Szeptember 15-én tartották meg Hertelendyfalván a dél-bánáti magyar művelődési egyesületek sorrendben harmincadik Szemléjét. Történt mindez a kiinduló helyszínen.
„1969. Az első Szemle éve, amely a nemzeti önérzetre való eszmélést, az egymásra találást jelentette, mint a dél-bánsági közösség szellemiségének egyik megnyilvánulási formája. Sajnos, a folytonossága 1977-ben megszakadt egy szabályzatba burkolt gyámsági igyekezet miatt. A Szemle tizenkilenc éven át történő szünetelése nagy kiesést jelentett számos nemzedék számára, amelyek következményeit ma is érezzük. A Szemle 1997-ben újra indul, mégpedig Jövőt remélni itt, a végeken is szabad! jelszóval. Azzal az elszántsággal, hogy a Szemle folytonosságának a biztosítása kiemelt feladatunk.”
(jegyzőkönyvi kivonat 2011-ből)
A Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület nagytermében összegyűlt delegáció mindenekelőtt a Szemle alapítóinak emléke előtt adózott egy perc néma főhajtással. Ezt követően kezdetét vette a délelőtti tanácskozás. Lőcsei Vilmos egyesületi elnök köszöntőjével, Potápi Árpád János államtitkár úr köszöntő levelének tolmácsolásával. Továbbá egy ún. látófával is teljessé téve, mely a szép emlékű Nagy Sívó Zoltán (1927 – 2018) tanár úr tollából fakadt anno. A levelet és a patinás kordokumentumot Lőcsei Antal olvasta fel. Maga a tanácskozás ezúttal a hazai és külhoni pályázatok eredményeit igyekezett górcső alá venni, illetve új együttműködési lehetőségeket találni. Egymással is. Az egyesületi vezetők összefoglalóira reflektálva előbb Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, majd mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke helyezték terítékre gondolataikat, szakmai és emberi észrevételeiket. Rámutatva egyúttal a közösségépítés fontosságára is. Kiemelt vendégként volt jelen továbbá Szentgyörgyi Klára, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatónője, Kovács Elvira köztársasági parlamenti képviselő, a Délvidéken szolgálatot vállaló Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai, Pintér Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség Intézőbizottságának tagja…
A hërtelendi egyesület az 1969. november 29-én megtartott ünnepi közgyűlés óta viseli a farkaslaki születésű székely író, Tamási Áron nevét. Ezáltal is hangsúlyozva a hosszú és örökösnek tetsző vándorlásra ítéltetett székelységnek az ősi tájhoz, Erdélyhez való kötődését. Ma, ötven évvel később, a névadó születésének százhuszonkettedik évfordulója előtt alig néhány nappal, a jelenlegi egyesület vezetősége kopjafát állított. A vésőt s kalapácsot ezúttal is Ömböli Zoltán hidasi fafaragó mester tartotta. A mindnyájunkat megtartó Gondviselés által irányítva.
A jelenlévő kézimunkacsoportok igyekezetét Varga Erzsébet méltatta, az alkalmi fényképkiállítás pedig a 2006. évi, sorrendben XVII. Szemle mozzanataiba engedett bétekintést, melynek természetesen Hertelendyfalva volt a házigazdája. Kettőezerhúszra hangolódva a rendezői stafétát – ideértve a régió betlehemezőinek találkozóját is!, a sándoregyházi Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke, Német András vette át.
A nap végén tehát a Szemle vándorjelvényei is útra keltek. Az al-dunai székelység legdélebbi településére, ahol a régió magyarsága legutóbb 2001. október 13-án találkozhatott egymással szemlei küldetésben.
Az idén kilenc település (Hertelendyfalva, Pancsova, Ürményháza, Székelykeve, Udvarszállás, Torontálvásárhely, Kevevára, Versec és Udvarszállás) összesen tizenkilenc csoportja életjel adásának voltunk szem- és fültanúi. Szándékuk fölött áldást és intelmet ft. Halász Béla tiszteletes úr, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke és ft. Csipak Csaba plébániai kormányzó mondott. Ökumenikus istentisztelet keretében, az egykoron adminisztratíve is önálló település 1902-ben felszentelt református templomában.
A Dél-Bánáti Magyar Művelődési Egyesületek XXX. Szemléje a Nemzetpolitikai Államtitkárság háttértámogatásával valósult meg.
Martinek Imre