Az ukrajnai háborús körülmények között a többi nemzetrészhez hasonlóan a kárpátaljai magyarság számára is az összefogás jelenti az egyetlen túlélési stratégiát – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a magyar kultúra napja alkalmából a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) által tartott értelmiségi fórumon.
A miniszterelnöki megbízott a magyar kultúra napi programsorozat keretében megrendezett Beregszászi Értelmiségi Fórum 2023 – A kárpátaljai magyarság a háború árnyékában című konferencián tartott vitaindító előadásában köszönetet mondott a kárpátaljai magyaroknak a kiállásukért, „a nyelvünk, identitásunk, kultúránk megőrzéséért tett erőfeszítéseikért”. Az utóbbi évek migrációs válsága, a koronavírus világjárvány és az orosz-ukrán háború kapcsán úgy fogalmazott, hogy „mintha kizökkent volna az idő a világban”. Ukrajna 2017 szeptemberében kötött társulási megállapodást az Európai Unióval. Azonban ezt követően egy sor olyan jogszabály látott napvilágot, amely egyre szűkíti az országban élő nemzeti kisebbségek jogait, beleértve a legutóbb elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvényt – emlékeztetett a miniszterelnöki megbízott.
Szili Katalin elmondta, hogy kárpátaljai programja a munkácsi várban található Petőfi-szobor megkoszorúzásával zárult volna, ezt azonban a vármúzeum vezetősége mindenféle indoklás nélkül nem engedélyezte. Ez beleillik az utóbbi napok eseménysorozatába, amikor magyar zászlókat és feliratokat távolítottak el a Munkácsi járásban, valamint azonnali hatállyal felbontották a munkácsi magyar tannyelvű iskola köztiszteletben álló igazgatójának, Schink Istvánnak a munkaszerződését.
A miniszterelnöki megbízott az anyaország további támogatásáról biztosította a kárpátaljai magyarokat, akiket arra szólított fel, hogy próbálják meg túlélni ezt az időszakot. Egyetlen túlélési stratégia van – az összefogás, húzta alá Szili Katalin. „Nincs más lehetőségünk, mint összefogni és kiküszöbölni minden lehetőséget, kísérletet, ami megosztaná a magyar kisebbséget” – jelentette ki.
Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos előadásában kiemelte, hogy az Ukrajnában dúló háború miatt a kárpátaljai a legveszélyeztetettebb magyar közösség. Szavai szerint az új ukrán nemzeti kisebbségi törvény visszalépést jelent a korábbi jogszabályhoz képest, fő célja pedig a kisebbségi közösségek beépítése a többségi társadalomba. „Ez kollektív jogok biztosítása nélkül azonos az asszimilációval” – mutatott rá a miniszteri biztos.
A kisebbségi kérdésnek a háborút követő rendezési folyamat egyik fontos témakörének kell lennie, ellenkező esetben „a nemzeti kisebbségi kérdésnek hosszú időn át nem lesz megoldása” – jelentette ki Kalmár Ferenc.
MTI
