Szijjártó Péter: Horvátország és Magyarország kapcsolata az energetikai együttműködés terén a leggyengébb - Külhoni Magyarok
általános Hírek Horvátország Vajdaság

Szijjártó Péter: Horvátország és Magyarország kapcsolata az energetikai együttműködés terén a leggyengébb

Horvátország és Magyarország kapcsolata az energetikai együttműködés terén a leggyengébb – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a HINA horvát hírügynökségnek adott interjújában, amely kedden jelent meg.

A tárcavezető egy helyi általános iskola átadásán vett részt hétfőn a közép-horvátországi Petrinjában, amelyet 8,7 milliárd forintos értékű magyar kormányzati támogatással építettek újjá, miután súlyosan megrongálódott a 2020-as földrengésben. „Azt kívánom önöknek, hogy ez a felújított iskola álljon itt Magyarország és Horvátország, a magyar és a horvát nemzet barátságának bizonyítékaként” – mondta az ünnepségen Szijjártó Péter.

A politikus a HINA-nak adott interjújában kiemelte: a két ország kapcsolata a két nemzeti kisebbség, az ő identitásuk és kulturális hagyatékuk védelme terén a legjobb, és egész Európa számára pozitív példa. Másrészről a leggyengébb láncszem Zágráb és Budapest kapcsolatában az energetikai együttműködés – mutatott rá a tárcavezető.

Mint mondta, megérti, hogy az INA horvát olajipari vállalat részesedésének visszavásárlása a Mol Nyrt.-től „kulcsfontosságú kérdés” Zágráb számára, de az nem lehet „államközi kérdés”. Erről a Mollal kell tárgyalni, amely magyar, de nem állami tulajdonú vállalat – hangsúlyozta.

„Többször elmondtam a horvát partnereknek, hogy megértjük, hogy ez problémát jelent, de el kell különíteni a kétoldalú együttműködés minden más aspektusától” – fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy „a horvát kormány azonban még nem áll készen erre”.

A Mol szerint a horvát olajvezeték-üzemeltető vállalat a Janaf továbbra is aránytalanul magas és tisztességtelen árat kér szolgáltatásaiért, az elmúlt években jelentősen megemelte szolgáltatásainak árát, amelyek emiatt az európai referenciaár többszörösébe kerülnek.

Szijjártó Péter hétfőn ezzel kapcsolatban azt mondta: a helyzetet nem szabad „ideologizálni vagy átpolitizálni”, mert egyszerű technikai kérdésről van szó, Magyarország ugyanis csak két irányból tud földgázt vásárolni: Oroszországtól, Ukrajnán keresztül, vagy az Adria-kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalattól.

A „két és fél országot” – Magyarországot, Szlovákiát, illetve részben Csehországot – ellátó Oroszországból érkező olajvezeték esetleges leállását a Janaf nem tudja kompenzálni, mert nincs megfelelő kapacitása – állította Szijjártó Péter. „Ha valódi akarat lett volna a Janaf kapacitásainak növelésére, akkor az ukrajnai háború kitörése óta eltelt két évben történt volna előrelépés, de nem történt, ami nyugtalanítja Budapestet” – fogalmazott a miniszter.

Rámutatott továbbá, hogy Magyarország számára kulcskérdés az ellátás biztonsága, a Janaf pedig csak három hónapra szóló megállapodást ajánlott fel, és a háború kezdete óta jelentősen megemelte az árakat is.

Az Európai Unió (EU) bővítéséről elmondta: a projekt mindaddig hiányos marad, amíg a Nyugat-Balkán összes országa nem lesz tagja az uniónak. „Hisszük, hogy az EU-nak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint annak a tagságra” – jelentette ki a tárcavezető.

Az EU szenved a versenyképesség elvesztésétől, a háborútól, a háborús fáradtságtól és a globális politika növekvő relevanciájának hiányától, a bővítéssel pedig újabb frissességet és lendületet kapna – fogalmazott Szijjártó Péter, és jelezte, hogy Magyarország az év második felében betöltött soros uniós elnöksége alatt nagy hangsúlyt fektet majd a folyamat felgyorsítására.

Magyarország érdekelt a Nyugat-Balkán stabilitásában, ezért a magyar kormány ellenzi, hogy az EU a boszniai Szerb Köztársaság vezetője, Milorad Dodik ellen szankciókat vezessen be – mondta Szijjártó Péter, aki szerint az európai szankciók még soha, sehol nem voltak eredményesek, és nincs értelme büntetni egy demokratikusan megválasztott vezetőt, mert az csak ront a helyzeten. Ehelyett Budapest a párbeszédet szorgalmazza, és a Dodikkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy teljes mértékben elkötelezett hazája európai útja mellett – húzta alá.

A miniszter úgy vélte: az EU-tagság felgyorsítását olyan közös nevezőre kell emelni, amely egyesíti Bosznia-Hercegovina vezetőit és nemzetiségeit, és amely csökkenti a feszültséget.

Szijjártó Péter úgy értékelte: Szerbia „már holnap kész az EU-tagságra”, és nélküle, mint a „legnagyobb és legerősebb” állam nélkül nincs stabilitás a Nyugat-Balkánon. „Szerbia kirekesztése a legrosszabb taktika” – szögezte le.

Szerbia büszke nemzet – mondta a tárcavezető, ezért a brüsszeli bürokrácia hozzáállásának meg kell változnia vele szemben, és az „ex-katedra” megközelítést fel kell váltania a szemtől szembe beszélgetésnek.

A miniszter szerint igazságtalan Belgráddal szemben, hogy Szerbia EU-tagságának kérdését összekapcsolják a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálásával, mert az nem csak Szerbián múlik.

Szijjártó Péter kifejtette egyet nem értését egyes nyugati katonai vezetők nyilatkozataival is, akik közül legutóbb a dán védelmi miniszter mondta, hogy elképzelhetőnek tartja: néhány év múlva Oroszország megtámadja a NATO valamely tagját.

„Miért tennék ezt? A NATO sokkal erősebb, mint Oroszország. (…) mi értelme volna ennek?” – tette fel a kérdést a tárcavezető, hozzátéve, hogy „Oroszország nem jelent biztonsági fenyegetést egyetlen NATO-tagországra nézve sem”.

MTI

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolodó cikkek