Magyarországon táboroztak az augsburgi Szent Piroska Hétvégi Magyar Iskola és Óvoda diákjai - Külhoni Magyarok
általános Diaszpóra Hírek

Magyarországon táboroztak az augsburgi Szent Piroska Hétvégi Magyar Iskola és Óvoda diákjai

Az augsburgi Szent Piroska Hétvégi Magyar Iskola diákjai közül szeptember elején 39 diák táborozott a mesés Bakonyban. A hat napos kirándulás programja gazdagította a gyermeki lelket, tudással vértezte fel a szellemet, edzette testüket, erősítette közösségüket és hitüket, segítette kötődésük megőrzését a szülőföldhöz. Két fontos dolog hatotta át az együtt töltött napokat: Istenkapcsolat és az anyanyelv.

Szent László Magyar Katolikus Misszió és Szent Piroska Hétvégi Magyar Iskola. A misszió és az iskola két szentéletű emberről kapta a nevét. Apáról és lányáról van szó. Véletlen lehet a névválasztás? Sejtjük a választ. Szó sincs véletlenről. Az immár több évtizede alapított Szent László Magyar Katolikus Misszió a fenntartója a Szent Piroska Hétvégi Magyar Iskolának és Óvodának. A misszió 25 éve gondoskodik kicsik és nagyok oktatási helyének biztosításáról, támogatja az anyanyelvük oktatását, nevelgeti az intézményében járó gyerekeket. Minden feladatot ellát és felvállal, amit egy apa megtehet a gyermekéért. Ez a kapocs az emberi oldalt világítja meg előttünk. A szentek testesítik meg a misszió kulcsfontosságú küldetését: a hitélet tanítását és gyakorlását a rábízott ifjúság lelkében.

A misszió életében hagyománya van a jó hangulatú táboroknak. Évek óta szervezik a gyerekek iskolán kívüli kapcsolatának az erősítését. Ennek egyik legtisztább formája a több napos kirándulás. Általában 40-50 fővel kelnek útra, hogy újra felfedezzék egymást, és szülőföldjük rejtett kincseit. Idén szeptemberben a csodás Bakonyra déli részére esett a választás. Az utazást gondos előkészülettel tervezték meg a tábort szervezők. Összeállt a végleges létszám, az időpont, és a részletekben kidolgozott program. A 48 létszámú kiscsapat szeptember 4-én indult a nagy túrára, hogy az előttük álló 5 napban meghódítsák a Bakony egy kis szeletének látnivalóit, természeti csodáit, történelmi emlékeit.

S, hogy milyen siker övezte-e a megvalósítást? Nézzük az élménybeszámolókat!

Vonattal megtenni több száz kilométert, akár unalmas is lehet, de éppen ez adott alkalmat arra a gyerekeknek, hogy megosszák egymással a nyári vakáció kalandjait, előkerüljenek a hátizsákból a kártyák, színes ceruzák, könyvek. Ha még karkötőt is lehet fonni! Hipp-hopp eltelik az a pár óra! Egy idő után azonban már mindenki izgatottan várta az érkezést. Végre! Teljesítve az úti cél! Szálláshelyüket a Somló-hegy egyik csodás, kis települése, Városlőd adta. Valóban olyan, amilyenre számítottak, amilyennek a fotókon látták! Kényelmes, tiszta, barátságos és otthonos! Nemcsak a szálláshelyet jelentette ez az épületegyüttes. A közös játék, a gyerekszentmisék, a feledhetetlen élmények helyszíneit is egyben. Itt ismerkedtek meg az Augsburgból érkezett táborlakók a magyar népi mesterségek egyikével és nemzetünk híres harcművészetének egyedülállóan használt eszközével is. Ez a helyszín adott alkalmat és teret a népzene és a néptánc kultúra befogadására. Vagyis, a gyerkőcök kipróbálták a fazekas mesterség izgalmas alkotó erejét és a ruhafestés technikáját is. Kékfestő kötényt kötöttek magukra, agyagoztak, korongoztak és megszülettek a szebbnél szebb saját készítésű tárgyak. A textilfestés technikájának már komoly hagyománya van a táborozók körében. Évről-évre elkészítik az aktuális nyomatot pólójukra a táborozók. A 2022. évben Veszprém város neve és a vár kapta ezt a kitüntetést. A gyerekek örömmel és büszkén viselték legújabb mesteri művüket, tanévnyitóra is ezt a ruhadarabot vették fel. Az íjászat nehézségét és sikerét is kipróbálták lányok és fiúk, kicsik és nagyok egyaránt. A népzene, a néptánc, a népviselet rejtelmeinek felfedezése előtt már szükség volt némi előmunkálatokra. A táncos mulatsághoz megfelelő hajviselet illik. Ehhez alkalmazkodva megtanulták a lányok egymás haját befonni. Varázslatos hajköltemények születtek. Előkerültek a kékfestő szoknyák, a hímzett blúzok. Vastagh Richárd „Aranysarkantyús táncos”, valamint a „Népművészek Ifjú Mestere”díjjal kitüntetett néptáncpedagógus a Somló banda három tagjával fergeteges hangulatú táncházat tartott a lelkes kis csapatnak. Megismerkedtek a bakonyi betyárok életével, ruhaviseletével, még arra is kaptak lehetőséget, hogy egyes ruhadarabokat magukra öltsenek. Előkerültek a botok, kezdetét vette a botos tánc, és nem maradt el a vigadalomból a népdaltanulás, a közös éneklés sem.

Az alkotó tevékenységen túl a gyerekeknek bőven volt alkalmuk a próbára tenni állóképességüket is. A Somló-hegy nevezetes részeinek megmászása olykor komoly kihívást jelentett. Ilyenkor a nagyobb fiúk nyakukba vettek egy-két kicsit a csoportban, és máris elhárították a továbbjutás akadályát. Hangulatos présházak, végtelennek tűnő szőlőtőkék között vezetett felfelé az útjuk a Szent István Kilátó, a Somlói-vár és az Ilona-kápolna felé. A látvány, a panoráma, ami fogadta fenn a kitartó hegymászó csapatot, feledtette az odavezető út nehézségeit, fáradalmait. A kislődi Sobri Jóska Kalandpark a lazulás, a felhőtlen kacagás, az élmények megkoronázásának a színterét jelentette. Lélekben meggazdagodva, szellemi igényeik beteljesedésével adták át magukat a játék örömének. Próbára tették bátorságukat, kalandvágyukat, erejüket, ügyességüket.

Isten közelsége mindvégig jelen volt. A szentmiséket Csibi Sándor, a Szent László Magyar Katolikus Misszió plébánosa tartotta. A plébános úr gyermekszemlélete, gyerekközpontú gondolkodása olyan atmoszférát teremtett minden alkalommal, amelyben a rábízott gyerekek motiválttá, befogadóvá váltak a hitélet tanításának fontosságára és gyakorlására. A tábori szentmiséken megismerkedtek az Árpád-házi szentekkel: Istvánnal, Lászlóval, Imrével, Margittal, Erzsébettel és Gellérrel. Megemlékeztek Mária születésnapjáról, és ehhez kapcsolódóan tanulták, és értelmezték az Üdvözlégyet.

A tábor megannyi értéket, élményt adott gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A programterv, a kísérő pedagógusok elhivatottsága, gyermekszeretete, a plébános úr aktív jelenléte egyszerre és együttesen jelentette a garanciát ehhez a sikerhez. Ebben az évben is feledhetetlen pillanatokat szereztek a kirándulást szervezők, mosolyt csaltak az arcokra, építették a közösséget, értékkel töltötték meg az együttlétet, lelki, szellemi és testi harmóniában tértek vissza, és ezzel a feltöltődéssel folytatják a megkezdett utat. Köszönet áldásos munkájukért! A támogatásért, az anyagi háttér biztosításáért köszönet illeti a Magyar Kormányt és az augsburgi Szent László Magyar Katolikus Missziót.

Orcskai Marianna

Kapcsolodó cikkek