottak meg. Rekordidőben épült meg az új iskola és az új sportcsarnok is. Mit jelentett ma átadni a 1. számú általános iskolát, amely Magyarország Horvátországnak nyújtott baráti segítségének az egyik jelentős szimbóluma lett?
– Ahogy visszaemlékszünk a körülbelül három évvel ezelőtti tragikus természeti katasztrófára, ha visszaemlékezünk azokra a képsorokra, amelyeket akkor láthattunk otthon, Magyarországon a televízióban, és ha visszaemlékezünk arra az elképesztő kárra, amit a földrengés okozott, nagyjából 2000 milliárd forintnyi kárról beszélünk, akkor azt kell mondjam, hogy óriási dolog az, ami itt, Petrinjában történt. Mégiscsak arról beszélünk, hogy 350 gyermek visszakapta a jövőjét – 350 gyerek tanulhat itt kulturált körülmények között egy abszolút modern iskolában. Ezek a gyerekek három éven keresztül hol itt, hol ott tanultak, ahol éppen befogadták vagy ahová költöztették az iskolát, ezek átmeneti megoldások voltak, ami nyilvánvalóan tarthatatlan hosszú távon. Most nekik adtuk vissza a nyugodt tanulás lehetőségét. Jó volt látni a gyerekeket, jó volt látni a fiatalokat, úgyhogy az egy szívet melengető érzés, hogyha az ember, egy kormány, egy állam a gyerekeknek tud segíteni.
TEMPLOM ÉS ISKOLA
– Azontúl, hogy megépült az iskola és egy csodás sportcsarnokot is kapott még, a magyar kormány további kétmillió euróval támogatta a sziszeki és a remetei templomok felújítását is.
– Sőt, volt itt egy másik iskola is Topolovacon, ami szintén kárvallottja volt a földrengésnek, és a kormány úgy döntött, hogy körülbelül 60 millió forinttal beszállunk a felújítási munkálatokba, amelyek abszolút szükségesek voltak ahhoz, hogy ott oktatási tevékenységet lehessen folytatni. Ami a templomokat illeti, Sziszek városában egy nagy, kétezer fő befogadására alkalmas templom fog épülni, ebben az esetben egy 750 millió forintos támogatásról döntöttünk. Erről a szerződést a püspök úrral alá is írtuk, és emellett pedig itt szintén egy közeli templomnak a megrongálódott oltárát kellett helyreállítani. Az ilyen feladatok mindig nehezek, mert a művészeti, műemléki hagyatéknak megfelelően kell elvégezni a munkát, úgyhogy ez se volt kihívástól mentes. Vagyis két templom és két iskola felújításában, újjáépítésében vállaltunk szerepet, ami, azt hiszem, hogy kellőképpen mutatja az elkötelezettségünket az iránt, hogyha a szomszéd bajban van, akkor mi segítünk.
HORVÁTORSZÁGI MAGYAROK
– Emellett megbeszélést folytatott Jankovics Róberttel, a HMDK elnökével, a horvátországi magyarság parlamenti képviselőjével is, ami miniszter úr horvátországi látogatásait illetően szinte már hagyománynak tekinthető. Milyen témákban egyeztettek a mai nap során?
– Igen, számomra természetes, hogyha szomszédos országba megyek, akkor az ottani magyarság képviselőivel is találkozom, hiszen a szomszédos országokkal való együttműködést, a velük való kapcsolatot alapvetően határozza meg az, hogy az adott országban hogyan bánnak a magyar nemzeti közösséggel, és a magyar nemzeti közösség hogyan tud együttműködni a többségi társadalommal. Azt gondolom, hogy itt, Horvátországban mindaz, ami az itteni kormány részéről kisebbségi ügyben történik, kifejezetten korrektnek minősíthető. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepet játszik az, hogy a szűk kormánytöbbség fenntartásához feltétlen szükség van a magyar közösséget képviselő Jankovics Róbert parlamenti „fegyelmére” és szavazatára. De mivel tudtuk, hogy így alakul, és valószínűleg a jövőben is így fog alakulni,
nekünk nagyon fontos, hogy a magyarságnak Jankovics Róbert személyében erős, komoly felhatalmazással rendelkező képviselete és képviselője legyen a száborban, mert nem mindegy, hogy a magyarság a lehetséges szavazatok mekkora részét kapja. Ez most is nyilvánvalóan komoly súllyal esik latba, hogy az összes horvát parlamenti képviselő közül relatíve a legnagyobb szavazataránnyal őt választották meg a saját választókerületében.
És az is nyilvánvaló, hogy amikor egy szűk parlamenti többséggel rendelkező kormány működik, akkor az ilyennek van jelentősége. Ebből is fakad az, hogy az eszéki oktatási intézmény felújítását felvállalta a horvát kormány, vagy hogy Kórógyon a tornaterem, sportcsarnok építését vállalták a horvátok, vagy az, hogy a kisebbségi oktatás esetében azért korrekt partnerként számíthatunk rájuk, vagy hogy a nemzetiségi tanács költségvetésének körülbelül egynyolcada a magyarságot illeti meg, holott a kisebbségek között nem ilyen nagy a számarányunk. Azt hiszem, hogy ezek mind-mind jó dolgok, és mindegyik folytatásra érdemes, mint ahogy folytatásra érdemes az a gazdaságfejlesztési program is, amelynek folytatásáról most tárgyaltam az elnök úrral.
Elnök úr azt kérte, hogy most kifejezetten a kis támogatási igényű kisvállalkozások pályázatait helyezzük előtérbe, és ehhez biztosítson a magyar kormány forrást, úgyhogy remélhetőleg hamarosan erről is döntés születhet otthon, és akkor ki tudják írni az ide vonatkozó pályázatokat. Három magyar óvodát építettünk a magyar kormány támogatásával, amelyeknek a megépítése jelent egyszer költséget, utána pedig a működtetése. Ezért a működtetésre is természetesen folyamatosan adjuk a támogatást. Ennek az ütemezéséről is most egyeztettünk.
Úgyhogy azt gondolom, itt most a fő feladat az, hogy működtetni kell az eddigi működő mechanizmusokat, fontos, hogy az új elemmel, a sporttal kiegészítettük ezt az együttműködést.
Az oktatás, a kultúra és az ösztöndíjak mellett ma már Várdarócon egy olyan komplexum építésébe kezdtek bele, amely remélhetőleg az itteni magyar, sportolni vágyó fiatalok számára jelenthet majd egy olyan lehetőséget, ami nemcsak itt, ebben a térségben, hanem egész Horvátországban egyedülálló tud lenni.
Forrás: Kepesujsag.com