Orbán Viktor kijevi látogatását rendkívül komoly hecckampány előzte meg az ukrán sajtó egy részében, amely a kijevi látogatás alatt, az újságírás alapvető szabályait elfeledve, primitív háborús propagandistaként viselkedett. A magyar kormányfő nevét kisbetűvel írták, rakétát kívántak neki és elutasították a békét is.
A sötét sztálinista időkre hajazott az ukrán központi sajtó jelentős része kedden. Nem mintha máskor nem gyakorolná a szovjet hagyományokat, de a gyűlölködő fröcsögés egész egyszerűen gusztustalan méreteket öltött. Ukrajna egyik legnagyobb hatalompárti hírügynöksége, az UNIAN például örült volna annak, ha Orbán Viktor látogatása alatt orosz rakéta csapódott volna a magyar nagykövetségbe.
A bejegyzés így szólt: Vicces lesz, ha az oroszok egy Iszkandert lőnek a mágyár (a magyarok gúnyneve, ukránul uhorszkij a magyar – a szerk.) nagykövetségbe Kijevben, ahova beköltözött Orbán. Zelenszkij pedig széttárja a karját és azt mondja majd: nem volt elég „Patriot” légvédelmi rakétánk, nem vagyunk hibásak.
De itt nem hagyták abba, a gyűlölködést így folytatták:
„Az orosz konzerv, Orbán már Kijevben van. Orbán nem volt Ukrajnában sem Zelenszkij, sem Porosenko alatt. Legutóbb 2012-ben járt itt és Janukoviccsal találkozott. Érdekes, hogy a nem bejelentett találkozóra éppen azután kerül sor, hogy Zelenszkij és a magyar miniszterelnök érzelmes beszélgetést folytatott az Európai Tanács ülése előtt.”
Persze amellett, hogy a stílus is lekezelő, a bejegyzés maga is hazugság, hiszen Orbán Viktor többször is járt Kijevben Petro Porosenko idején. De ezt a legnagyobb ukrán hírügynökség letagadja.
A Pravda nem mindig Pravda
A hangulatkeltést egyébként a legolvasottabb, Soros-finanszírozású Ukrajinszka Pravda kezdte, mely dörgedelmes cikket jelentetett meg Orbán Viktor látogatása előtt. A cikk írója Szerhij Szidorenko, egyenesen zsarolásnak és ultimátumnak nevezte a kárpátaljai magyarság jogaival kapcsolatos budapesti felvetéseket „Orbán 11 követelése. Miként lépett át Magyarország ismét piros vonalakat Ukrajna zsarolásában az EU felé vezető úton” című írásában. Az európai világnézettől olykor távol álló Szidorenko bő lére eresztett cikkében elfogadhatatlannak tartotta azt a Budapest által kért 11 pontot, amely a kárpátaljai magyar közösség politikai képviseletének biztosítását kéri, illetve hogy töröljék el a magyar nyelvnek a közéletben való használatára
vonatkozó korlátozásokat.
A lap az Orbán-látogatás után azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy míg Kijevben tartott a csúcstalálkozó, addig a magyar külügyminiszter orosz kollégájával értekezett arról, hogy Ukrajnának minden kisebbség jogait tiszteletben kellene tartania. Ez az EU-ba igyekvő országban főbenjáró bűn…
Összességében elmondható, hogy az ukrán központi sajtóorgánumok sajátosan próbálták meg beállítani Orbán Viktor miniszterelnök béketeremtő kezdeményezését. A Zelenszkij zsebtévéjének tartott TSN például zsarolásnak és Putyin előtti kapitulációnak minősítette a látogatást.
A magyar kisebbségi jogok visszakövetelését pedig egyenesen Ukrajna szuverenitása elleni támadásként értékelték a nyugati lélegeztetőgépen lévő ország sajtósai.
Kárpátaljai sajtó
A kárpátaljai magyar sajtóorgánumok voltak talán csupán, amelyek pozitívumként értékelték a két ország vezetőjének találkozóját. A Kárpátalja ma, a Kárpáti Igaz szó, a Karpat.in.ua és a Kárpátalja hetilap és a TV21 Ungvár is beszámolt a látogatás minden percéről. A helyi nacionalista sajtó azonban itt is fröcsögött, és cikkeiben kisbetűvel írta a magyar miniszterelnök nevét. A Zakarpattya Online például úgy próbált meg a kijevi nacionalisták felé kompenzálni, hogy már nemcsak Orbán Viktor nevét, de Magyarországét is kisbetűvel írta. Nagyobb elemzés azonban itt sem született.
A magyar miniszterelnök látogatásáról az ukrán hírműsorok számoltak be objektíven.
Pozitívumként többen azt emelték ki, hogy Magyarországon ukrán iskola épülhet. Azonban a béke irányába tett erőfeszítéseket az ukrán politikai elit másként képzeli el, mint az logikus lenne egy esetleges fegyverszünettel és tárgyalással.
Igor Zsovka, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője például azt nyilatkozta a látogatást követően, hogy Ukrajna békét akar ugyan, de ehhez az ő eszköze a békecsúcs. Oroszország pedig, ha hajlandó lesz Ukrajna béketervéről tárgyalni, akkor részt vehet majd a második globális békecsúcson.
A háborúba belefásult ukránok azonban végre láthattak egy olyan politikust Kijevben, aki ott-tartózkodása alatt többet tett a békéért, mint az oda érkező európai és tengerentúli politikusok az elmúlt két évben összesen.
Forrás: Magyar Nemzet