Konfrontáció helyett együttműködés - Külhoni Magyarok
általános Hírek Vajdaság

Konfrontáció helyett együttműködés

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Szabadkán megszervezett, Küzdelmes sorsközösség című Akadémiai Napjainak keretében tegnap délután Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnöke Bilaterális kapcsolatok-délvidéki magyarság a MagyarországSzerbia viszonyrendszerben címmel tartott előadást. Ezt követően Deli Andor európai parlamenti képviselő, továbbá dr. Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetőjének és Kovács Elvira, a Szerbiai Képviselőház alelnökének a részvételével Nyugat-Balkán, Szerbia, és a délvidéki magyarság az európai politikai térben címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak.

A 2011-es népszámlálási adatok értelmében 256 ezer magyar él Szerbiában, ám egészen biztos, hogy jelenleg kisebb a magyarok lélekszáma, jegyezte meg előadásának bevezetőjében Pásztor István, rámutatván: „Az is egészen biztos, hogy vagyunk olyan sokan, hogy nem mondhatunk le saját magunkról.”

Pásztor István szavai szerint több mint 9 évtizedet követően ma magyarnak lenni Magyarország határain kívül nem hátrányt, hanem előnyt jelent.

– A VMSZ-nek, mint a közösség legitim politikai képviselőjének, az a feladata, hogy megteremtse az itthonmaradás lehetőségét, illetve vonzóvá tegye a szülőföldet, hogy az elvándoroltak közül minél többen térjenek vissza. A mindenkori határon túli politikum feladata egyrészt az, hogy biztosítsa az identitásmegőrzés jogszabályi rendszerbeli intézményes lehetőségeit, másrészt pedig az, hogy élhetővé tegye a szülőföldet. Ilyen szempontból a VMSZ az elmúlt tíz év vonatkozásában nyugodt lelkiismerettel számolhat el a teljesítményével – fogalmazott Pásztor István.

– A nemzethez való tartozás állampolgárságot is magával hozott. Ez biztosan sok embert elvitt innen. Ezzel párhuzamosan volt egy szorító körülmény, az itteni szociális állapotok jellege. Utóbbiak gyakran befolyásolták az elvándorlással kapcsolatos döntéseket, azaz beszűkítették a döntéshozatal szabadságát. A politika feladata az, hogy a mindennapi körülményeken változtatva a családok döntéshozatalát ilyen szempontból bonyolultabbá tegye, hogy akkor, amikor az elvándorlást fontolgatják, minél nehezebben határozzanak utóbbi mellett. Az ebből a hozzáállásból táplálkozó tevékenység azért is fontos, mert ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy akik az elmúlt évtizedben elmentek, azok esetleg a visszatérés mellett döntsenek – fejtette ki Pásztor István.

A VMSZ elnöke a folytatásban rámutatott: a nemzetpolitikának két alapállása van, a sértődöttségből táplálkozó konfrontatív és az együttműködésre épülő. Az első a gyáva alapállás, hiszen konfrontálódni sokkal egyszerűbb, mint együttműködni, emelte ki, majd rámutatott, hogy a bizalomépítés a politikában is az emberek közötti bizalom kialakításáról szól.

– Nekünk ilyen, de olyan tapasztalataink is vannak a partnerek vonatkozásában. Boris Tadić demokratáit például nagyon szerette az európai közvélemény, ám a megállapodás már akkor nem volt érvényben, amikor az ember a tárgyalást követően elért az ajtóig. Vannak a mostani partnerek, akikről a közvélemény egészen másként vélekedik, ám akiknek a megállapodásokhoz való hozzáállása teljesen eltérő. A jelenlegi partnerek megpróbálnak korrektek lenni és betartani a megállapodásokat. Nem egyszerű velük, hiszen rendkívül agresszívek és rámenősek. Partnerek vagyunk, ám rendre megpróbálnak akadályozni bennünket, amikor azonban megállapodást kötünk, akkor ezek betartása aránylag magas szinten van. A partnerség azért fontos, mert ellenzékből lehet nagyokat mondani, de csak nagyon pici dolgokat lehet elvégezni. Partneri viszonyban visszafogottnak kell lenni a mondatokkal, ám ambíciók szempontjából bátornak lehet lenni. Nekünk kötelességünk a saját közösségünk támogatottságát kiharcolni, majd azzal együttműködni, aki a többségi nemzet legitim politikai képviselője. Ezért lényeges, hogy a politikai színtér összes szereplőjével beszélő viszonyban legyünk, hiszen nem veszhetnek el hatalmi ciklusok, amelyekben nem veszünk részt a döntéshozatalban – emelte ki Pásztor István.

Mint arra a folytatásban rámutatott, az elmúlt tíz évben Magyarország és Szerbia élén is olyan politikai erők a legerőteljesebbek, amelyek nemzetben gondolkodnak. Az SZHP nemzetileg elkötelezett párt, amelyik fontosnak tartja az ország szuverenitását és prioritásként éli meg a nemzeti érdekek védelmét, hangsúlyozta Pásztor István, szerinte ez a magyar politika szempontjából is egyszerűbb helyzetet teremt, hiszen az SZHP tudja, hogy mit jelent a nemzeti elkötelezettség.

– A magyar–szerb kapcsolatokról azt szokás mondani, hogy soha nem voltak annyira jók, mint amilyenek most. Ennek hallatán az emberek hajlamosak legyinteni, mintha ez nem lenne hatalmas dolog. Pedig az. Aki nem érti, hogy miért az, az nézzen körül a Kárpát-medencében és hasonlítsa össze a helyzetet. Magyarország az uniós országokat figyelembe véve ma Szerbia második külkereskedelmi partnere, míg az összes országot figyelembe véve a harmadik. Tíz évvel ezelőtt legalább tíz hellyel hátrébb volt. Ha a gazdasági együttműködés folyamatos, akkor ilyen eredmények születnek, ezt nem lehet politikai diktátum eredményeképpen megvalósítani. Ezt sikerült nekünk a két ország közötti kapcsolatok építésében az elmúlt tíz évben elérnünk – fogalmazott a VMSZ elnöke.

Pásztor István a továbbiakban a magyarországi országgyűlési választások témakörére tért ki, majd emlékeztetett arra, hogy minden ötödik határon túli szavazat Vajdaságból érkezett. Ez betyárbecsület és nemzeti érdek kérdése volt, tette hozzá, mondván: ha valakinek érdeke volt, hogy a Fidesz–KDNP újabb mandátumban kormányozhasson, azok a határon túli magyarok. A szerbiai parlamenti választások tekintetében Pásztor kiemelte, hogy a VMSZ-nek önálló frakciója lesz a köztársasági parlamentben és a párt arra készül, hogy része legyen a parlamenti többségnek, valamint államtitkári szinten részt vegyen a végrehajtó hatalom munkájában. A VMSZ a következő hatalmi ciklusban is a két ország közötti kapcsolatok további erősítéséhez kíván hozzájárulni, szögezte le.

A folytatásban megtartott kerekasztal-beszélgetésen Deli Andor felidézte Szerbia európai integrációjának az eddigi folyamatát, a csatlakozás társadalmi megítélését, valamint saját, az uniós intézményrendszerben szerzett tapasztalatait. Amikor az ember közelről látja az EU-t, és nem a miloševići bezárt országból, akkor rájön, hogy nem minden olyan tökéletes, mint azt gondolta volna, jegyezte meg. Mint hozzátette, az EU-ban szívesen emlegetik az emberi, és ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok fontosságát, mégis, amikor az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos problémákat, illetve azok mélyrehatóbb elemzését próbálják napirendre tűzni, rendre falakba ütköznek. Szerbia tekintetében a bővítés is olyan dolog, ami nyúlik mint a rétestészta, ám valahogy semmi nem lesz belőle, fejtette ki Deli Andor a továbbiakban.

Jelenleg még csak sejteni sem lehet, hogy Szerbia mikor lesz tagja az EU-nak, ám az Európa Tanácsnak, „az EU előszobájának”, 2003 óta tagja, emlékeztetett Kovács Elvira, majd részletesen beszámolt Szerbia, valamint saját részvételéről az ET, illetve a Parlamenti Közgyűlés munkájában, valamint az ET legfontosabb nemzeti kisebbségi dokumentumairól és az azok alkalmazásáról készített jelentésekről. Arra is emlékeztetett, hogy mekkora küzdelem árán sikerült részben megváltoztatni az őshonos nemzeti kisebbségek fogalmához való hozzáállást.

Pásztor Bálint egyebek mellett arról beszélt, hogy a VMSZ-nek meghatározó szerepe volt a kiváló magyar–szerb kapcsolatok kialakításában, majd a párt tevékenységének a szempontjából aláhúzta: jelen kell lenni, a többség részének lenni és itthon eredményeket elérni. Külpolitikai szempontból az is lényeges, hogy amióta 2012-ben Szerbiában megtörtént a kormányváltás, Magyarországnak Szerbia vonatkozásában nem kellett az EU-ban élnie vétójogával. Az, hogy a két ország közötti kapcsolatok ilyen jellegűek, nagymértékben függ a két országot irányító kormányoktól, de a VMSZ szerepe is hatalmas ezekben a folyamatokban, tette hozzá Pásztor Bálint, majd a szerbiai politikai rendszer működésével kapcsolatos sajátosságokról beszélt, például arról, hogy Szerbiában csak ritkán tart négy évig egy-egy hatalmi ciklus, azaz gyakoriak a rendkívüli parlamenti választások.

Szerbia másik sajátossága, hogy azon kevés országok közé tartozik, amelyek elismerik a nemzeti kisebbségek kollektív jogait, emelte ki a folytatásban, valamint rámutatott arra, hogy ennek köszönhetően lehet a magyar közösségnek nemzeti tanácsa. Utóbbi tekintetében mindenekelőtt a komplex felsőoktatási ösztöndíjprogram egy-egy elemét ismertette, majd a végrehajtó hatalomban való részvétel a kitűzött célok és a konkrét projektumok megvalósításának a szempontjából való jelentőségét hangsúlyozta.

Forrás: Magyarszo.rs

Fotó: Molnár Edvárd

Kapcsolodó cikkek

  • A szórvány napja Vukováron

    A magyar Országgyűlés 2015-ben november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította.