Megtudtuk, mit remél a kárpátaljai magyarság Orbán Viktor kijevi tárgyalásától - Külhoni Magyarok
általános Hírek Kárpátalja

Megtudtuk, mit remél a kárpátaljai magyarság Orbán Viktor kijevi tárgyalásától

Az ukrán-magyar kapcsolatok rendezésének fontosságáról, illetve a kárpátaljai magyarság jövőjéről is beszélt Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke, akit az Index azért keresett meg, hogy megtudjuk, mit várhatnak a térségben élők az Orbán-Zelenszkij-csúcstalálkozótól.

Minden történelmi találkozás egy esély

Kárpátalja a háború viszontagságai, a napi légiriadók és a sorozatos áramkimaradások ellenére még ma is a béke szigete, ráadásul a magyar kormány prioritásként kezeli az Ukrajnában élő kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosítását – mondta az Indexnek Dobsa István, aki úgy látja, és rendre hangsúlyozza, hogy a kárpátaljai magyarság inkább erőforrás az ukránság számára, mintsem probléma, vagy éppen nemzetbiztonsági kockázat.

Az elnök véleménye szerint a magyar kormány következetes a kisebbségi jogokat támogató kérdésben: úgy látja, hogy prioritásként kezeli az Ukrajnában élő kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosítását. Kiemelendőnek tartotta a történelmi jelentőségű humanitárius segélyszállítmányozást, valamint az Ukrajnából érkező menekültek segítését is. Mivel úgy látja, hogy ezekben a kérdésekben az utóbbi időben jelentős visszalépések történtek a 2014-es időszakhoz képest, ezért különösen is fontosnak tartja Szijjártó Péter külügyminiszter januári ungvári látogatását, amelyen maga is részt vett.

A találkozón a vitás kérdéseket – amelyeket főként az oktatási törvény, a nyelvtörvény és a kisebbségi nemzetiségi törvény idézett elő – rendezendő mutatta be Magyarország azt a 11 pontos javaslatcsomagot, amelyet azóta az ukrán sajtó által több ízben támadás ért, és amelyet Dobsa István inkább tart kérésnek vagy javaslatnak, semmint követelésnek.

„Fontos, hogy tudjuk gyakorolni az anyanyelvünket, kultúránkat. Ettől nem válunk ellenséggé, sőt. A kárpátaljai magyar emberek híresek vendégszeretetükről, munkabírásukról. Persze mi magyar nemzetiségűek vagyunk, de nekünk is érdekünk az ukrán mint az állam nyelvének ismerete, hiszen a mindennapi kommunikációhoz nélkülözhetetlen, tiszteljük az ország törvényeit, nem jelentünk veszélyt senkire. Visszautasítok minden olyan vádat, hogy mi szeparatisták, nacionalisták vagyunk” – hangsúlyozta az elnök, aki úgy véli, hogy a keddi csúcstalálkozó egy újabb fontos mérföldkő lehet a két ország kapcsolatának rendezésében.

Ahogy arról az Index is beszámolt, a keddi Orbán–Zelenszkij-csúcstalálkozón részt vesz Viktor Mikita Kárpátaljai kormányzó is. A politikus korábban arról írt, hogy Kárpátalja regionális fejlesztésének kérdéséről, a nemzetközi együttműködésről és a régió megélhetését támogató infrastrukturális projektek végrehajtásáról is szó lehet a csúcstalálkozón.

Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó akkor is jelen volt, amikor Szijjártó Péter Ukrajnában járt. Mikitáról Dobsa István is megjegyezte, hogy „szeret a megoldásokon dolgozni” és hogy „érti a magyar közösség ügyeinek kérdését”, és azzal, ha ő is tárgyal kedden Kijevben, csak nyer a magyarság.

Az elnök megjegyezte, hogy a háború viszontagságai ellenére a közösség ereje nagy felhajtóerő, hiszen minden nehézség ellenére működnek az intézmények, a jelenléti oktatás, a mezőgazdaság sem áll, és a boltok is nyitva vannak.

Cáfolta továbbá azt a közkeletű véleményt, hogy a kárpátaljaiak lélekszáma csökkenne:  „elég, ha csak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola felvételi időszakára vagy a Beregszászi MCC-központ idei jelentkezési számaira gondolok. Természetesen vannak, akik hiányoznak a sorainkból, de ez a közösség még továbbra is jelentős – cáfolta a „kevesen vagyunk”-féle hiedelmeket.

Kárpátalja kitörési pont

Arról is kérdeztük Dobsa Istvánt, hogy milyen az aránya a belső menekülteknek, és mit okoz a kárpátaljai községekben a jelenlétük. Elmondta, hogy közvetlenül a háború kirobbanása után volt a legnehezebb, akkor százezres nagyságrendben érkeztek a régióba. Hivatalos információt egyedül Ungvár városáról tudott, mint mondta, ott a háború előtt 115 ezren éltek, és 2022 első napjaiban 60 ezer belső ukrajnai menekült érkezett a városba, jelenleg 40 ezer pluszfővel számolnak. Ez pedig, mint vázolta, azért nem okozott nagy problémát, mert a háború kezdete óta mintegy 200 vállalkozást is Ungvárra telepítettek át, így a szolgáltatóiparon keresztül az informatikai szektorig sok új vállalkozást nyitottak, stabilizálva ezáltal a menekültek helyzetét.

Az elnök szerint ha a régió gazdasági vérkeringése élénkül, az mindenképpen jót tesz az egész országnak is.

„Kárpátalja egy fantasztikus régió, rekreációs erőforrásai, földrajzi elhelyezkedése számos kitörési pontot jelent. Magyarország eddig is jelentős befektetéseket hozott létre az országban, azt remélem, hogy ez a jövőben csak fokozódhat, és számos magyar vállalkozás is megjelenhet a régióban” – hangsúlyozta.

Arra is kitért a szövetség elnöke, hogy bár a háború kitörése óta kevesebb a férfi, de ez nem jelent drasztikus változást, nem kell például a férfiakra szabott munkaköröket nőknek betölteniük. Sőt, azt is megemlítette, hogy a vállalkozások dolgozóinak 50 százaléka mentességet igényelhet a sorozás alól. Példaként említett egy Beregszászban működő vállalatot, amelynek személyesen ismeri az igazgatóját, és amelynek sikerült megigényelnie a dolgozói számára a mentességet.

Végül azt is elárulta, miben bízik Kárpátalja jövőjét illetően.

„Azt remélem, eljöhet majd az az idő, mikor béke lesz, és azok, akik ma nem lehetnek itthon, visszatérhetnek. Ez a mi felelősségünk is, fontos, hogy majd képesek legyünk hazahívni a fiataljainkat. Ehhez elsősorban béke, biztonság és gazdasági lehetőségek szükségesek. Remélem, hogy a mai látogatás ennek lehet egy első lépése” – mondta.

Forrás: Index.hu

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kapcsolodó cikkek

  • Megnyitotta kapuit Gombaszög

    Kezdetét vette az idei Gombaszög fesztivál, amely július 16-21. között 35 programhelyszínen, köztük hat zenei színpadon több mint 80